A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-03-11 / 11. szám

Mindennapi teendőnk: A KÖRNYEZETVÉDELEM A Csemadok életében új elemként jelentkez­tek a környezetvédelem és természetvéde­lem szerteágazó, sokrétű feladatai. És ez természetes. Amióta szervezetünk a Nemzeti Front keretében fejti ki tevékenységét, mun­kájában egyre-másra kapnak helyet olyan teendők is, amelyek egész társadalmunkat foglalkoztatják. Ezek közt kiemelt helyet fog­lal el a környezetvédelem és a természetvé­delem. A Csemadok ugyan évtizedek óta részese azoknak az állami és társadalmi munkáknak, amelyek falvaink és városaink szépítésére, lakhelyünk és környezetünk kulturáltabbá té­telére irányulnak. Óvjuk történelmünk emlé­keit. Dél-Szlovákia természeti kincseit, ritka növényeit, állatait, a vizek tisztaságát, s való­di gazdaként segítettük és segítjük megóvni azt a természeti környezetet, amelyben a csehszlovákiai magyarság túlnyomó többsé­ge él. Most ez a felelősségünk még inkább megnövekedett, fontossá vált nemcsak mint kulturális teendő, hanem mint össztársadal­mi gond is, annak minden vonatkozásával és következményével. Hiszen ha csak arra gon­dolunk, hogy Szlovákia legszennyezettebb folyói, a Vág, a Nyitra, a Garam, a Rima, a Sőqó és a Hemád egytől egyig átfolyik azo­kon a tájakon, ahol élünk, s ha figyelembe vesszük, hogy a környezetünket leginkább veszélyeztető nagyüzemek egész sora lakhe­lyünk része, ha tudjuk, hogy Kassa (Košice), Rozsnyó (Rožňava), Losonc (Lučenec) króni­kus vízhiánya bennünket is sújt, ha átérez­­zük, hogy Szlovákia szennyezett levegője a mi levegőnk, éltető elemünk is, akkor a közvetlen érdekeltségünk a környezetvéde­lem és természetvédelem nagy ügyében mindenki számára fontossá, természetessé kell hogy váljék. Ha most új felelősségünkről szólunk, akkor az nem azt jelenti, hogy mindmáig elzárkóz­tunk a teendők elöl. A Csemadok tevékeny­ségében azelőtt és ma is tekintélyes helyet foglal el a természet- és környezetvédelem. Az eredményeink sem kicsik, lelkes Csema­­dok-tagok munkáját dicsérik. Nem árt, ha ezeket az eredményeket megismerjük, annál is inkább, mert eddig elvétve szóltunk róluk. Csécsi (Čečejovce), perényi (Perín), alsó­­lánci (Nižný Lanec) és buzitai (Buzica) alap­szervezeteink tagjai például minden évben környezetvédelmi napokat szerveznek, ilyen jellegű előadásokat és filmvetítéseket ren­deznek. Ők javasolták például, hogy a gólya­­fészkeket műanyag állványokra kell áthelyez­ni a villanyoszlopokról, s ezt meg is valósítot­ták. Buzitán ezen túlmenően egy Csema­­dok-tag rendszeres feljegyzéseket készít a gólyák fészkeléséröl, megérkezésükről. Elköl­tözésükről, szaporulatukról, s ezt jelentik a természetvédők járási bizottságának. A Nyitrai járás falvaiban viszont másfajta tevékenységet fejtenek ki. Csehiben (Nitrany) a szabadtéri színpadot és környékét gondoz­zák, Kálazon (Klasov) és Gerencséren (Hrnčiarovce) a temető környékét tartják rendben, Kolonyban (Kolíňany) a tájházat, Zsérén (Žirany) a falumúzeum környékét és a parkot. Királyin a művelődési ház és a klub udvarát, Lédecen (Ladice) a művelődési ház és a múzeum környékét gondozzák. A Galántai járásban is sokrétű munkát végeznek. A galántai, diószegi (Sládkovičo­vo), vágsellyei (Šaľa) és a vágkirályfai (Kráľo­vá na/Váhom) klubokban a tagok aktívan bekapcsolódnak a létfontosságú feladatok teljesítésébe. Jókán (Jelka), Rétén (Reca), Vágkirályfán és Vezekényben (Vozokany) a művelődési ház és környéke karbantartását végzik. Boldogfán (Boldog) a műemlék jelle­gű templom környékét gondozzák. Fekete­nyéken (Čierny Brod), Kosúton (Košúty) és Királyréven (Kráľov Brod) a parkosításba kap­csolódtak be. Pereden fľešedíkovo) az 1848-as emlékművet gondozzák, Galántán a Kodály-emlékmüvet és a környező parkot, valamint a Kodály hozzátartozók sírját, Far­­kasdon (Vlčany) a szabadtéri színpadot tart­ják rendben. Taksonyban (Matúškovo) park­erdőt létesítettek, Felsőszelin (Horné Saliby) pedig a székhazuk karbantartását végzik. A Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban 23 alapszervezet vállalta a védnökséget a községben levő művelődési ház és környéke felett, Bősön (Gabčikovo) Alistálon (Hrobo­­ňovo) és Somorján (Šamorín) a tájházat gon­dozzák. a tejfalusiak (Mliečno) és medveiek (Medveďovi történelmi emlékműveket tarta­nak rendben, 16 községben a temető kör­nyékét rendezték, 46 faluban díszfákat ültet­tek vagy parkot létesítettek. A lévaiak (Levice) se akarnak lemaradni a munkában. Zselizen (Želiezovce) az egészsé­ges életkömyezetről és a lakáskultúráról tar­tottak előadásokat, Léván bekapcsolódtak a városszépítö munkákba. A Nagykürtösi (Veľ. Krtíš), Komáromi (Ko­márno) és Terebesi (Trebišov) járásokban a közmunkák szervezésében jeleskednek, va­lamint felvilágosító előadásokat rendeznek. Hasonlót mondhatunk a Losonci (Lučenec) és Rimaszombati (Rim. Sobota) járás Cse­­madok-szervezeteiröl, ahol az általános falu­­szépítö teendőkön túl gondozzák a magyar vöröskatonák sírját, a történelmi és irodalmi emlékhelyeket. Kármán József sírját és em­lékművét, Ráday kriptáját. Tompa Mihály nyughelyét stb. Részletesebben kell szólnunk a Rozsnyói járásról, ahol évek óta körültekintő környe­zetvédelmi, természetvédelmi tevékenység folyik. A Csemadok több mint 5 100 tagja mindent megtesz annak érdekében, hogy környezetében otthonosan érezhesse magát, ismerje a környezetéhez tartozó növény- és állatvilágot, az elődök és a ma élő nemzedé­kek tudása, munkája által létrehozott értéke­ket, s azokat védje, gondozza és megmentse az utókor számára. Külön figyelmet fordítanak a környezetük­höz tartozó védett tájegységek, állatok, nö­vények, természeti kincsek megóvására, gondozására, s ha azt tapasztalják, hogy felelőtlen üzemek vagy egyének károsan be­folyásolják a környezetet, szennyezik a leve­gőt, a vizeket, pusztítják a növény- és állatvi­lágot, megfelelő lépéseket tesznek az arra illetékes állami szerveknél. Sajnos, ismert tény, hogy a Rozsnyói járás különböző üze­mei, az alsósajói vasolvasztó, a jolsfai és lubenyíki magnezitüzemek és a gombaszögi mészgyár jelentősen szennyezi a járás légte­rét és pusztítja a gömörhorkai (Gem. Hôrka) cellulózgyár mekkora károkat okoz a Sajó vizében. Lényeges fordulat mégse követke­zett be ezeknek az üzemeknek a munkájá­ban, pedig a közvéleménnyel összhangban a Csemadok-tagok és más szervezetek tagjai is több alkalommal figyelmeztették az illeté­keseket, hogy távolítsák el ezeket a hiányos­ságokat. Külön kell szólnunk a városi szervezetek nagy gondjáról, a történelmi városmag meg­óvásáról, a régi utcák, épületek megmenté­séről, gondozásáról. Ezt a szerteágazó nagy munkát csakis más szervezetekkel, intézmé­nyekkel, állami szervekkel karöltve végezhet­jük eredményesen. Ezt bizonyítják a kassaiak és a rozsnyóiak eredményei is. Kár, hogy Dél-Szlovákia jellegzetes kis városkáiban a történelmi városmag megóvására az elmúlt évtizedekben nem fordítottak kellő figyel­met, és a sok meggondolatlan bontás követ­keztében jelentős értékek pusztultak el, fe­leslegesen változtatták meg egy-egy kisvá­ros eredeti arculatát. Ezt szeretnék Rozsnyón és Kassán elkerül­ni. Rozsnyón a főtér jellegzetes épületeinek megóvása. Kassán néhány jellegzetes utca megóvása okoz gondot. Ugyanakkor figyel­met fordítanak a történelmi épületek megje­lölésére, emléktábláira is, valamint a teme­tők kultúrkincseire, műemlékeire is. Kassán egy környezetvédelmi klub létre­hozásán fáradoznak, s felügyelnek a Kassai Munkás c. lap épületének, Schönherz Zoltán, Batsányi János, Tinódi Lantos Sebestyén, Komjáth Aladár, Bacsák János és dr. Henszl­­mann Imre emléktáblájára. Rozsnyón a híres gimnáziumot szeretnék emléktáblával meg­jelölni. A felsorolt példákból is kitűnik, hogy mennyire szerteágazó, sokrétű és helyi viszo­nyokhoz igazodó az a munka, amelyet a Csemadok végez a környezetvédelem, ter­mészetvédelem érdekében. Talán nem lesz felesleges, ha néhány összefoglaló adatot is felsorolunk, hogy az egyes járásokban milyen méretű volt az a munka, amelyet elvégeztek. A Dunaszerdahelyi járásban 25 500 óra társadalmi munkát végeztek 255 000 Kčs értékben a környezetvédelem érdekében. A Komáromi járásban a társadalmi munkák óraszáma 13 901, a Galántai járásban pedig 5 860. A Nyitrai járásban minden Csema­­dok-tag 3 óra közmunkát végzett a környe­zetvédelemben és ez összesen 8 400 órát tesz ki. A Nagykürtösi járásban közel 8 000 óra társadalmi munkát végeztek a faluszépités terén, a Losonci járásban ez a munka 5 480 óra volt. A Rimaszombati járásban ez a társadalmi munka igen tekintélyes volt, ösz­­szesen 26 200 óra. A Rozsnyói járásról és Kassa városról már részletesen szóltunk. A Kassai járásban 8 544 óra társadalmi mun­kát végeztek 85 440 Kčs értékben a faluszé­­pítési és környezetvédelmi akciók keretében. A Terebesi járásban ez a társadalmi munka több mint 5 000 órát tesz ki. A felsorolt adatokból is kitűnik, hogy falusi alapszervezeteink munkája a legsikeresebb, bár ezt a munkát a jövőben több odafigye­léssel és jobb koordinálással még eredmé­nyesebbé tehetjük. GYENGE JÁNOS, a Csemadok KB osztályvezetője Fotó: Gyökeres György 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom