A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-20 / 21. szám
természet megannyi rejtelmével való állandó ismerkedés, meg az önfeledt játszás a játéktermekben, mesék hallgatása lemezről vagy a televízió esti műsorából. S ha már itt tartok, hadd tegyem hozzá, hogy az intézet A kedvelt játszóhely falai között hetente kétszer ismeretterjesztő és mesefilmeket is vetítenek a kisgyermekeknek, s elmennek képtárba és a lomnici múzeumba is velük. Két orvos és tizennégy nővér foglalkozik a kisgyermekekkel. Dr. Alojz Špiner főorvost 1974-ben helyezték át Csorba-tóról a gyermek-gyógyintézetbe, amelynek a története röviden: 1928-tól, alapításának kezdetétől tüdőszanatórium, 1948-ban történt államosítása után pedig 6—14 éves korú gyermekek gyógyszanatóriuma. Olyan gyermekeké, akiknek a szülei tátrai kezelésre szoruló tüdőbetegek voltak. Csak 1971-től az iskoláskor előtti gyermekek gyógyintézete. Miután Viera Jarábovával végigjártam a földszinti és emeleti szobákat, s a szanatórium korszerű felszerelését is megcsodáltam, dolgozószobájában már a legfontosabbat a szántóterületnek mintegy 55—60 százalékán termesztenek, s az utóbbi évek átlagos terméshozama 50—55 mázsa között mozog. Ezenkívül foglalkoznak lencsetermesztéssel is, ami a főmérnök szerint 12—16 mázsás átlagtermést ad és termelése kifizetődő. Jelentős helyet foglal el a szövetkezet gazdálkodásában az állattenyésztés is. A gazdaság össztermelésének éves volumene általában eléri a 70 millió koronát. A melléküzemági tevékenység forgalma ebből mintegy 4—5 milliós. — Három melléküzemági részlegünk van — mondta Juhász Jenő. — Ezek közül a legrégibb az itteni hagyományokat folytató nádfeldolgozó ágazat, amely a hatvanas évektől folyamatosan termel. Megközelítően 230 hektárnyi az a terület, amelyen nádat vághatunk Ez a részleg mindössze tizenhárom embernek ad munkát, ha kedvező az időjárás. Az idei tél, sajnos, a nádkitermelés kérdezem tőle. Milyen az intézeti kezelés eredménye? — A kisgyerekek 98 százaléka egészségesen tér haza — mondja. — Csupán két százalékot tesz ki az olyan súlyosabb eset, amikor a kisgyermek újabb kezelésre szorul. — Vannak itt Magas-Tátra-i illetőségű gyermekek is? — Nincsenek. De Poprádról alkalmakként kapunk gyerekeket. Számos kis betegünk van a Komáromi és a Losonci járásból, valamint a Keletszlovákiai kerületből. — Jönnek ide magyar nemzetiségű gyermekek is ... — Természetesen. Persze, nem nemzetiségük, betegségük szerint kerülnek hozzánk, mivel azonban magyar szülők gyermekei, ez bizonyos többletgonddal jár. — Milyennel? — A hároméves gyerek az esetek többségében még nem tud szlovákul és ez lélektani probléma. Bensőséges kapcsolatra kell törekednünk velük. Szerencsére ezek a csöpp gyerekek igen fogékonyak, hamar megtanulják szempontjából igen kedvezőtlen, s így gond a nádvágás. Fagyok kellenének, hogy a mocsaras talajokon dolgozni lehessen ... A másik, ugyancsak régi üzemrészlegünk az 1968-ban létesített téglagyár, amelyet annak idején még a kisújfalusi szövetkezet hozott létre. Ez azóta is folyamatosan üzemel, s jelenleg is általában harminc szövetkezeti tagot foglalkoztatunk benne. A pékséget ugyancsak Kisújfaluban üzemeltetjük, 1987-ben azzal a céllal hoztuk létre, hogy a két falu kenyérrel való jó vagy jobb ellátását biztosítsuk. — A melléküzemágak, ipari létesítmények szövetkezetekbe való telepítése tapasztalataim szerint komoly beruházásokat igényelnek. Gazdasági szempontból ez a három részleg milyen jelentőséggel bír a szövetkezet össztermelésének szempontjából? — Nálunk a melléküzemági tevékenységnek alapvetően kiegyensülyozó szlovákul a legszükségesebb dolgokat. Meg mi is igyekszünk ... — Hogyan értsem ezt? — Tudok már egy kicsit magyarul. Egészségügyi nővérként jártam egy úrhoz, akinél magyarul is tanulhattam. Nála sajátítottam el a foglalkozásomhoz szükséges magyar szavakat. Tudom mondani, hogy levetkőzni, felöltözni. Azt is tudom mondani, hogy ne sírj, vedd be a gyógyszert. Amikor a szülők itthagyják nálunk a gyerekeiket, eltörik a mécsesük, s jólesik nekik, ha az anyanyelvükön szólok hozzájuk. — Tudnak mások is magyarul? — Van egy óvó nénink, aki szintén tud egy keveset. Két nővérünk is tud valamennyire. — Magyarul rendesen tudó óvó néni vagy nővér alkalmazására nem gondolnak? — Eddig még nem jutott az eszünkbe. A nővérek igen-igen csekély magyar nyelvtudása ellenére is közeli lelki kapcsolatba kerülnek a magyar gyerekekkel és a szüleikkel, akiknek szerepe van. A téglagyár beruházási költségei annak idején mintegy 2,5 millió koronát jelentettek. Ez az üzemrészleg azóta folyamatosan termel, s évente az átlagos bevétel 2,2—2,4 millió korona között mozog. Az ágazat rentabilitása 90—105 százalék közötti, míg például az alaptermelés gazdaságossági mutatói általában 12—13 százalék körüliek. A pékséget, ahogy az előbb is megjegyeztem már, elsősorban a tagság jobb ellátásának biztosítása végett hoztuk létre; ennek az egész évi forgalma 1,2 millió korona, ebből tavaly a tiszta bevétel meghaladta a százezer koronát, ami gazdasági szempontból jelentéktelennek- mondható. A nádvágás és a nádfeldolgozás gazdasági szempontból már jelentősebb. Az elmúlt négy év termelési átlaga 850 ezer és egymillió korona között mozgott, amiből a tiszta nyereség általában elérte a félmillió koronát. hetente levelet vagy üdvözlőlapot küldenek, s olyankor a kisgyerekek rajzolnak is rájuk valamit, életjelt adnak magukról. A beutalt gyermekek többféle figyelmességben részesülnek a gyógyintézetben. Bábjátékok bemutatásával, a lomnici általános iskola tanulóinak időnkénti kulturális műsorával és sok minden mással igyekeznek feledtetni vagy inkább elviselhetővé tenni számukra a szülők hiányát. — A gyerekek kedvesek — mondja Viera Jarábová. — Ha letelik beutalásuk ideje és elérkezik a búcsúzás pillanata, sokan közülük el is pityerednek. Két unokám van, így nem nehéz észrevennem könnyes szemük mélyén az örömöt. Viera Jarábová Sabinovból jött a Magas-Tátrába, és már harminc esztendeje dolgozik a gyógyintézetben. Kedvvel, felelősséggel végzi munkáját, szervezi és irányítja a kolléganők napi programját, törődik a kisgyermekek kifogástalan étkeztetésével, kitűnő kosztolásukkal, nem utolsósorban a kezelési módok pontos betartásával. Mikor távozom az épületből, egészen a kapuig kísér ki, hogy még a kertjükre és a játszóhelyükre is felhívja a figyelmemet. — Idejárnak a kisgyerekek a legnagyobb örömmel. Mert itt kedvükre játszhatnak — mondja búcsúzóul Viera Jarábová. A játszóhely azonban még hűvös, hófoltok fehérlenek a bokrok alatt és a fák töve körül, de a melegebb tavaszi napok közelsége már benne van a levegőben. Az idő gyors átmenetekben fordul egyszer melegre, másszor hidegre a Magas-Tátrában. Minden gyors átmenetű a magas hegyek lejtőin, csak a kéthónapos beutalási idő letelésének a folyamata lassú a három-hat éves korú gyermekek és a szüleik szemével nézve. MÁCS JÓZSEF Archívumi felvételek A köbölkúti egyesített szövetkezet melléküzemági tevékenysége — mint látható — a helyi források kihasználásán alapszik. A mintegy ötven dolgozót foglalkoztató három üzemegység termelése, ahogy azt Juhász Jenő is hangsúlyozta, kiegyensúlyozó szerepet tölt be az alaptevékenység mellett. A melléktevékenység további fejlesztésének a feldolgozó ipar irányában volna lehetősége, de erre egyelőre csak elképzeléseik vannak, ugyanis Köbölkúton, de egyebütt is az ilyen jellegű ipartelepítés olyan beruházásokat igényelne, amelyre a jelenlegi gazdasági körülmények között egy szövetkezet, egy gazdaság aligha vállalkozhat. így az látszik valószínűnek, hogy a meglévő melléküzemegységek a közeli években mind gazdasági, mind pedig foglalkoztatási vonatkozásban a jelenlegi szinten maradnak. GÁL SÁNDOR 13
