A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-04-22 / 17. szám

••• A közelmúltban ünnepelte a komáro­mi (Komárno) nyugdíjas klub fennállásának huszadik évfordulóját. Megalakulásakor 17 tagja volt, és ködszerü füstfelhö lepte el a két kis helyiséget. Ott kártyázott, billiárdozott, télen melegedett, nyáron hüsölt az a korosz­tály, amelyik már nem tudta mivel töltse a szabad idejét. Mindenütt feleslegesnek érez­ték magukat, szemlátomást tétlenségben haladt el felettük az élet. Ma a klub 728 tagot tart nyilván és különböző érdekkörben szeretettel munkál­kodik. Kucharikné Lukács Rózsit dicséri a szép eredmény, aki tíz évvel ezelőtt vette át a klub vezetését, és akit társadalmi munkában ki­fejtett tevékenykedése eredményeként min­denki ismer. Rózsika — így szólítják őt Ko­máromban (Komárno) — ahol tizenhét évig volt a Matesz titkárnője, húsz éve tagja a városi nemzeti bizottság szociális ügyosztá­lyának, huszonöt éve a Szlovák Nőszövetség tudod, eljárogatok néha a városotokba. Fő­leg a Jókai Napok idején ... A „Szólj költe­mény" szavalóversenyen is jelen voltam ... Ha jól emlékszem, akkor Nívódíjban része­sültél .. . — Nem beszélnénk inkább továbbra is a nyugdíjasokról? — De azért maradjunk a kultúránál... Tehát hogyan szórakoznak a te fiatalos ked­vű „öregjeid"? A nőnap alkalmából feltétele­zem a gyengébb nem ajándékot kapott... — Az „erősebb nem" irodalmi műsorral kedveskedett. De műsort készítenek szá­mukra a PRIOR áruház táncosai is. A kislá­nyok a tavaszi nagytakarításban is segédkez­nek ... Főleg az ablakmosásban ... — Mit kapnak ezért? — Hálás köszönetét. Ezt ne felejtsd el megemlíteni, mert megérdemlik. No, és egészségügyi előadásokat is hallgatunk. Mucha és Tóth doktor, továbbá Minarovich főorvos úr eljöttek közénk a kórházból. Az Kucharikné Lukács Rózsi és feltételezem hogy nem csak engem fo­gadtatok olyan szívesen ... — Nem! így fogadtuk Gály Olgát, Zalabai Zsigmondot. Most Miroslav Válek nemzeti művész költeményeiből készülünk egy mű­sorral ... De egyébként is fellépünk önálló műsorokkal. Meghívtuk az imelyi asszonykó­rust is. Kézimunka-kiállítást rendezünk, a saját nyugdíjasainkon kívül az imelyi, marcel­­házi, naszvadi, blanskói klubtagok is kiállíta­nak nálunk. — És mivel dicsekedhetnek a férfiak? — Festményekkel, fafaragásokkal, hajból készített munkákkal stb. — Hírét vettem, hogy sokat kirándul­tok... — Igen. Végigutaztuk a „Cseh Paradicso­mot" (Trutnovnál kezdtük). Voltunk Hradec Královéban, Jablonecben a világhírű bizsuki - állításon. Láttuk a lenyűgözően szép trebi­­chovcei Betlehemet, Jánské Lázné fürdőt, viszonoztuk a blanskóiak látogatását, nem mulasztottuk el megtekinteni a letovicei füg­gönygyárat. Megnéztük Liberec nevezetes­ségeit, a sziklavárat. A safarit... A bratisla­­vai I. kerületi nyugdíjasklub látogatását is viszonoztuk. Voltunk Mosonmagyaróváron, vendégül láttuk Magyarországról a Central vendéglátóipar nyugdíjasait, Nyitráról a szlo­vák kortársakat üdvözöltük városunkban ... Életei az éveknek városi bizottságának aranyéremmel kitünte­tett munkatársa. A polgári ügyek testületé­nek 30-ik évfordulója alkalmából a Komáro­mi járás szociális fejlődésében elért eredmé­nyeiért több kitüntetésben részesült. Most a nyugdíjasok mentora, jó angyala ... A nap­fénnyel elárasztott, virágos, kellemes klub társalgójában beszélgetünk. — A nyugdíjasok klubja ma, nálunk, nem csupán az öregek melegedöhelye. Persze, lehet szolid kártyajátékot játszani, sakkozni, dominózni, újságot olvasni, de minden ta­gunk tudatában van klubunk küldetésének, főleg azok, akik rendszeresen járnak ide, illetve tagjai valamelyik érdekkörnek. Előre jóváhagyott munkaterv szerint dolgozunk, amit 21 tagú választmányi bizottság állít össze és azt jóváhagyatja a tagokkal, akiknek a száma egyre növekszik. De jöhetnek hoz zánk olyan öregek is, akik még nem tagjai a klubunknak. — Azt mondtad „érdekkör" — Melyek azok? Mit tudnak koros vagy korosodó em­berek produkálni? — Nos ... tehát... van kétnyelvű (ma­gyar—szlovák) irodalmi körünk. Énekkarunk (szintén kétnyelvű). Honismereti előadásokat tartunk. Szépen működik a kézimunkakor. Szorgalmazzuk a turisztikát. A klub keretén belül létrehoztunk — úgynevezett — szoci­ális bizottságot, gondoskodunk az ágyhoz kötött beteg tagjainknak ellátásáról. Min­denki talál magának a klub keretén belül olyan elfoglaltságot, amihez kedve és adott­sága van, — ne érezze magát feleslegesnek, magányosnak. Választmányi tagjaink havon­ta gyüléseznek. Szükség esetén gyakrabban. Megtárgyalják a munkaterv teljesítését és szervezik az aktuális rendezvényeket. — Például? — Megemlékeztünk a győzelmes február évfordulójáról. Hazánk és városunk felszaba­dulásáról. A nemzetközi nőnapot együtt szoktuk megünnepelni a polgári ügyek testü­letével ... — A polgári ügyek testületének 30 éves évfordulója alkalmából miniszteri elismerő oklevelet kaptál... — Ezt honnan tudod? — Mit gondolsz? Nekem nincs érdeklődé­si köröm? — Nem tudtam, hogy már a verebek is csiripelik... — Nem a verebektől hallottam. Hiszen — nuz-aiiva! naiiyaini mi nemű ct a our\ utazás! — Idehaza kipihenjük magunkat. Záhu­menský Stanislav vezetésével billiárd- és sakkversenyeket rendezünk. Szép könyvtá­runk van. A múlt évben 2 500 koronát ad­tunk ki könyvekre. A noszf 70. évfordulójára szocialista kötelezettségvállalást tettünk. Le­dolgoztunk 3 000 órát. Begyűjtöttünk 8 000 kg papírt és textilhulladékot. Minden évben megajándékozzuk a tíz legjobb papírgyűjtőt. A legnevezetesebb napunk mégis a nyugdí­jasok napja. Ezzel ünnepeltük klubunk húszéves fennállását is. A járási nemzeti bizottságtól tevékenységünkért elismerő ok­levelet kaptunk, úgyszintén a Nemzeti Front­tól és a Béketanácstól. Kedveltek a teadélutánjaink is. Előadást tartunk a természetvédelemről. Rendeztünk Karinthy Frigyes estet. Mácza Mihály, a Duna Menti Múzeum dolgozója Csehszlovákia megalakulásáról tartott értékes előadást. A Matesz tagjai is felkeresnek bennünket mű­sorokkal. Az előadások alkalmával saját ze­nekarunk szolgáltatja a zenét, ilyenkor fel­lépnek szólóénekeseink. Minden évet a fe­nyőfaünneppel zárjuk ... — És ezt a beszélgetést mivel zárjuk? — Hálás lennék, ha köszönetemet tolmá­csolnád mindazoknak, akik munkánkat tá­mogatják, igyekezetünket elismerik. — Tolmácsolom ... DÁVID TERÉZ Fotó: Gyökeres György Próbál az énekkar. A karvezető Tarics János emésztési szervekről, a vérkeringési zavarok­ról, a szív megbetegedéseiről tartottak elő­adást — főleg az idős korosztályt fenyegető betegségekről. Két ilyen előadást a rokkan­tak szervezetével közösen rendeztünk. De van saját vérnyomásmérőnk, masszírozó gé­pünk. Tervbe vettük a rendszeres közös test­­gyakorlást is... — Szinte sajnálom, hogy nem a körötök­ben száll el a fejem felett az idő ... — Eljöhetsz közénk. A termálfürdő igaz­gatóságától 30 darab igazolványt kaptunk. ezzel 50 százalékos kedvezményben része­sülnek a tagjaink. Kapsz tölünk egy tisztelet­­jegyet ... — A meleg fürdőbe is? — Oda is. Sőt, ha kívánod, kaphatsz víz alatti és viz feletti masszázst is, mert a fedett uszodába is kaptunk két bérletet. — Voltam már nálatok. Igaz, nem a fedett uszodában, hanem író-olvasó találkozón. Nagyon kedves fogadtatásban részesültem. Műsort is adtatok. Feltételezem, hogy nem­csak én tettem nálatok ilyen célú látogatást. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom