A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-22 / 4. szám
A Síinek metamorfózisa (1976) Képzőművészet és történelem Ismeretterjesztés és esztétikai élmény — emlékezés és valós reflexiók erősítik azt a folyamatos érzelmi-gondolati kapcsolatot, amely nélkül nem mérhetjük föl a művészeti alkotások valódi értékeit. Stílusismeret és hagyománytisztelet kell ahhoz, hogy tártál más párbeszéd alakuljon ki az alkotó és a befogadó között egy-egy kiállításon. Mikuláš Klimčák alkotóképességében újraértékelőd nek mindazon irányzatok, útkeresések és formaeredmények, amelyek szilárd alapot biztosítanak számára. Képein, mesterien megkomponált gobelinjein a kifejező tártál mák árnyalt és szuggesztív megjelenítéséhez mindent felhasznált, amit a művészet a figu ralitáson innen és túl már megteremtett és népszerűsített. E felújított légkörben óhatatlanul nagyobb teret kaptak, az értelmi-han gulati hatások mellett, a történelmi tényekből inspirált körülmények, a fontosabb eseménysorok és társadalmi mozgások, hogy azután a művészet kapcsolatrendszerén ke resztül hívják fel figyelmünket azokra a hatóerőkre, amelyek az egyén és a közösségek között fennállnak és szüntelenül munkálkod nak. A történelmi mondandók tárgyilagos megközelítésének egy magasabb egységben való egyesítése jelzi, hogy Mikuláš Klimčák már a hatvanas években túljutott a szigorúan vett kalsszicizáló festészet megszokott sémáin. A híd szerepét tölti be a korábbi képzőművészeti és iparművészeti irányzatok és a legújabb alkotó-szakaszok között. A kontinuitást igazolja, és természetesen dokumentálja ezt valamennyi témakörében és technikai elképzelésében. Kiállítása érvelő és meggyőző válasz arra, hogy a müvészetkritika megállapításának érvényét mindig, és csak a müvekkel szembesítve lehet és kell felmérni. A Nagy Morva Birodalom és a cirilo-metódi témaköröktől az ikonosztáziont díszítő szakrális portréktól és bibliai jelenetektől, az anyaság magasztosságának mindig időszerű felmutatásán, valamint a szeretet és a szerelem témakörén keresztül jutott el jelenünk* be, ami nemcsak örömteljes helyzeteket evokált, de határozott állásfoglalását is hitelesíthette. Számos alkotásában az emberiség kozmikus horizontja iránti lelkesedését és elkötelezett békeharcát is felfedezhetjük. Gobelinjei és monumentális alkotásai nemcsak képzöművészetileg hatásosak, hanem a humanitás eszményét, főleg történelmi múltunkból táplálkozó következtetéseit is igazol4Ü Gyönyörű várakozás (1985) Az ember a természet védelmezője ? (1985) ják. E témakörökben olyan emberi vonásokat és társadalmi-szociális helyzeteket fedez fel figurális kompozíciói számára, amelyek jelenünknek, de jövőnknek is üzenetül szolgálhatnak. Szervesen alakuló fejlődési szakaszainak minden láncszeme fontos a szocialista tartalom és a nemzeti forma továbbadásának a szemszögéből. Főleg sokalakos történelmi képeinek, szövött alkotásainak és stilizált falfestményeinek a kivitelezési módja lett ezáltal következetesebb és elmélyültebb. Bizonyítékul szolgálnak erre a közületi megbízatások, mozaikok, üvegfestészetek, nagyobb méretű falikárpitjaí és oltárképei, amelyek nemcsak hogy kimunkált tapasztalataira épültek, hanem a maguk zárt egységében úgy mutatkoznak meg, mint üdén színes dokumentumok. Olyan alkotások, amelyek a művész szuverén stílusát a jelen és a jövő felé is reprezentálják. Mikuláš Klimčák festőművész, 1921. november 16-án született a zempléni Homonnán ((-lumenné). František Tichý és Ján Novák növendékeként végezte el a Prágai Iparművészeti Főiskolát. Jelenleg Bratislavában él: alkot, illusztrál, muráris feladatokat old meg köz- és egyházi épületeken. Mint festőművész főleg tematikus kompozíciókat fest. Mint iparművész falikárpitokat és egyéb textíliákat készít. Alapvetően lírai alkata és szépségszeretete őszintén nyilvánul meg munkásságában. A zöldek és a kékek gyakori alkalmazása, a barnák és a szürkék szimfóniája, az aranyló fények és az ezüstök csillogása sejtelmes hangulatot varázsolnak képeire. Emberi és művészi alkatának a jellemzéséhez hozzájárul még jellembeli vonásainak a megemlítése is, amit az alapvető erkölcsi értékek megbecsülésében, valamint a szlávság történelmileg jelentős fordulópontjainak a felismerésében és nyílt megmutatásában, hátrahagyott üzeneteinek a továbbadásában kell értelmeznünk és megbecsülnünk. Képei, alkotásai érdekesek, igazak és hitelesek, mert lelkesedésből és ugyanannyi gyötrődésből, a világ dolgaihoz való mélységes és komoly viszonyulásából születtek. Mindehhez persze szakismeretre, türelemre, ügyszeretetre volt szüksége, hogy elképzelései valóra váljanak. SZUCHY M. EMIL (Elhangzott a komáromi (Komárno) Duna Menti Múzeumban rendezett kiállítás megnyitóján) (Fotó: Dušan Firák) Ezt a gépet a dél morvaországi erdészet dolgozói találták fel és a faiskolákban a gyom, dudva aprításánál tesz jó szolgálatot. A medvebőrü ember című NDK film egy kedves történetet mesél el: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ifjú, aki egy olyan köpenyért, amelynek a zsebe mindig tele van pénzzel, megfogadta az ördögnek, hogy hét évig nem mosdik, nem fésülködik és medvebőrben alszik. Ha fogadalmát megszegi, rögtön pokolra jut — hangzott a parancs. Hamarosan kiderül, hogy nagyon nehéz a fogadalmat betartani. Csúf orcával, szőrösen, csapzottan kiveti őt a világ, a pénze semmit sem ér. Egy lány szerelme, hűsége azonban megmenti őt a végső pusztulástól. Az orenburgi Gidropress présgyárban helyezték üzembe ezt a robotot, amely felváltja az embert a forró levegőjű műhelyben. 8
