A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-03-11 / 11. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA megérthessük, vázoljuk fel rövid életének főbb mozzanatait. Megszületésekor, 1440. február 22-én, Komáromban, már királyi pompa veszi öt körül. Albert király (II. Albert néven osztrák császár) azonban már nem örülhetett a kis trónörökösnek, mert még 1439 végén, tehát fia megszületése előtt meghalt. Ezért is kapmegírására, hanem Vörösmarty Mihályt is a „Ciliéi és a Hunyadiak" c. tragédia, illetve Erkel Ferencet a Hunyadi László c. opera megírására. A király ugyanis, adott szavát megszegve, elfogatja a Hunyadi-fiúkat. Lászlót 1457. március 16-án a budai Szent György téren lefejezteti — a hagyomány szerint csak a szokott előidézni, nem volt alaptalan a kortársak, illetve a későbbi korok történészeinek feltevése „a sir enyheségéhez" hozzásegítő „hűs cseppekröl". Ám ha valóban megmérgezték a királyt, kinek állt érdekében halála? Vétkes volt-e V. László halálában a cseh királyi helytartó, s utódja a trónon: Pogyebrád György? Nagy fekete foltok borították el NEM MÉRGEZTÉK MEG V. LÁSZLÓ KIRÁLYT (Az 1457-es királygyilkosság gyanújának eloszlatása — napjainkban) „Oh adj, oh adj nekem Hűs cseppet, hű csehem! Itt a kehely, igyál Uram László király. Enyhít... mikép a sír!" (Arany János: V. László) Arany János örökbecsű sorai egy 1457-ben lejátszódott „történelmi krimi" kulcsjelenetét idézik. Prágában, alig másfél napi betegeskedés után örökre lehunyta szemét a mindössze tizenhét éves (Habsburg) László, a csehek e néven első, a magyarok ötödik királya. Halála, de főleg annak szinte előzmények nélküli, hirtelen bekövetkezése, felkavarta egész Európát. Amikor Pogyebrád György (Jifí z Podébrad), csehországi gubernátor-helytartó értesítette a magyar főurakat királyuk szomorú sorsáról, sokan — Fraknói Vilmos szavaival élve — „a virágzó ifjúnak rögtöni kimúltában Isten bosszuló ujját látták". A beavatottabbak azonban tudni vélték azt is, hogy „Isten bosszuló ujját" valaki vagy valakik mozgatták. A gyanú — mint arra Arany János sorai is utalnak — elsősorban a király cseh alattvalóira terelődött. Még komoly történészek közt is él napjainkig a feltételezés, hogy elsősorban László utódjának — a már fentebb említett helytartónak — állt érdekében az ifjú király uralkodási idejének megrövidítése. De vajon mit véthetett a szinte még gyermek uralkodó, hogy a bosszúállás ilyen gyorsan s könyörtelenül utolérte őt? Hogy halálának körülményeit ja László a Posztumusz (csehül: Pohrobok), azaz „az atya halála utáni" előnevet. Amikor 1444-ben, a szerencsétlen kimenetelű várnai csatában elesik Albert utódja, I. Ulászló magyar király is, a magyar rendek az alig négyéves Lászlót ültetik a trónra. Nagykorúsága eléréséig a híres törökverő. Hunyadi János kormányozza az országot. Sajnos, a török ellen sikeres hadvezér tehetetlen a kor másik nagy veszedelme, a pestis ellen. 1456-ban ez a „fekete halál" dönti sírba a nándorfehérvári győzőt. Hunyadi halála után — mint annyiszor a magyar történelem során — újra megindul a könyörtelen harc a hatalomért. Ez a hatalmi vetélkedés a 15. század eleje óta folyik a bárók — az ország leggazdagabb föurai — és a nemesek közt. A leghatalmasabb bárói csoport, a Ciliéi—Garai—Brankovics rokonság önkényeskedéseit sikeresen ellensúlyozza Hunyadi tekintélye s az őt támogató köznemesek tömege. A Hunyadival végző pestis ezt az egyensúlyi helyzetet borítja fel. A fiatal, tapasztalatlan László teljesen a Cilleí-párt befolyása alá kerül, amely elhiteti a királlyal, hogy csak a Hunyadi-fiúk halála után érezheti magát s trónját biztonságban. A királyi helytartóvá előléptetett Ciliéi Ulrik vállalja a Hunyadi-fiúk „eltüntetését" a politikai porondról, de Hunyadi László emberei — tudomást szerezve Ciliéi álnokságáról — megölik őt. Az önként jelentkező Hunyadi Lászlónak a király megbocsátja Ciliéi halálát, sőt ünnepélyes esküvel fogadja, hogy a jövőben sem áll bosszút a helytartó halála miatt. A magát így biztonságban érző Hunyadi László és Mátyás a budai várba költözik. S ekkor következnek be azok a tragikus események, melyek nemcsak Arany Jánost ihlették az idézett ballada bakó negyedik sújtása után vált el Hunyadi László feje a testétől —, a kiskorú Mátyást pedig tömlöcbe vetteti. A Hunyadi-párt s a vele rokonszenvező nemesség megtorlást követel; Hunyadi özvegye és Szilágyi Mihály sereget toboroz a király ellen. Érthető tehát, hogy a szószegő V. László álma a „jó Budavárban" nyugtalan. S amikor 1457. június 17-én a szintén fogva tartott Hunyadi-párti Kanizsai László, Rozgonyi Sebestény s társaik összekötött lepedőkön leereszkedve a várból megszöknek, nincs többé maradása Budán. Bécsen keresztül — a fogoly Mátyást magával vitetve — Csehországba siet. 1457. szeptember 29-én érkezik Prágába egészségesen, derűlátón, hogy engedve a csehek kérésének, birodalmi székhelyül Prágát választva, cseh királyként uralkodjék. Ekkor még nem sejti, hogy alig két hónap múlva alattvalói nem trónja, hanem ravatala körül gyülekeznek majd. Az 1457 novemberében Prágában lejátszódó eseményeket így írja le a 19. század neves történésze, Virág Benedek: „... László, midőn jegyesét, VII. Károly francia király leányát várja, nem egész 36 óráig tartó nyavalyájában, 17 esztendős korában november 23-dikán, ugyanazon napon, melyen esztendővel azelőtt esküvéssel ígérte, hogy Hunyadi Lászlón nem fog boszszút állni, kiragadott az élők közül Prágában, ahova Mátyást is Bécsböl magával elvitte, meg sem gondolván, hogy ezen fogoly az ő halotti pompájának nézője leszen. Mely nagy változás kis üdő alatt!" Nos, éppen e „kis üdő alatti nagy változás" mondatja ki a gondolkodó elmével a nem természetes, erőszakos halál gyanúját. S mivel ilyen rövid — másfél napos — kórlefolyást általában gyorsan ható méreg a halott király testét, arca „megfeketedett" — állították a kortárs szemtanúk —, talán nem is méreg, de a „fekete halál", a pestis végzett vele is? A válaszokra e feltett kérdésekre több mint ötszáz évig kellett várni, de V. László halálának rejtélye ma már megoldott! 1988 januárjának második felében nyílt meg a prágai Nemzeti Múzeum Panteonjában az a kiállítás, amely a fenti kérdésekre megadja a választ. A válaszadásra való felkészülés természetesen korábban elkezdődött. 1984. szeptember 19-én dr. Emanuel Vlček vezetése alatt antropológusok, történészek, törvényszéki orvosszakértők kis csoportja gyülekezett izgatottan a cseh királyok temetkező helyén, a prágai Szent Vitus katedrálisban. Ekkor nyitották fel azt a szarkofágot, amely V. László tetemét őrizte 527 éven keresztül. A kiemelt csontmaradványok alapos embertani, laboratóriumi, szövettani vizsgálata meglepő eredményhez vezetett. Sem mérgezés, sem himlő nyoma nem volt kimutatható, ellenben az egész csontvázat elborították a kóros gócok. A gócok mikroszkopikus, kórszövettani vizsgálata egyértelműen tisztázta V. László halálának okát: heveny fehérvérűség (leukémia). E betegség lényege a vér alakos elemeinek, a fehér vérsejteknek rákos burjánzása. Napjainkban kórismézése aligha okozhat gondot, s egyre több reménnyel kecsegtet a gyógyszeres kezelése is. Pontot tehetünk tehát egy „történelmi krimi" végére. Szegényebbek lettünk egy történelmi legendával, de gazdagabbak egy történelmi igazsággal. S ha mostanában Prágába visz utunk, feltétlenül álljunk meg a „László, cseh király s halála" elnevezésű kiállítás tárlói előtt. Dr. KISS LÁSZLÓ VIDRAMENTÉS SVÉDORSZÁGBAN Az 1950-es évek óta Svédországban és Európa más tájain is vészesen megcsappant a vidrák száma. Különösen a szerves klórvegyü/etek ártanak a vidráknak. Svédország déli részén már csak alig ötven vidra él. A stockholmi Természettudományi Múzeum és a Svéd Sportolók Szervezete által meghirdetett „vidraterv" keretében immár tíz esztendeje a vidrát tenyésztik. Először a múlt év nyarán, egy olyan területen, ahol azelőtt is éltek vidrák engedtek szabadon két, fogságban világ rájött párt tkét hímet és két nőstényt), s azt remélik, hogy az állatok a számukra kedvező körülmények között szaporodni fognak. A KUTATÁS ÉS AZ OKTATÁS REFORMJA KÍNÁBAN 1949 óta most jelent meg először hivatalos statisztika a kínai műszki és tudományos életről. Eszerint Kínában 4 690 kutatóintézet működik 770 000 alkalmazottal, akik közül 231 000 tudós, ///. mérnök, 121 000 pedig technikus A 760 műszaki, agrár-, orvosi és tudományegyetem 481 088 dolgozója közül 356 088 mérnök, ill. tudományos státusban van. Az intézetek és az egyetemek szoros kapcsolatban dolgoznak az iparral, ill. általában a termeléssel. 1985-ben a kutatóintézetek 780 millió jüant kaptak új technológiák kifejlesztéséért Az egyetemek 26,4 millió juan értékű 7 077 szerződést írtak alá vállalatokkal. Az iparral való kapcsolatról kialakult hivatalos vélemény nem egyértelmű. Azt javasolják, hogy a kutatóintézetek alapkutatással és új technológiák kidolgozásával foglalkozzanak, a műszaki felsőfokú iskolák pedig a gyakorlati alkalmazással; a televízió szabadegyeteme tanítsa a dolgozókat, akik a munkájuk mellett tovább akarnak tanulni. A reform egyik fontos célja, hogy a kulturális forradalom idején elterjedt egyenlősdit megszüntesse. Tanulási segély helyébe bevezetik a jobb eredményre adható ösztöndíjakat. Új rendszert dolgoznak ki a doktori disszertációkra orvosi és mérnöki karokon is. Kiépítik a diploma után elérhető tudományos fokozatok rendszerét (postgraduate training). Speciális tanulmányokra külföldre küldik a tehetséges fiatalokat Engedélyeznek tanulmányutat saját költségen is. Az így külföldön végzők egyenlő jogokat élveznek az állami ösztöndíjasokkal. Azt remélik, hogy ez a politika megnyitja a világot a kínaiak előtt. 16
