A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-22 / 17. szám
A GÉPÍRÓNŐ Én vagyok a főnöke, de nem mondhatok fel neki. Az intézetben akkora az értéke mint az aranynak. Bemegyek hozzá, félszegen álldogálok az asztala mellett. Egyik kezével gépel, a másik kezével a telefonkagylót tartja. — Drágám — mondja, persze nem nekem — eljössz ma értem? Míg a „drágám" válaszol, rám néz réveteg, mit sem látó szemekkel. Én mindenesetre köszönök neki. El sem fordul a telefontól, úgy mondja: — Már találkoztunk. A többit a telefonba: — Ezt nem neked mondtam. Idetolakodott valaki. Igen, drágám, van két jegyem a Hamlet-re. Egy pasas hozta. Nem, nem volt köztünk semmi. Bal kezével tovább gépel, a jobb kezével, végre, leteszi a telefonkagylót. Várom, mikor vesz figyelembe. — Nos, arra fogunk játszani, hogy ki hallgat tovább? mondja végre nekem és a jobb kezével tükröt púdert, arckrémet vesz ki a táskájából és szépitkezni kezd. — Legépelte nekem, amit kértem? — kérdem. — Mire gondol? — Arra a levélre gondolok, melyet tegnapelőtt adtam át, hogy gépelje le ismét. — Én gépírónö vagyok — mondja pátoszszál. — Gépirónő, de nem gép! — De hiszen az egész csak egy oldal. — Dolgozom rajta — feleli. Cseng a telefon. Jobb kezével felemeli a kagylót, bal kézzel gépel tovább. — Negyvennyolcas? — kiáltja a telefonba. — És milyen színű? Rózsaszín van? Olyat vegyél, amelyiken szegély is van. Mit gondolsz, illik majd hozzám? Vedd meg! Vedd meg és hozdd el ide, most ráérek. — Hogyhogy ráér? — háborodom fel. — Le kell gépelnie nekem a levelet! Az egész üzem erre a darabka papirosra vár. Érti, az egész üzem! — Ha kiabálni fog velem — mondja halk, negédes hangon — akkor felmondok, de akkor maga is elmehet. Túlérzékenységnek is nevezhető az allergia, amely a tüneteit részletesen elsőnek leíró Pirquet szerint az a megváltozott reakcióképesség, amelyet az emberi vagy állati szervezet a betegség átvészelése, esetleg testidegen anyagokkal való kezelés útján szerez. Napjaink orvosai viszont a normális szervezetre azonos adagban veszélytelen ellenanyagok által kiváltott specifikus reakcióképességet nevezik allergiának. Ami persze csak fogalmazási különbség, és mit sem segít azon, aki valamire valóban allergiás. Hiszen a bizonyos anyagok iránti túlérzékenységből eredő bajok között számos felettébb kellemetlen akad. Ilyen például a szénaláz, a tüdőasztma és számos szérumbetegség. Magát az allergia szót a görög „más" plusz „cselekszik" szavakból képezték, ami arra utal, hogy az allergiás beteg szervezete másként cselekszik, azaz viselkedik, mint kellene. Ma már számos kitűnő gyógyszer van az allergiás eredetű panaszok enyhítésére, a megbetegedések egy része Elhallgatok, tudom — igaza van. Ha kenyértörésre kerülne sor, melyikünk marad kettőnk közül, az igazgató öt választaná. Osztályvezetőt könnyű találni, de egy gépírónő aranyat ér. Leülök a fotelba vele szemben. Gondolkodom. Megoldást keresek. Azt tudom, hogy megvesztegetni nem tudom, mivel a fiókja tele van csokoládéval, meg mindenféle piperecikkekkel. Megijeszteni, rákiabálni ugyancsak nem lehet, mert rögtön beadja a felmondását, én meg mehetek új munkahelyet keresni. Fütyülni az egészre, azt sem lehet, az üzem várja a levelet. Gondolkodom. Úgy látszik, nagyon bús képet vághatok, mert ezt mondja: — Csak ne sírjon. Inkább menjen nekem az étkezdébe helyet foglalni... — Inkább mindent idehozok magának! — 'Ez a jó kisfiú! Mire megjön, a levél készen lesz. — Köszönöm! — üvöltöm, elkapom a jobb kezét és csókot nyomok rá. A bal kezével gépel. — Szóval hozza el a kaját, két adag salátát és két duplát. Más nem kell. Fogyókúrázom. — Elhúzza a jobb kezét: — Menjen már, kis bolond. Türelmetlenül fogom várni. Tálcával térek vissza, ő pedig átadja nekem a régvárt levelet. Végre tudom, mit kell tennem. Naponta elhozom neki a reggelijét, az ebédjét, meg a vacsoráját, ö pedig gépelni fog nekem. Míg ö eszik, én olvasom a hivatalos levelet. Beleolvasok az általa készített mestermübe és lassan minden hajam szála az égnek áll: „A csővezetékkel kapcsolatos érdeklődésükre válaszolva küldünk Önöknek két jegyet a „Hamlet" előadására, tükröt, púdert, és arckrémet 2 millió rubel értékben. Ezenkívül a második negyedév végén kapnak 48-as méretű rózsaszín traktort szegéllyel. Ellenértékben szíveskedjenek kaját küldeni, két adag salátát és két duplát." És az én aláírásom ... L IZMAJLOV Sági Tóth Tibor fordítása azonban még mindig nehezen kezelhető, ezért kerül olyan gyakran szóba az allergia tévében, rádióban, újságokban. A sokat hallott szó végül is úgy beépült a köznyelvbe, hogy tréfás értelemben is gyakran használják. Például, ha egy gyerek nem boldogul a számtannal, azzal csapja le a könyvet, füzetet, hogy allergiás a matematikára. JOGI TANÁCSOK „Kell-e végrendeletet csinálni" jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy ki örököl akkor, ha egy gyermektelen házaspár közül valamelyikük meghal. Igaz-e, hogy az elhunyt testvérei az örökösök? Hogyan és mikor lehet végrendelkezni ? Örökösödési jogunk előnyben részesíti a törvényes öröklést, amely az örökösök három csoportját különbözteti meg. Az I. csoportba tartoznak az elhunyt házastársa és gyermekei, akik egymás közt egyenlő arányban örökölnek. Ha valamelyik gyermek nem örököl, akkor az örökrészét annak gyermekei (tehát az örökhagyó unokái) öröklik. Ha nem örökölnek az elhunyt leszármazottai, akkor a törvényes örökösök II. csoportjában a házastárs és a szülei, valamint azok a személyek örökölnek, akik a halálát közvetlenül megelőzőleg legalább egy évig közös háztartásban éltek vele és ez okból gondoskodtak a közös háztartásról vagy az eltartásukkal az elhunytra voltak utalva. Ebben az esetben is az örökösök egymás közt egyenlő arányban örökölnek, de az elhunyt házastársa mindig legalább az örökség felét kapja. Ha az elhunytnak sem a házastársa, sem a szülei nem örökölnek, akkor az örökösök III. csoportjában a testvérei és ismét azok a személyek örökölnek, akik a halálát közvetlenül megelőzőleg legalább egy évig közös háztartásban éltek vele és ez okból gondoskodtak a közös háztartásról vagy az eltartásukkal az elhunytra voltak utalva. A törvényes öröklés rendjét végrendelettel meg lehet változtatni. De ezt a végrendelkezési szabadságot a törvény a leszármazottak érdekében úgy korlátozza, hogy végrendelet esetében is a kiskorú leszármazottaknak mindig meg kell kapniuk a törvényes örökrészüket, míg a nagykorú leszármazottaknak a törvényes örökrészük 3/4 részét. A többi törvényes örökösnek, így a házastársnak sincs ilyen igénye, tehát ezeket a végrendeletben mellőzni lehet s így ki lehet őket az örökrészükből zárni. Végrendeletet kétféleképpen lehet készíteni. A magánvégrendeletet az örökhagyónak sajátkezűleg kell megírnia, keltezéssel ellátnia és aláírnia. Érvénytelen volna a más személy által vagy írógéppel írt végrendelet. A fentiekből következik, hogy gyermektelen házaspár esetében ha már a szüleik nem élnek és nincsenek velük közös háztartásban élő más személyek sem (távolabbi rokonok, vagy akár idegen személyek, akik teljesítik a közös háztartásról való gondoskodás vagy a ráutaltság feltételét, akkor bármelyikük elhalálozása esetén az egész vagyonát a túlélő házastárs örökli. Ha azonban a túlélő (özvegy) házastárs később meghal, akkor a vagyonát a törvényes örökösök III. csoportjába tartozó testvérei fogják örökölni. Végrendeletileg azonban vagyonát bárkire, tehát idegen személyre is hagyhatja. Ha valaki törvényes örökösök nélkül hal meg és vagyonáról végrendeletileg sem rendelkezett, akkor vagyona az államra száll. „A-VI" jeligéjű olvasónk azt írja, hogy fia a katonai szolgálat alatt a postai (csomag) küldemények átvételével volt megbízva. Egy alkalommal a postai kézbesítő az egyik katonatársa számára csomagot hozott, amelyhez hiányzott a kézbesítési szelvény, ezért pótszelvényt állított ki, amit a fia aláírt. Másnap megjött az eredeti szelvény, amit a fia rendesen elkönyvelt az előző napi csomagra. De később kiderült, hogy a címzett számára két csomagnak kellett volna jönnie, ezért ezt a Ki mire túlérzékeny? másik csomagot a postán megreklamálta. E reklamációnál azonban kiderült, hogy az első csomag szelvénye elveszett és erre lett a pótszelvény kiállítva, s a második szelvény pedig — amit a fia igazolt — az újabb (a második) csomagra vonatkozott, ami viszont nem érkezett meg! Ebben a csomagban sítalpak voltak. A posta a feladó reklamációját elismerte és neki az elveszett egyszerű csomagért járó kézbesítést a postai előírások szerint ki is fizette. De nem fizette meg a sítalpak árát — 890 koronát, mert ezek nem voltak föltüntetve és a csomag — mint egyszerű küldemény, nem is volt biztosítva. A posta igazolta, hogy a sítalpakat tartalmazó második csomag a kézbesítő postára nem érkezett meg. Olvasónk azt kérdezi, hogy köteles-e a fia a feladónak — aki bírósággal fenyegetődzik, megtéríteni az elveszett sítalpak árát. A fentiek szerint az elveszett postai küldeményért, amelyet a posta nem kézbesített, a feladó csak a postától igényelhetett kártérítést, amit meg is kapott. A posta igazolása szerint a küldeményt a fia át sem vette. Tehát fia azzal, hogy jóhiszeműen — tévedésből aláírta az átvételi szelvényt, senkinek nem okozott kárt. Fia eljárása és a kár keletkezése (sítalpakat tartalmazó csomag elvesztése a postai szállítás folyamán) között semmiféle okozati összefüggés nincs. így a feladó tőle kártérítést sem követelhet. „Elvált asszony" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy kaphat-e volt férje után özvegyi nyugdíjat. Már elmúlt 50 éves és volt férje tartásdíjat fizetett neki. Volt férje azonban újra megnősült és özvegyet is hagyott hátra. Az özvegyi nyugdíj általános törvényes feltételeinek teljesítése esetén az elvált aszszonynak is van igénye a volt férje után özvegyi nyugdíjra akkor, ha elhalálozása idején eltartásával rá volt utalva. Ezt a ráutaltságot a családi törvény rendelkezései szerint kell megítélni és alapjául rendszerint a bírósági döntés szolgál, amellyel a bíróság a volt férjet tartásdíj fizetésére kötelezte; de a ráutaltság feltétele teljesítve van akkor is, ha a volt férj — bírósági döntés nélkül is — ténylegesen rendszeresen hozzájárult az elvált felesége eltartásához. Az elvált asszony volt férje újra megnősült és özvegyet hagyott hátra, akkor ennek jár a volt férje után a törvényes özvegyi nyugdíj, amelynek összege a férje nyugdíjának 60 százaléka. Természetesen neki is teljesítenie kell az özvegyi nyugdíj általános feltételeit (kor, felnevelt gyermekek száma stb.) A feleségnek és az elvált feleségnek nyújtott özvegyi nyugdijak összege azonban nem haladhatja meg az elhunyt teljes (öregségi, rokkantsági) nyugdijának összegét. Amenynyiben ezt meghaladja, akkor a két özvegyi nyugdíjat aránylagosan csökkentik úgy, hogy az együttes összegük ne haladja meg az elhunyt nyugdíját. Ez az utóbbi korlátozás azonban nem érvényes annál a nyugdíjas nőnél, akár feleségről vagy elvált feleségről van szó, akinek az özvegyi nyugdíj az egyetlen megélhetési forrását képezi. Ebben az esetben ugyanis az özvegyi nyugdíjat — az általános érvényes előírások értelmében — havi 1 000 koronára lehet felemelni. Dr. B. G. 19
