A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-06-17 / 25. szám

AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ IRODALMI FOLYÓIRAT

(A Magyar Museum indulásának kétszázadik évfordulója)

I.

A magyar nyelvű társadalmi-politikai és irodalmi sajtó a nyugati országokhoz viszonyítva nagy késéssel bontakozott ki, s ennek legfőbb oka a másfél évszázados török hódoltság által előidézett gazdasági és kulturális visszaesés volt. de hasonló gátló körülményt jelentett az is, hogy a közéletben és iskolai oktatásban a latin nyelv hegemóniája szokatlanul hosszú időre tolódott ki. Mária Terézia és II. József uralkodása idején, 1740 és 1790 között a magyar nyelv esélyeit a német nyelv nagyfokú térhódítása is rontotta: a bécsi udvarba édesgetett magyarországi arisztokraták és az őket utánzó tekintélyesebb köznemesek a póriasnak és elmaradottnak tekintett magyar nyelv helyett a németet (és a bécsi udvar divatnyelvét: a franciát) részesítették előnyben. Ilyen körülmények közt nem volt meglepő az sem, hogy gyermek- és ifjúkorában még az 1791-ben született és később „legnagyobb magyarnak"-nak nevezett Széchenyi István is csak akadozva, törve beszélte nemzete nyelvét.

Tudjuk, hogy a magyar nyelvű sajtó a mi tájainkon, a mai Szlovákia területén indult útnak. Itt jelent meg az első magyar újság: a pozsonyi Magyar Hírmondó (1780), az első irodalmi folyóirat: a kassai Magyar Museum (1788) és az első tudományos ismeretterjesztő lap: a komáromi Mindenes Gyűjtemény (1789). Ez pedig abban leli magyarázatát, hogy a török időkben a Habsburgok által uralt országrész politikai és szellemi erői ezen a kevésbé veszélyeztetett területen koncentrálódtak, és ez a helyzet a török kiűzése után is hosszabb ideig megmaradt: Pozsony volt az országgyűléseknek, a királykoronázásoknak és a legfőbb kormányhatóságoknak székhelye, s 1777-ig Nagyszombatban volt a Pázmány Péter által 1635-ben alapított egyetem.

A magyar nyelvű sajtó kibontakozását közvetve egy nagy európai eszmeáramlatnak, a felvilágosodásnak hazai hatása segítette elő. A feudalizmussal radikálisan szembeszegülő felvilágosodás először azokban az országokban eresztett gyökeret, ahol mér a polgári rend erős volt. A korabeli Magyarországon ilyesmiről nem lehet beszélni, hiszen itt még szinte teljes mértékben a céhrendszer érvényesült, és a fejlettebb városok polgársága német volt. Ilyen helyzetben a felvilágosodás eszméit haladó gondolkodású köznemesek és népi származású értelmiségiek vették át és terjesztették. És a hatás, mint tudjuk, meglepően nagy volt. A Martinovics Ignác által szervezett mozgalomban, összeesküvésben egy radikálisan republikánus csoport is kialakult, és a nemzettéválás legfőbb tényezőjének: a nemzeti nyelvnek kiművelését és vezetöszerephez juttatását az írók vették kezükbe. Mindez a XVIII. század utolsó negyedében történt, amikor az elmaradott gazdasági életben még semmilyen változás nem következett be, de a szellemi élet nagy mértékben megújult és feldúsult. Ekkor alakult ki a modem értelemben vett irodalmi élet, melyben néhány korszakos jelentőségű iróegyéniség (Bessenyei György, Batsányi János. Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc) mellett megbecsülendő Írók hosszú sora lépett fel.

A nagy szellemi megújulásnak az akkor induló és a latin és német nyelvű lapokkal versenyre kelő magyar nyelvű sajtó is döntő fontosságú része volt. És ami szintén igen meglepő: az úttörő magyar lapokra, főleg a Magyar Hírmondóra és a Magyar Museumra nem volt jellemző a kezdés bizonytalansága, nehézkessége. Jól szerkesztett, korszerű

anyagokat tartalmazó orgánumok voltak ezek, s ha technikai szinten nem is, de tartalmi-eszmei vonatkozásban megközelítették az akkori nemzetközi színvonalat.

II.

1780 és 1788 között két magyar nyelvű hírlap létezett: a pozsonyi Magyar Hírmondó és a bécsi Magyar Kurír. Ezek kisebb mennyiségben irodalmi anyagokat is közöltek, sőt 1786-tól. illetve 1787-töl irodalmi melléklapot is megjelentettek Magyar Musa, illetve Pozsonyi Magyar Múzsa címmel. Az első önálló magyar irodalmi folyóirat aztán 1788 nyarán indult el, s Magyar Museum volt a címe.

A lapot a Kassai Magyar Társaság néven összefogó Batsányi János. Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid hozták létre, és 1793-ig nyolc száma jelent meg. Az első négy számot a pesti Trattner-nyomdában készítették, a továbbiakat pedig a kassai Ellinger János műhelyében. A szerkesztési munkálatok elejétől végig a szerkesztők akkori működési helyén, Kassán folytak. Batsányi kamarai gyakornok volt ott, Kazinczy kerületi tanfelügyelő, Baróti Szabó pedig szerzetes tanár. A Magyar Museum indulásakor már mindhárman országosan elismert írók voltak.

Az öreg Baróti Szabó, éveit tekintve, akár apja is lehetett volna két társának. Ó szerzeteshez illően konzervatív gondolkodású volt, és az úttörő vállalkozásba csak olyan csendes társféleként vett részt. Batsányi és Kazinczy radikálisan felvilágosultak voltak, de a hazai politikai életben egymással szembenálló csoportokhoz tartoztak: Batsányi a magyar nyelvet és a nemzeti szokásokat, jellegzetességeket eszményítő és védő nemesi ellenállási mozgalommal tartott kapcsolatot, Kazinczy pedig a II. József társadalmi re-KINCSÜNK

AZ/W/WťELV

A NÉVADÁS ÉS TÁJNYELV A SZÜLŐFALUMBAN

A ragadványnevek

A ragadványneveket gyűjtőnév értelmében használom. Van bennük gúny, dicséret, bók. de kiváltképpen megkülönböztető szerepet töltenek be a több azonos családnév esetében. A ragadványnév tehát se nem becéző, se nem megvető, hanem elsősorban megkülönböztető melléknév. Van olyan becenév, amelynek több ragadványvariánsa van. Például az Imre becenéwáltozatai: Imi, Imike, bnrűske. Imrüs. Zini, Imi. Gyime, Szime, Gyingye. A József utónév variánsai: Józsi, Józsika. Jóska. Josker, Nózsi. Totyka. Az István utónév variánsai : Istyi. Istvány, Istók, Pista. Pistyi, Pityu. A János variánsai: Jani, Jancsi, Janó, Jankó. Janszi, Dános. A Sándor variánsai: Sanyi, Sanyika. Sankó, Sarrykó. Sunyesz. Alex.

A ragadvány- vagy csúfneveket megtaláljuk már a régi rómaiaknál is. Például Publicíus Ovidius Naso (nagyorrú), Quintus Horatius

Flaccus (lekonyult fülű), Quintus Valerius Catullus (kutyakötyök).

Szülőfalum ragadványnevekben bővelkedik. Sok családnál dédapáról az unokákra is átszáll. Elsősorban a több azonos családnév közötti könnyebb eligazodásra szolgáltak. Létrejöttükben azonban közrejátszottak egyének szavajárása. eltérő testi és lelki tulajdonságok vagy fogyatékosságok.

Osztályozásuk történhet alaki ismérvek és eredetük alapján.

Alaki szempontból lehetnek:

a) egyelemüek: Beretva, Berci. Frillyás, Konti, Kangyi. Macó;

b) kételemüek: Hideg Náci, Basa Ferkó;

c) Háromelemüek: Kis Tóth Ferkó, Kis Tungli Pál; Kis Bankházi János;

d) négyeleműek: Kis Tóth Pál János. Heringes Balogh István Pistyinkó, Cziganyec László Bárány Tülü.

Származásuk alapján lehetnek: a) azonos családnevűek: Tóth Péter Jambó. Tóth Péter Szöszke. Őrmester Tóth Péter, Tóth Péter Magdó, Ferkó Tóth Péter. Tóth János Jambó, Tóth János Blana, Tóth János Buszos, Tóth János Disi, Tóth István Fugera, Tóth István Kisbíró, Gazdag Tóth István, Tóth István Gerény, Tóth Imre Cselényi, Tóth Imre Gyime, Tóth Imre Jambó, Tóth Imre Malac. Asztalos Tóth Imre, Varga János Dühös. Varga János Hajdinka, Tóth László Asztalos, Tóth László Bolya, Bertók Imre Macó, Bertók

Imre Bökhet, Benefi Ignác Hideg. Benefi Ignác Pípás, Kelecsényi Pál Bokcsi. Kelecsényi Pál Atyus. Mocsi János Nános, Mocsi János Frillyás. Mocsi János Fungyi;

b) az utónév elferdítése, eltorzítása vagy becenévkénti használata: Benefi Károly Kanti. Fábri Izidor Dóri, Bácskai Pál Pasi, Benefi József Josker, Mocsi János Nános, Ferenc Móric Mucár, Pásztor Vidor Vidi, Szalai Vidor Csitor, Varga Ráfael Ráfi, Horváth János Dános;

c) az apa beceutóneve vált ragadványnévvé: Boldi Laci (apja Boldizsár). Menyus Jóska (apja Menyhárt). Ferkó Péter (apja Ferenc), Jácen Náci (apja Jácint);

d) az anya családneve vált ragadványnévvé: Rakota Tibi;

e) az anya utóneve vagy beceutóneve vált ragadványnévvé: Cicel Józsi (anyja Cecília). Ágota Péter (anyja Ágota), Lina Karcsi (anyja Paulina);

f) az após elferdített utóneve vált ragadványnévvé: Divat Matyi (az após neve Tivadar);

g) az anyós beceutóneve vált ragadványnévvé: Elenór Józsi (az anyós neve Eleonóra);

h) az após családneve vált ragadványnévvé: Meszes Pityu;

i) a foglalkozásra utaló ragadványnevek: Kovács Pál Kanász, Verbók József Paprikás. Verbók Márton Szódás, Bakonyi Pityu Órás. Tóth István Kisbiró;

j) a testi hibára utaló ragadványnevek:

formjaiért lelkesedő jozefinizmus híve volt. Politikai ellentéteik már a lap koncepciójának kidolgozásánál kiéleződtek, s ezért Kazinczy a második szám szerkesztésében már nem vett részt, de versei és prózai írásai az első négy számban jelen voltak.

A Batsányi által tovább szerkesztett Magyar Museum az akkori viszonyokhoz képest lap volt és előfizetőinek száma 400—500 körül mozgott. Az első számban csak a három szerkesztő írásai szerepeltek, de a második számtól kezdve fokozatosan bővült a munkatársak gárdája (Aranka György, Dayka Gábor, Döme Károly, Földi János. Pálóczi Horváth Ádám, Ráday Gedeon, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferenc, Virág Benedek stb.). A lap a korábban elhúnyt népszerű költőtől. Ányos Páltól is közölt verseket, és Batsányi tollából szép méltató Írás jelent meg róla.

A Magyar Museum a szépirodalmi anyagok mellett kritikákat közölt, és ezzel a még meg nem honosodott irodalomkritika előtt utat tört. Az esztétikai ízlés nevelését is fontos feladatnak tartotta, és az első szám programadó írásában azt ígérte, hogy a „Szépnek és Rútnak, az Igaznak és Nem Igaznak, a Tökéletesnek és Hibásnak megkülönböztetésére" fogja nevelni az olvasót. Ennek az igényes célnak a nagy számban közölt fordítások is jól megfeleltek. Batsányi főleg Ossziánt fordította. Kazinczy Anakréont, Horatiust, Youngot, Klopstockot és Gessnert. Baróti Szabó Miltont, Dayka Gábor Ovidiust, Földi János Catullust, Ráday Gedeon Anakréont és Horatiust, Orczy Lörinz Wielandot. Ez a válogatás a lap stílusorientációjáról is hű képet ad: világirodalmi érdeklődésének központjában az antik és új klasszicizmus állt de a preromantikának (Osszián, Milton, Klopstock) is megkülönböztetett figyelmet szentelt. Figyelemre méltó az is, hogy a lap néhány munkatársa

Horváth Ibolya Bangi (bangó cigányul sánta). Weisz Laci Nyálas (betegség folytán állandóan csüngött a nyála);

k) katonai rangra utaló ragadványnév: Őrmester Tóth Péter;

l) az apa foglalkozása lett ragadványnévvé: Asztalos Tóth László;

m) a feleség foglalkozása vált ragadványnévvé: Bábasszony Pista;

n) valamilyen testi alkati jegyre utaló ragadványnév: Szalai Ferdi Üszög (fekete haj, sötét arcbőr), Szalai Vince Csöpi (alacsony termet). Kovács Pál Kiskrumpli (alacsony, köpcös). Kardos István Hegyes (egyenes testartás);

o) a beszédmodorra, szavajárásra utaló ragadványnevek: Tóth Pál Testvér. Dudás Péter Tralla, Tamás Vince Csiri, Benefi Rudi Gyerek, Paksy Lajos Péterként ;

p) a lakóhelyre utaló ragadványnevek: Basa Imre (Basa közben lakott), Kabók Lajos (Kabók közben lakott). Sári Jani (Sári patak mellett lakott);

r) a családnév eltorzítása vált ragadványnévvé: Bertók Vidor Besztók, Tungli László Kuntyí, Csonka István Csomesz;

s) a családnévből lett becenév vált ragadványnévvé: Dániel László Dini;

t) a nagyzási hóbortból született ragadványnév: Vörös Ignác Kis Belkó (az uradalom nagybérlőjét hívták Belkónak);

v) Ismeretlen eredetű ragadványnevek: Baranyai István Precso. Kovács Pál Motár, Kardos Pál Balus. Gábor János Juker. Szőköl

10