A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-22 / 4. szám

■ ■ ■■ OROM VOLT SZÁMUNKRA A nói éneklőcsoport tagjai (Archívumi felvétel) Nehézségekkel küzdve is sikeresen Zsíp a Balog folyó völgyében megbúvó ki­csiny falu. Műemlékei — a 12. századból származó gótikus temploma és a bodollói kastély — vonzza a látogatókat. Talán ennek is köszönhető, hogy Zsípre nem jellemző az apró falvak elnéptelenedése, visszafejlődése. Gondot okoz azonban az óvoda és az iskola hiánya. A gyerekek Radnótiba (Radnovce), valamint Bátkába járnak óvodába, illetve is­kolába. A falu eddigi kulturális élete pangott. Az iskola központosítása törést jelentett a fiata­lok ilyen irányú törekvéseiben. Nem a közös­ségi igénnyel volt baj, csak nem volt, aki megszervezze a kulturális munkát, aki vállal­ta volna a népművelő nem mindig hálás szerepét. Akadt azonban olyan ember, akitől — sikeres kulturális múltját tekintve — sokat kaphatna a falu. Mács Anna pedagógus igényes feladatot vállalt: iskolán kívül is olvasóvá nevelni a diákokat, rendszeres önművelésre szoktatni őket, mit, hogyan, mikor és miért érdemes elolvasni. Elvállalta a népkönyvtár vezetését, amely jelenleg a faluban az egyetlen fénylő kulturális pont. Munkájához azonban nem kapott kellő biztatást. A nehézségeket leküzdve a régi tanítói lakásból Simon Jolán népművelő segítségé­vel hangulatos könyvtár- és olvasószobát varázsolt. Vezetésével eredményesen műkö­dik az 54 tagú olvasókör. Az olvasóvá neve­lést segítik az iró-olvasó találkozók is. A kíváncsiság, amelyet a meghívott író, költő személye ébreszt, felnyittatja és elolvastatja a könyvet. Ez év október végén Veres János költő fogadta el a meghívásukat, ahol jelen voltak a rimaszombati (Rim. Sobota) Tompa Mihály Klub képviselői is. Ez a rendezvény felejthetetlen élményt jelentett nemcsak a falu aprajának, hanem idősebb polgárainak is. A zsúfolásig megtelt volt iskolaépületben családias hangulat alakult ki. Az irodalmi estet színesebbé tették a fiatalok által elő­adott Veres János költő versei. Mács Anna a Csemadok zsípi alapszerve­zetében is aktív tevékenységet fejt ki. Mint a szervezet elnöke igyekszik tagságát meg­nyerni a népi kultúra ügyének. Meghívásukra a múlt év november végén „Zsíp és a Balog­völgy története" címmel dr. B. Kovács István régész-muzeológus, a Gömöri Múzeum dol­gozója tartott előadást. Az estet kulturális műsor is tarkította; az olvasókör tagjai elő­adásában Pósa Lajos költő versei, bölcs mondásai hangzottak el. Külön örömet jelen­tett a nemrég alakult öttagú női éneklöcso­­port szereplése. Nagy Katalin, Karczag Valé­ria, Simon Joli, Sebők Mária és Nagypál Katalin összeálltak és szépen, tisztán szállt daluk. Mács Anna szereti szülőfaluját és mint jó pedagógus azt vallja, hogy a kulturális-neve­lő munka a pedagógus egyik fontos hivatása. NAGY PÁL MAGDOLNA A Csemadok Járási Bizottsága és a Muzslai Alapszervezet Irodalmi estet rendezett Muzslán (Mužla) Fábry Zoltán születésének 90. évfordulója tiszteletére. Az estet Őszi Irma JB titkár nyitotta meg, Fábry Zoltánról Zalabai Zsigmond tartott elő­adást, melyhez F. Z. versét Juhász Gyula mondta el. A műsorban a legjobb gyermek és felnőtt vers- és prózamondók szerepeltek — 15-en. Hazai tájaink legszebb dalaiból a párkányi (Štúrovo) Csemadok Alapszervezet Rajcsú­­ros zenekara adott Ízelítőt, amely szintén a Tavaszi szél... verseny országos döntőjé­ben szerepelt legutóbb nagy sikerrel. Az est vendégszereplője volt Haraszti Má­ria, aki kétrészes műsorában József Attila összeállítást és népballadákat adott elő. Öröm számunkra, hogy az irodalom ked­velői a járás több falujából is eljöttek és meghallgatták a több mint kétórás műsort. A vendégek között ott volt Boros Jenő a Magyar Népköztársaság Bratislavai Főkon­zulátusának konzulja is, aki elismeréssel szólt a rendezvényről. A muzslai Csemadok szervezet egy népviseleti babát ajándékozott a kedves vendégnek emlékül, a szereplők pedig egy-egy könyvet kaptak a járási bizott­ságtól. A Járási Bizottság második éve rendezte meg az irodalmi estet, más helyszínnel, azzal a céllal, hogy legjobb vers- és prózamondó­ink közreműködésével népszerűsítse hazai és világirodalmi értékeinket. Köbölkút (Gbel­­ce) után a muzslai Csemadok szervezet is jó házigazdája volt e rendezvénynek. Ezt bizo­nyítja az is. hogy a műsor után Zalabai Zsigmond több mint 60 Hűség nyelve című könyvét dedikálta, melyet helyben vásároltak meg. DÁNIEL ERZSÉBET Két tudósítás Sikeres évet zártak A helyi magyar alapiskola énekkarának fellé­pésével nyitották meg értékelő taggyűlésü­ket a Csemadok Nagyfödémesi (Veľké Úľany) Alapszervezetének tagjai. A községben 329 tagja van a szervezetnek. Huszár Jolán elnök beszámolójából megtudtuk, hogy az év fo­lyamán több sikeres rendezvényük volt. Megemlékeztek a jelentős politikai évfordu­lókról, megünnepelték a nemzetközi nőna­pot, orvosi előadásra hívták meg dr. Bauer Győzőt, aki az AIDS-röl tartott előadást. Megrendezték Cséfalvay Kázmér szobrainak és Varga János festményeinek kiállítását. Szorosan együttműködtek a helyi dolgozók egyesített klubjával. Besegítettek a járási színházi fesztivál megrendezésébe. Védnök­séget vállaltak a magyar alapiskola pionír­szervezete felett, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy pionirvezetőket biztosí­tanak, könyvjutalomban részesítik a szavaló­versenyek résztvevőit és együtt ünnepük a gyermeknapot is. Már hagyományosan min­den évben megrendezik a Katalin-bált. Egyik fö feladatuk a tagtoborzás; az 1987-es év­ben 42 új taggal gyarapodott a szervezet taglétszáma. Sikeres volt az elmúlt esztendő, reméljük az elkövetkezendő is ilyen lesz. A munka­­tervből, amelyet a tagság egyhangúlag elfo­gadott, legalábbis erre lehet következtetni. Csupán néhány a tervek közül; esztrádmű­­sor, iró-olvasó találkozók, ismeretterjesztő előadások, kézimunka-kiállítás, találkozó a helyi szervezet alapító tagjaival. Ezenkívül célul tűzték ki, hogy 25 új tagot szereznek, 500 társadalmi munkaórát ledolgoznak a faluszépítési akcióban, előfizetőket szerez­nek a HÉT és az Új Szó számára. Sz. Manczal Erzsébet. Lehár Ferenc-em/ékest Az operett műfajának egyik legkiválóbb kép­viselője Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban. Pályafutását zeneka­ri hegedűsként kezdte, első sikereit a bécsi katonazenekarban érte el. 1890-től kezdő­dően 12 éven keresztül katonakarmester­ként működött Losoncon, Pólában, Trieszt­ben, Budapesten és Bécsben. Első hangver­Az operett szereplői senyét Losoncon tartotta 1890-ben. Erről a Losonc és Vidéke, c. lap így emlékezett meg: „A házi ezredünk zenekara, új mestere, ifj. Lehár Ferencz vezetése mellett tegnap tar­totta meg első hangversenyét. A fiatal ze­nész különösen hegedűjátékával (magyar táncokat játszott) oly tetszést és elismerést aratott, akár mint az igazi virtuózt illeti." Első operáját is Losoncon komponálja Rodrigó címmel, a katonazenekar részére is több alkalmi müvet szerez: Vásárhelyi indu­ló, Szegedi induló, Magyar egyveleg. Magyar ábrándok stb. A városból való távozása után életének legnagyobb részét Bécsben tölti. Bad- Ischlben hunyt el 1948. október 24-én. A Csemadok Losonci (Lučenec) Alapszer­vezete emlékesten idézte fel a kiváló zene­szerző szellemét. A városban népszerű elő­adók és énekesek közreműködésével — Be­­emé-Léber Baby, Leszák József, Bíróné Vá­mos Anikó, Sumec Erika, Tóth János — közkedvelt operettdalok csendültek fel a színpadon (Vilja dala, Minden vágyam ..., Ó lányka, ó lánykám. Deres már a határ, stb.) A műsor koreográfiáját Tóth István készítette, az összekötő szöveget Tarjáni Péter és Bö­szörményi István írták, a műsort Duray Éva állította össze. Zene Gáfrik Pál és Oláh Šte­fan. „Egyetlen cél vezetett munkásságom so­rán: örömet szerezni az embereknek, egy­­egy boldog percet a száguldó élet forgatagá­ban" — Lehár Ferenc ezen hitvallása az emlékesten is teljes mértékben érvényesült. Fotó: Herme! Ödön Puntigán József 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom