A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-20 / 21. szám
„Nem félünk a farkastól, farkastól, az sem baj, ha megkóstol..Hasonlóan dudorászhat Carolin, a pöttyös nyakú kacsa, miközben Emmát, a tigrisbébit lovagoltatja. A pillangó élete sem könnyű. A katángkóró tüskés szára felsebzi a lábát, megsérti szárnya finom hártyáját, míg a létfenntartáshoz szükséges mindennapi betevő falat nektárt összegyűjti. (Gyökeres Gy. felvétele) — Ki látott már ilyet? Tél még nem is volt, s már itt a tavasz! — méltatlankodik a bécsi állatkert pingvinje, Max. — Es bosszúsan visszamegy a kibírhatatlanul meleg, nyolcfokos, vízbe. KÖNYV A LÁTHATATLAN Jaroslav Havlíček a cseh írók azon nemzedékéhez tartozott, akiknek fiatal korukban meghatározó élménnyé vált az első világháború. Aránylag fiatalon, fizikailag teljesen kimerülve 1943-ban halt meg. Banktisztviselő volt, és az írás szenvedélyének csak éjjel hódolhatott, ez pedig az egészségét hamar felőrölte. Havlíček művel a cseh pszichológiai próza kiemelkedő alkotásai. Dialektikusán látja és láttatja a világot, szereplőit úgy helyezi el a történetben, a történetet pedig úgy szerkeszti meg, hogy mind a kettő szoros egységet alkot. Kitűnően ismerte és regényeiben, novelláiban meglepő hűséggel ábrázolta a kispolgári mentalitást, szerette a bizarr helyzeteket, a groteszk ötleteket és az iróniát. A jó és a rossz problematikája érdekelte, a bűn és a bűnhödés, akárcsak nagy tanítómesterét: Dosztojevszkijt. Művészileg legérettebb müve A láthatatlan (1937). Gyötrelmekkel, látomásokkal telik, félelmetes, hátborzongató lélekrajz ez a regény. Lélekelemzés a javából. Két alapvetően különböző embertípus csap össze benne. Az egyik a tárgyilagos, hidegen számító, harcias hőse végül is elbukik. A regény az élet leggyalázatosabb fordulatait is széppé tudja varázsolni, éppen ebben rejlik az ereje, hogy a széppel és aljassal egyaránt az élet lényegét mutatja meg. E regény már 1967-ben megjelent magyarul, Czagány István fordításában. Azt hiszem, hogy e második kiadás is sikerre számíthat az olvasók körében. Itt jegyzem meg, hogy van Havličeknek egy bájos, olvasmányos regénye a Helimadoe (1940), amit érdemes volna magyarra fordítani. (Ozsvald) Gombrowicz: TRANSZ-ATLANTIK - PORNOGRÁFIA „A Pornográfia cselekménye Lengyelországban, a háború idején játszódik. Miért? Tán azért is, mert a háborús éghajlat a legmegfelelőbb számára. Meg azért is, mert mindennek ellenére lengyel regény .. . Meg kissé csak azért is, hogy eszébe juttassam nemzetemnek, nemcsak azok a konfliktusok, eszmék szunnyadnak ölében, amelyeket hivatalosan is tudomásul vett." Nagy író nagy regényei kezdenek megjelenni egymás után magyarul — a lengyel Gombrowicz írásai. Néhány éve a Ferdydurke aratott osztatlan sikert, később az önálló kötetben is megjelent Drámák, melyek közül az Operett és az Esküvő színpadon is döbbenetes hatást váltott ki. Most pedig előttünk két újabb Gombrowicz-regény. Mindkettő az író argentínai emigrációs éveinek a terméke. Gombrowicz ugyanis 1939-ben a háború kitörésekor turistaként, mint az első, Argentínába szervezett hajós társasutazás résztvevője, idegenben ragadt. De ki volt Gombrowicz? 1904-ben született, s 1969-ben hunyt el Franciaországban, valójában haláláig nem tért vissza szülőföldjére. Ennek ellenére egész életműve ízig-vérig lengyel vonatkozású. »Gombrowiczot mindennél jobban foglalkoztatta és izgatta honfitársainak viselkedése, pontosabban a „lengyelség" kancsal tükrében előbb a távolra került háborús emigráció (Transz-atlantik), később pedig otthon maradt honfitársainak sora (Pornográfia) ismerhet önmagára. Kegyetlen csoportképet festett a handabandázó, élvetegen nacionalista társaságról, amely Argentínában „figyelte” az otthon zajló eseményeket, s közben eljátszotta a maga kis háborúját; majd a honi arisztokráciáról, amely a történelmi sablonok szerint „nyögött" a német megszállástól.« Mindezt semmivel sem rokonítható groteszkséggel jeleníti meg az író, az újabb generációk világszerte tisztelt Mestere. Kiderült ugyanis, hogy Gombrowicz, Kafkához hasonlatosan, sokszorosan előfutára volt a későbbi irodalmi divatoknak, irányzatoknak. Első regénye, a már említett Ferdydurke nemcsak az ún. „új regényt" előzte meg évtizedekkel, hanem az egzisztencialista regényt is, s mindkettőnek első, reprezentatív képviselője tulajdonképpen. Életművét rokonítani pedig legfeljebb két kortársához lehet, az ir Samuel Beckettéhez s a nemrég elhunyt argentin Borgeséhez. A mai magyar prózában erős visszhangja van a lengyel mesternek, különösképpen Esterházy Péter életművében.-Talán nem puszta véletlen, hogy egyik kötetének éppen ez a címe: „Kis magyar pornográfia". (cselényi) FOLYÓIRAT JÁRTUK AZ ORSZÁGOT t* címmel írt tudósítást a Magyar Nemzetben Dénes D. István, méltatva a Komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház 35 éves áldozatos munkáját. Bizony, az első komáromi bemutató óta egész emberöltő eltelt, s akik az első színmüvet, Urbán Ernő Tűzkeresztségét előadták már majdnem mind nyugdíjban vannak, vagy a temetőben. Harmincöt éves a színház — írják a lapok, de azt már nem tudják érzékeltetni, mennyi munka, töprengés, remény fért bele ebbe az emberléptékű időszakba. Dénes D. István megszólaltat néhány színészt, akik a múltat elevenítik föl. „Képzelje csak el — mondja a riporternek Bugár Imre — oly sok reménytelen év után, mit érezhettünk akkor este, hogy ismét színpadon szólalhattunk meg magyarul. És nemcsak nekünk volt ez igazi csoda, hanem a szlovákiai magyarságnak is, mert a kis remény feléledt, talán mégiscsak van jövőnk ..." A színháziak megvallják az újságírónak, hogy bizony kezdetben nem azon volt a hangsúly, milyen darabot játsszanak, hanem azon, hogy folyamatosan színre lépjenek. És nemcsak Komáromban szórakoztatták a közönséget, hanem pótolták a faluszínpad munkáját, egészen Ágcsemöig bejárták a magyarlakta területeket, hogy a magyar szóra, a színházra éhező közönségnek elvigyék Thália üzenetét. Ez igy ment 1969-ig. Csak azután könnyített a komáromiakon a Kassán (Košice) megnyílt Thália Színpad, amely vállalta a keleti részek falujárását. Holocsi István elmondotta, ma már sokkal igényesebbek a nézők, és alaposan meg kell hányni-vetni, milyen darabot vigyenek színre. Viszont kötni kell magukat nemzetiségi helyzetükhöz is, és az csak természetes, hogy szlovák, cseh és szlovákiai magyar színműveket is be kell mutatniuk az úgynevezett „a lapdrámák" mellett. A színház célja mindig az anyanyelvi kultúra és a szépérzék fejlesztése volt. Ma, amikor megnőtt a fiatalok érdeklődése a színház iránt, elgondolkoznak egy ifjúsági, illetve gyermekszinpad létrehozásán is. Egyébként HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK — a közönség érdeklődésének megfelelően — több figyelmet szentelnek munkájuk szórakoztató jellegének. Panaszként merült föl a beszélgetés során, hogy a magyarországi főiskolára küldött szinésznövendékek nagyobb hányada nem tért vissza. Jogosan háborognak emiatt. „Nem mondok neveket — jegyezte meg Bugár Imre — igazán nem akarok megbántani senkit, de úgy érzem, cserbenhagytak bennünket, hiszen itt rájuk sokkal nagyobb szükség lenne ..-Dénes-HANGLEMEZ SZERELEM ELSŐ - MÁSODIK VÉRIG Csak üdvözölni tudom a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat eme próbálkozását, hiszen egy kétrészes sikerfilm zenei anyaga került erre a Qualiton albumra. Aki látta a magyar film valamelyik részét, az bizonyára megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ott elhangzott szerzemények bekerülhetnek a saját lemeztárába is. Tíz dalt tartalmaz az LP, mely azért nem unalmas, mert kitűnő szerkesztésű, gondosan megválogatták, melyik szerzemény melyiket kövesse. A szerkesztőgárdának ezúttal sokkal könnyebb dolga volt, mint más lemezek készítése esetén, hiszen itt már eleve adva voltak a sikerszámok, melyek nagy részét már rég ismeri a közönség. Tény, hogy itt elsősorban a film népszerűségére építettek, ezért nincs is szükség különösebb propagációra. A hanglemez előnye a filmmel szemben, hogy itt már a hallgató figyelme csak a zenére összpontosul, s ha csak elvétve, de azért fület sértő az egyik szerzemény rossz hangszerelése. A hanganyag nagy hányadára viszont a gondos kidolgozás jellemző, ezek a dalok frissen, élénken és jó minőségben szólalnak meg. Szimpatikusán mutatkozik be Czakó Ildikó, művésznevén Gombóc, kinek előadásmódjára nem az érzelgősség, hanem az eröteljesség, maximális határozottság, kiegyensúlyozottság jellemző. Magabiztos fellépését bárki megirigyelhetné a legmenőbb popzenei előadók közül is. Berencsi Attila, azaz Bery Ari, a film egyik főszereplője is fitogtatja énektudását, mely jóval silányabb, mint színészi tehetsége, hiszen a film mindkét részében kitűnően alakit. Jó, hogy nemcsak erről a lemezről ismerjük... A legkiemelkedőbb teljesítményt természetesen maga a nagy slágerek tolmácsolója, Demjén Ferenc nyújtja egyedülálló kitűnő énekhangjával. A korong nagy erénye, hogy a részben 1985-ben, részben pedig 1987 áprilisában készült felvételek technikailag ugyanazon a színvonalon szólalnak meg, mely elsősorban a zenei rendező Dés László, valamint a két hangmérnök Márkus Tamás és Kálmán Sándor érdeme. A „Szerelem első — második vérig" érzésekkel, ugyanakkor sok ritmussal és cselekménnyel telített nagylemez, mely ugyan semmilyen stílusba sem sorolható be, mégis odaláncolja a hallgatót a lemezjátszóhoz. És nemcsak a szerelmeseket... Koller Sándor 9
