A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-05-13 / 20. szám

LnJ TUDOM/W TECHNIKA (járulékos) berendezések kifejlesztését és a nemzetközi tudományos-műszaki együttmű­ködést. A célprogram teljesítése következté­ben 3 OOO robot állt termelésbe, s mintegy 5 500 ember munkáját helyettesítette vagy könnyítette mind a termelői, mind a nem integrálása mellett kb. 7 290 robot felhaszná­lásával. 1990-ben a felhasználóknál 12 000 munkást kell helyettesíteniük, a költségeket pedig 2 milliárd koronával kell csökkenteni­ük. Azt hiszem, e számadatok könnyebben elképzelhetők lesznek, ha röviden összefog­SZEMBENÉZÉS A ROBOTOKKAL Hazai dolgainkról Csehszlovákiában az első ipari robotok 1974-ben jelentek meg a Mladá Boleslav-i autógyárban és a Kassai (Košice) Műszaki Főiskolán. Az angol gyártmányú Versatran 500P robotok után a hazai fejlesztés első fecskéi a rákövetkező évben, vagyis 1975- ben jelentek meg a prágai és bmói gépipari kutatóintézetek laboratóriumaiban. Még ugyanebben az évben a prešovi VUKOV-ban láttak hozzá az ipari robotok és manipuláto­rok tervszerű fejlesztéséhez. Több más part­nerrel együttműködve lényegében napjainkig itt folyik a robotok kutatása és továbbfejlesz­tése. A párt és állami szervek kezdettől fogva nagy figyelmet szenteltek a gépipar fellendí­tését szolgáló kutatásoknak. A CSKP XVII. kongresszusa már konkrét programot hirde­tett meg, melyet a 151/82-es kormányhatá­rozat is megerősített. A hetedik ötéves tervi­dőszakban, amely lényegében a hazai robo­­tosítás második fejezete (az első 1975-től 1980-ig terjedő időszakra tehető) az alap típussor kutatásának befejezését és terme­lésbe való beiktatását tűzte célul, valamint az adaptív ipari robotok kifejlesztését és a nemzetközi, főleg a KGST-tagországokkal való együttműködést szorgalmazta. Fontos szerep jutott a robotok és a járulékos beren­dezések unifikálásának, vagyis egységesíté­sének. A harmadik időszakban (1986-tól kezdődően) az intelligens gépemberek kifej­lesztése mellet a rojxrtkomplexumok, vagyis robotizált technológiájú munkahelyek és au­tomatikus termelési rendszerek bevezetését tűzték ki célul, az A 05-ös állami célprogram keretéban. Figyelemreméltó fejlemény volt a SZISZ kezdeményezése, melyről már a szövetség KI. kongresszusán is szó esett. A SZISZ SZKB védnökséget vállalt a robotok és manipulá­torok gyors termelésbe állítása, felett. A fiatalok tevékenysége főleg a tervdokumen­táció előkészítésére, majd a beszerelésre, üzembehelyezésre, gépkiszolgálására és kar­bantartásra összpontosult. A VUKOV-ban konzultációs központ kezdte meg működé­sét, módszertani és oktatóközpont képezte a fiatal szakemberek százait, rátermettségi versenyeket (ZENIT) rendeztek; kétéves periodicitássál kerül megrendezésre a „Fi­atalság és a robotizáció" elnevezésű isme­retterjesztő konferencia a Kassai Műszaki Főiskolán. A SZISZ-berkekben fogant roboti­­zálási program természetesen kihatással van a termelés aktivizálására napjainkban is, vagyis a SZISZ-nek a múlt évben lezajlott IV. kongresszusa után is tovább gyűrűzik és terebélyesedik. Legújabb célkitűzéseink A hazai robotositás első rendszerezett prog­ramtervezete az „Ipari robotok és manipulá­torok" elnevezésű 07 állami célprogram volt. A hetedik ötéves tervidőszakra szólt és lé­nyegében öt területet érintett — a kutatást és fejlesztést, a gyártás területét, az alkalma­zás lehetőségeinek kutatását, a perifériális Az APR 20-as robot egy vagon alvázának hegesztése közben termelői szférában. Az objektivitáshoz tarto­zik azonban, hogy sok helyen nem volt gaz­daságos a robotoknak, mint önálló gépeknek az üzemeltetése magas áruk, gyakori meghi­básodásuk és nem teljes kihasználtságuk miatt. A nyolcadik ötéves tervidőszakra szóló A—05-ös állami célprogram „A technológiai folyamatok robotízálása" elnevezést viseli. Az előző programtól abban különbözik, hogy a robotok csoportos bevetését, a munkahe­lyek robot ősit ását, automatikus termelési rendszerek kiépítését tűzte zászlajára. Ez kvantitatív mutatóiban is tükröződik, hisz 3 960 RTM robotizált munkahely megvalósí­tásával számol a munkahelyek maximális laljuk az első két év eredményeit. Az első évben 673 RTM-et helyeztek üzembe 1 098 ipari robot felhasználásával. A tervet gazda­sági mutatókban ugyan túlteljesítették annak ellenére, hogy csak 1 129 személyt helyette­sitettek ami 77,4 %-os tervteljesítést jelent. Egy ipari robot átlagosan 375 ezer koronába került. Összességében ugyan a tervet teljesí­tették, viszont egyenlőtlen volt a megoszlás az egyes ágazatok között. Az elmúlt évben már 858 RTM-et adtak át 1 250 ipari robottal felszerelve. A munka­erő-megtakarítás elérte az 1 573-at, ami azonban 215-tel kevesebb a tervezettnél. A gépemberek átlagára 455 ezer koronára te­hető. A program teljesítéséhez ebben az évben szocialista és nem szocialista piacról a tervezett összeg nyolcszorosáért hoztunk be berendezéseket. Az állami program teljesítésének kétéves tapasztalatából ezek a következtetések von­hatók le: a robotok és RTM-ek minősége még nem éri el a követelmények szintjét, aránylag drágák, a termelői és beruházói kapacitások miatt még mindig hosszú szállí­tási idővel rendelkezünk és a nemzetközi együttműködés lehetőségeit sem aknáztuk ki maradéktalanul. A csúcs a VUKOV A robotkutatás és gyártás hazai fellegvára a már többször is említett prešovi VUKOV, ahol 1975-től foglalkoznak ezzel a tevékeny­séggel. Itt azonban csak a prototípus gyártá­sáig jutnak el, esetleg egyedi megrendelésre készült speciális felszereltségű munkahelyek tervezésében, de már az alapkutatásban is vannak segítőtársai. A 07-es állami célprog­ramnak ők voltak a védnökei, de az A—05-ös célprogram teljesítésében is koordinátori sze­repet kaptak. Helyszűke miatt nehéz lenne felsorolni mindenkit, akik segítik tevékenysé­gében. így csupán a leglényegesebb partne­A prešovi VUKOV műhelyeiben most szerelik azt a munkahelyet, mety a Favorit személyautók alkatrészeit gyártja majd rekről teszünk említést. 1983-ban alakult az ún. Robotech-társulás-tervező, gyártó és ja­vító tevékenységet folytató beruházó üze­mek szerződéses megegyezése alapján. Je­lenleg 37 üzem és vállalat tartozik ide, melyek közül legjelentősebbek a prešovi ZPA, a detvai és kassai (Košice) gépgyárak, BAZ Bratislava, TOS Trenčín, Inpro-Praha, Brno, Chirana Stará Turá és mások. A hazai gyártók közül legjelentősebbek a detvai, bar­­dejovi, Dubnica nad Váhom-i gépgyárak, a prešovi ZPA, a Gördülőcsapágygyárak Ky­sucké Nové Mesto-i vállalata, a Kelet-szlová­kiai Vasmű és mások. A robotokon kívül egyes helyeken érzékelőket és további járu­lékos berendezéseket is gyártanak. A vezér­lőegységek — melyek nélkül elképzelhetet­len egy-egy RTM működése — monopol­gyártóját, az Ipari Automatizációs Üzemeket (Kassa, Bratislava, Praha, Brno) sem lenne ildomos kihagyni, hisz aktív részt vállal az alapkutatásból sőt laboratóriumi körülmé­nyek között prototípusokat is gyárt. A cseh országrészekben önnáló gyártással és rész­ben kutatással is a strakonicei motorkerék­párgyár foglalkozik. Vannak gépembereink, melyek előállításánál szovjet partnerek segí­tettek a VUKOV-nak. Ilyenek pl. az AM—5-ös automatikus manipulátor, melyhez a voro­nyezsi Enikmas járult hozzá, vagy az UM 160-as univerzális manipulátor, melynél a Vukov partnere a moszkvai Enims volt. de megemlíthetem az az MTL 10-es ipari mani­pulátort is, amely az odesszai NISL közremű­ködésével valósult meg . A VUKOV-nak nap­jainkban közvetlen kapcsolatai vannak a munkácsi Kirov gépgyárral. Az együttműkö­dés ezen formája nagyban lerövidíti a kuta­tás, gyártás, de főleg az értékesítés folyama­tát. És hogyan alakult az alaptípusok kutatá­sa és gyártása az elmúlt években? Kezdet­ben, vagyis a hetvenes években láttak napvi­lágot a ma már jól ismert és elterjedt gép­emberek. Főleg a PR 16P ipari robotról, az M4-es univerzális manipulátorról, az ML 16-os manipulátorról, az RMS 20-as kézi manipulátorról és az MTL—06-os manipulá­torról van szó. A nyolcvanas évek elején jelent meg a PR 32E és a PR 4-es ipari robotok, valamint az M 63-as manipulátor típussora, melytöbb modifikációban készült el. Még a hetedik ötéves tervidőszakban befejeződött a robotok második nemzedéké­nek alapkutatása és az első prototípusok is elkészültek. Legismertebb képviselőik az APR 2,5 és az APR 20-as adaptív ipari robotok, de ezek mellett elkészült még az AM 80-as automatikus manipulátor, mely­nek két tipussora van, továbbá az M 40 A manipulátor stb. A kutatás napjainkban sem szünetel, s már most ismeretes, hogy a robotok további innovációjának egyik termé­ke a PR 30-as lesz. A robotok kutatásával, fejlesztésével és gyártásával párhuzamosan folyt a vezérlő­egységek kutatása és fejlesztése is. Ezzel behatóan a prešovi ZPA foglalkozik. Kezdet­ben az RS 1A, RS 1C RS 2 és RS 3-as egységek voltak használatban, majd a robo­tok intelligenciájának növelése érdekében ezeket is továbbfejlesztették. A PR 32 E elektromechanikus meghajtású robot sokol­dalúságát (pont-és ivhegesztés, szerelés szerszámgépek kiszolgálása stb.) éppen az RS 3-as vezérlőegység kiváló képességeinek köszönheti. A második generációjú robotok részére azonban már ez sem felelt meg. ezért továbbfejlesztették. Az APR 20-ast például már a legújabb fejlesztésű RS 4A vezérlőegység irányítja. Ez a robot, mivel már aránylag magas mozgáskultúrája van, egy önálló meghajtóegységgel (az FIAS 100-al) működik. POLGÁRI LÁSZLÓ A szerző felvételei 16

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom