A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-01 / 14. szám
Bizalom és együttműködés Pozitív visszhangot váltott ki Európában Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának javaslata, a bizalom, az együttműködés és a jó szomszédi kapcsolatok övezetének létrehozására a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán. A javaslat lényegét érdekes cikkben taglalta az elmúlt napokban Bohuslav Chňoupek külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy minden testvéri szocialista ország aktivan részt vesz az egyeztetett külpolitikai irányvonal kialakításában és megvalósításában. Eközben ez minden ország számára biztosítja a specifikus nemzeti hagyományok kihasználását is. A szocialista Csehszlovákia aktívan részt vesz ebben a folyamatban, céltudatos aktivitással hozzájárul külügyminiszterünk szavaival élve: „A közös európai ház építéséhez". Ez a hozzáállás kitöltődik külpolitikai kezdeményezéseinkben. Országunk Közép-Európában elfoglalt helyzetéből indul ki és abból a kulcsfontosságú hatásból, melyet kontinensünk helyzete gyakorol az egész világ békéjére. A csehszlovák kezdeményezések igyekeznek reális tartalommal megtölteni a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének egyes területeit, gazdag kulturális hagyományainkból merítenek. A CSKP KB főtitkára kezdeményezésével azokhoz az eltérő társadalmi és gazdasági rendszerű országokhoz fordult, melyeknek érdekei sokban azonosak vagy közeliek. Ezen országok területe a múltban nem egyszer sok háborús konfliktus kiindulópontja volt. Lényegében az új csehszlovák kezdeményezés a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének gondolatához kötődik, ezt alkalmazza és tovább fejleszti Európa regionális feltételei között. Jakeš elvtárs amikor a bizalom az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetének létrehozásáról beszélt a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán, hangsúlyozza azt a döntő fontosságú érvet, hogy a megbízható békét és biztonságot nem lehet csak a katonai téren tett intézkedésekkel garantálni. A leszerelésről folytatott párbeszédből szerzett ösztönzőket ki kell használni a haladás érdekében az együttműködés minden területén. Ezért a bizalom övezetének létrehozása egyaránt érinti a politikai, katonai, gazdasági, ökológiai és humanitárius szférát. Jakeš elvtárs bizalomerősítő javaslatai kiegészítik a Lengyel Népköztársaság fegyverkezéscsökkentését és a bizalom megszilárdítását indítványozó terveit. Ugyanabba az irányba mutat, mint a három jelentős európai politikai párt — a testvéri Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt — kezdeményező javaslata, melyet az atomfegyverekkel nem rendelkező európai országokhoz intéztek. Miloš Jakeš javaslatai kötődnek külpolitikánk korábbi kezdeményezéseihez, melyeket vagy egyedül, vagy más szocialista országokkal közösen terjesztettünk elő. Hazánk és a többi szocialista országok erőfeszítéseivel találkoznak azoknak a reálisan gondolkodó polgári politikai tényezőknek felelős államférfiaknak a törekvései, akik elfogadják, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű alternatívája. Változatlanul fennáll, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok népei kölcsönösen érdekeltek a világbéke megőrzésében, az emberiség fennmaradását fenyegető veszélyek elhárításában. S. Gy. Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára március 9-én fogadta Alekszej Gubarjev szovjet és Vladimír Remek csehszlovák űrhajóst, akik közös űrrepülésük 10. évfordulója alkalmából Bratislavában tartózkodtak. Lenárt elvtárs a napokban ünnepli 65. születésnapját — ez alkalomból mi is köszöntjük őt. VISSZAPILLANTÓ MÁRCIUS '88 Jorge Abadia Arias panamai külügyminiszter sajtóértekezletén élesen bírálta azt a hadgyakorlatot, amelyet a csatorna-övezetben állomásozó amerikai fegyveres erők tartanak. A miniszter rá-SZERDA 9 mutatott, Washington nem konzultált a hadgyakorlat megkezdéséről a panamai kormánnyal, s ezzel durván megsértette a csatornaszerzödést. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtaná-CSÜTÖRTÖK 10 csa elnökének meghívására baráti munkalátogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. A VNA hírügynökség közölte, hogy 76 éves korában hirtelen meghalt Pham Hung, a Vietnami KP KB Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke. A miniszter-PÉNTEK 11 tanács Vo Van Kietet, a Vietnami KP KB PB tagját, a minisztertanács alelnökét nevezte ki megbízott kormányfővé. Jaromir Obzína szövetségi miniszterelnök-helyettes, a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság elnöke befejezte tárgyalásait Borisz Tolsz-SZOMBAT 12 tihval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesével, a Tudományügyi és Műszaki Állami Bizottság elnökével. Lipcsében megnyílt a tavaszi nemzetközi vásár. Az ünnepélyes megnyitón részt vett az NDK párt- és állami vezetése, élén Erich Ho-VASARNAP 13 neckerrel, az NDK Államtanácsa elnökének vezetésével. Hazánkat 36 külkereskedelmi vállalat képviseli a vásáron. A jugoszláv államelnökség és a JKSZ KB Elnöksége meghívására hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Nem sokkal megérkezése után Mihail HÉTFŐ 14 Gorbacsov megtartotta első rövid megbeszélését Lazar Mojszovval, a JSZSZK Államelnökségének elnökével és Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök Prágában fogadta Vlagyimir Guszevet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét. A találkozón a felek KEDD 15 megállapították, hogy a jelenlegi gazdasági reform és társadalmi átalakítás elengedhetetlen feltétele a szocializmus megvalósításának. Bizonyára csodálatot keltenek soraim a bosszúságot okozó ötszáz koronásomról, mert hiszen örüljünk, ha ilyen címletű papírpénzt lobogtathatunk a kezünkben. Vehetünk rajta még mindig sok mindent, ha nem is annyit, mint a hatvanas években, emelkedtek az árak, nem nehéz észrevennünk a boltokban vagy a boltok szemében, a kirakatokban. Az ötszáz koronás számomra a minap nem is azért okozott bosszúságot, mert alig kaptam érte valamit, hanem — és ne tessék még jobban csodálkozni — mert nem kaptam érte semmit. Hétfői nap volt, s ilyenkor tíz órakor nyit sok bolt, köztük az édességbolt is, amelynek egyikében nem kaptam árut az ötszáz koronásomért. Tizennyolc koronás feketekávét akartam venni, az elárusítónö őrölve készségesen el is készítette számomra, akkor torpant meg, s akkor tartotta vissza az árut, amikor az egészben levő ötszáz koronásomat felmutattam. — Hol élek én, és járok-e reggelenként az üzletekbe? Mindjárt a nyitás pillanatában ötszáz koronással fizetni? Még jó, hogy nem ezrest húzott ki egészben a pénztárcájából! Honnan vegyek aprót, mikor most nyitottunk? Esetleg húsz koronás bankjegyekből visszaadhatok, mert záróra után ezerötszáz koronáig visszatarthatunk pénzt a másnapi nyitáshoz ilyen címletekben. Úristen, villant belém, mit kezdenék ennyi húsz koronással, pénztárcámba nem férne bele, kidüllesztené a kabátom belső zsebének tájékát, esetleg a táskámba belesüllyeszthetném, de a táskáját nyakában csüngve nem hordja az ember, leteszi a munkahelyén, másutt is, elfeledkezhet róla. A pillanat töredéknyi ideje alatt fordultak meg aggályoskodó fejemben ezek a gondolatok, aztán egy mély és a szegény, ártatlan elárusítókat sújtó tekintettel azt mondtam, hogy megyek, és inkább felváltom százasokra az ötszáz koronámat. Nem volt egyszerű. Az édességbolthoz legközelebb eső trafikban nem tudták felváltani, az újságárusnál szintén nemleges volt a válasz. Próbálkoztam még néhány — helyen, de nem tudtam megszabadulni az ötszáz koronásomtól. Az édességbolthoz legtávolabb eső élelmiszerüzletben nem akartam eiloholni. Amikor azonban kudarcba fulladt minden próbálkozásom, úgy döntöttem, hogy elrohanok a távol eső élelmiszerüzletbe, és hogy feleslegesen ne járjak, megveszem ott a kávét. Persze csak megvettem volna. Váltani tudtak, feketekávéval szolgálni azonban nem. Visszanyargaltam hát az édességboltba, boldogan lobogtattam kezemben a százast. Mert most már semmi akadálya, hogy a kávét magamhoz vegyem. Duzzogva tettem, morogtam az orrom alá, mert mindig utáltam a bonyodalmakat. Az olyan képtelenségeket, amelyek felbosszantanak. Mert kérdem most utólag, ha az elárusítók visszatarthatnak 1 500 koronát a másnapi nyitáshoz húszkoronás címletekben, akkor miért nem lehet az összegben száz- és ötven koronás? Nem értem a rendelkezés logikáját. Az eladónak nyitáskor készen kell állnia a vásárló fogadására, és minden tekintetben. Ismétlem, fogadására és nem bosszantására, megfuttatására. Ő akar eladni mindjárt a nyitás pillanatában, és meg is szabja a vásárlónak, hogy milyen pénzzel fizessen? Bezzeg, ha az övé volna az üzlet, még a zoknijában is aprópénzt tartana, nehogy a vevő kicsússzon a kezéből. Annyit beszélünk mostanában az embereket terhelő „apró" bosszúságokról. De valahogy ezek mindig tovább élnek! Én a bosszantó rendelkezés „értelmi" szerzőjét futtatnám meg nagyobb távokon reggelenként, úgy hogy a nyelve is lógjon! Un 3
