A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-03-04 / 10. szám
LnJ TUDOMÁNY TECHNIKA pán, Ausztrália és Új-Zéland lakossága megközelíti az egymilliárd főt, a Szovjetunió és Kelet-Európa népessége eléri a 0,46 milliárdot. Továbbmenve: a világ népessége 2027- ben elérheti a 10 milliárdot, 2091 -ben pedig a 30 milliárdot. Egy korábbi elemzés szerint a világ népességének a 10 milliárd alatt kell zép-Afrikában és Délkelet-Ázsia egyes részein. Egyre jobban előtérbe kerül az emberiség táplálkozásában a hal és ezért gyakran felmerül a kérdés: lesz-e elegendő hal az óceánokban és az édesvizü tavakban, folyókban? A tengeri halászat eredményei évről-évre MILYEN LESZ FÖLDÜNK 2000-ben Ausztriában működik egy eléggé furcsa nevű intézet, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet, amely távlati előrejelzéseket, prognózisokat készít a világ, az emberi társadalom várható alakulásáról. Rendszeresen konferenciákat rendez, amelyek anyagából könyvet ad ki. Legutóbb „Global 2000" címmel jelentetett meg egy kötetet, amely magyarul is olvasható. Ennek alapján próbáljuk felvázolni, hogy a tudósok szerint milyenek a kilátásaink az ezredfordulóra. Előre kell bocsájtani, hogy — legalábbis a könyv összeállítói szerint — ezek a feltevések csak akkor válnak be, ha fennmaradnak napjaink társadalmi-gazdasági-politikai viszonylatai, s folytatódnak a népesség, a technológia, a gazdasági fejlődés és az éghajlati viszonyok jelenleg érvényes irányzatai. A jelentés szerint a világ várható népessége az évszázad végén körülbelül 6,35 milliárd lesz. Afrika lakossága megkétszereződik. Ázsia és Óceánia lakossága 3,63 milliárdra növekszik, tehát itt él majd a világ népességének több mint a fele. Nyugat-Európa, Ja„Az élet él és élni akar" (Dr. Czeizel Endre könyvéről) Úgy érzem, rendkívül helyénvaló az Ady-idézet egy olyan televíziós sorozat elején, amelyben egy — a hivatását a szó legnemesebb értelmében rendkívül magas szinten gyakorló orvos egész népét szeretné — s nem középiskolás fokon — megtanítani EGÉSZSÉGESEN ÉLNI. Nemes, ám korántsem könnyű vállalkozás: köztudott, hogy Közép-Kelet-Európánk e témában igencsak a rangsor alján kullog. Most, hogy a sorozat kibővített anyagát tartalmazó könyvet is kezünkbe vehetjük (RTV-Minerva kiadás), s kedvünk szerint lapozgathatunk oda-vissza a kitűnő orvos gondolataiban, egyszerre nyerünk és veszítünk is valamit. Nyerjük az alaposabb áttekintés, tetszés szerinti ismétlés, az egyes részek közti összehasonlítás, az adatok, a tények fölötti eltöprengés lehetőségét, elveszítjük azonban azt a szuggesztív, egyenes ráhatást, erőt, amely a tudós-orvosról a nézőre a képernyőn keresztül is átsugárzott. Dr. Czeizel Endre előadássorozata felépítésében a leglogikusabb utat választotta: az egészséges életmódra való ránevelés eszközeként az egészségre legkárosabb hatások felsorolásához fogott, hazai és nemzetközi statisztikák alapján a hatások ismertetéséhez, elemzéséhez kezdett, lépésről lépésre adatokkal bizonyítva, hogy e faktorokban valóban életünk megrövidítöit „félhetjük". Minden különösebb taglalás helyett bemegállapodnia ahhoz, hogy az emberiség kényelemben élhessen Földünk, korlátozott természeti erőforrásai mellett. A jövőbeli éghajlatra vonatkozó megállapítások meglehetősen bizonytalanok. Az éghajlati viszonyok alakulását egyre inkább a légkör, az óceánok, a szárazföldek, a glecscserek, a növényzet és az ember közötti nagyon bonyolult kölcsönhatások eredményezik. Számolnak a Föld légkörének esetleges melegedésével, de az időjárás alakulásának teljes megértése még hátra van — állapítja meg a jelentés. Ami pedig a lakosság élelmezését illeti, az előrejelzés szerint a világ fizikai és gazdasági értelemben egyaránt rendelkezik akkora kapacitással, hogy elegendő élelmiszert termeljen a 2000-ig jelentkező növekvő kereslet kielégítésére. Nehézségeket okoz, hogy a szántóterület állandóan csökken, leginkább Európában, Japánban, Délkelet-Ázsiában, Kínában, Észak-Afrikában, Közel-Keleten, Közép-Amerikában és Kelet-Ázsiában, de növekszik ugyanakkor Dél-Amerikában, Köszéljenek önmagukért a fejezetcímek. A XX. század járványa: a szívinfarktus, A megelőzés küszöbén? — a rák. Az önpusztitás ragálya: az öngyilkosság. Egészségünk első számú közellensége: a cigarettázás, A mértéktelenség büntetése: az alkoholbetegség. Életet az éveknek: az öregség, A jó rajt fontossága: optimális családtervezés. Az ember és környezete: a környezetvédelem. Rendkívül széles spektrum, s mottónak a könyv elején az Egészségügyi Világszervezet kiáltványának részlete: „A cél az, hogy az emberekkel megértessük az egészség fontosságát és hogy teljes mértékben kiaknázhassák testi, szellemi és érzelmi képességeiket. A főhangsúlyt ennélfogva az egészség előmozdítására és a betegségek megelőzésére kell tenni." A megelőzés mindenképpen három tényező függvénye: 1. Mindenekelőtt a betegséget kiváltó kórokot kell ismerni, mivel csak az igazi tudás: az okok ismerete vértez fel minket a megelőzés lehetőségeivel. 2. Ezt a tudást korunk orvosának már meg kell osztania pácienseivel. így, szemben a korábbi idők misztikusságba burkolódzó orvosaival, nekünk már tudásunk társadalmasítása a feladatunk. Csakis közösen vállalkozhatunk az egészség megőrzésére. Ahogy az Egészségügyi Világszervezet programja is kinyilvánította: az „Egészséget mindenkinek!" célt maguk az emberek fogják elérni. A jól téjékoztatott, helyesen motivált és tevékenyen résztvevő közösség kulcsfontosságú eleme a közös cél elérésének. 3. Mindez az egészségügy egész stratégiájának a megváltoztatását igényli. Eszerint nem a betegségnek kezelése vagy gyógyítása, tehát a betegségügy, hanem az egészség védelme, elsősorban az egészséges életmód elterjesztése a feladatunk. Ezt azonban az egészségügy dolgozói egyedül nem tudják megoldani. Ebben a kérdésben széles körű társadalmi összefogásra van szükség. Azt hiszem, helyes volna a Hét hasábjain is csökkennek, 1985-ben 69,7 millió tonna volt. Az édesvízi haltenyésztés eredményei bizonytalanok, a természetes édesvizekből a halfogás így is csak 10 millió tonna volt. Az erdők alakulásáról szólva a jelentés szerint az ezredfordulóra Európában 5 százalékkal nö az erdőterület, ugyanakkor az Egyesült Államok gazdasági erdőterülete 6 millió hektárral csökken. Jelenleg a Szovjetunió rendelkezik a legnagyobb erdővagyonnal a világon. Ez 785 millió hektár erdőterületet jelent, amelyből évente 75 milliárd köbméter ipari fa termelhető ki. Egyre aggasztóbb méreteket ölt a talajpusztulás. Ennek öt fö kiváltóját a jelentés a következőkben látja: 1. elsivatagosodás; 2. elmocsarasodás, sófelhalmozódás, szikesedés; 3. erdöirtás; 4. általános erózió és humuszveszteség; 5. urbanizáció. Kétezerig valószínűleg a sivatagosodás lesz a legnagyobb tájképmódositó változás: megháromszorozódik a sivatagok összterülete. Várhatóan növekedik majd a környezet, a vizek és a levegő szennyezettsége is. nagyobb teret szentelni ennek a témának, ezt a feladatot azonban a jelen recenzió nem vállalhatja föl; itt néhány szemelvény közlésére nyílik mód csupán. Elször vessünk talán egy pillantást a leggyakoribb halálokokra, ezek a gazdaságilag fejlett országokban a következők: a keringési rendszer betegségei (szívizominfarktus, agyvérzés, agytrombózis), daganatos megbetegedések, sérülések — mérgezések, a légzörendszer betegségei, az emésztőrendszer betegségei. A korábbi századok rettegett és legfontosabb haláloki csoportja, a fertőző betegségek, a rendszeres megelőzésnek köszönhetően már a lista aljára csúsztak le. Tanulságos dr. Czeizel Endre fejtegetése a keringési rendszer betegségeinek megelőzhetöségéről. Az infarktusveszélyezettség szempontjából az emberek genetikailag három csoportba oszthatók. Az infarktusra genetikailag veszélyeztetettek a népesség viszonylag kis hányadát alkotják, az infarktusos betegek közötti részesedésük azonban már jelentős. Az infarktussal szemben genetikailag védettek a lakosságnak szintén csak kis hányadát képezik. Az emberiség döntö többsége az infarktusra genetikailag nem veszélyeztetett csoportba tartozik, az ő fokozott kockázatuk az egészségtelen életmódból és ezen belül a helytelen táplálkozásból ered. Helyénvaló itt talán idézni a helyes táplálkozás tízparancsolatát, amelyet Dániában a következőképpen fogalmaztak meg: 1. Egyél változatosan, tehát sokfélét 2. A reggelit sose felejtsd el. 3. Inkább többször egyél, de keveset. 4. Étkezések között ne egyél. 5. Kerüld a zsíros éteteket 6. Egyél minél több rostos ételt. 7. Korlátozd cukorfogyasztásod. 8. Csökkentsd sófelvételed. 9. Ne egyél túlsütött megégett ételeket. 10. Igyekezz tartani optimális testsúlyod. Gondok lesznek a vízháztartással és megnő a különböző hordalékok, növényvédő szerek és az egyéb mérgező anyagok koncentrációja a talajvízben. A fosszilis fűtőanyagok használata következtében egyre több nitrogén-oxid, kén-dioxid és más olyan vegyület kerül a légkörbe, amelyek savas esőket idéznek elő és légúti megbetegedéseket okoznak. Tovább növekszik a Föld légkörének szén-dioxid koncentrációja, s ez üvegházhatással fenyeget: megnő a Föld felszínének középhőmérséklete. A -szórópalackok töltőgáza, a freon veszélyezteti a Földet körülvevő ózonpajzsot, amely az élővilágra káros hatású ibolyántúli sugarakat szűri ki. Riasztó méreteket ölt a fajok kipusztulása is. Kétezerig Földünk növény- és állatfajainak mintegy 20 %-a eltűnik. A tudósok elég sötét képet festettek jövönkröl. Világméretű probléma előtt áll tehát az emberiség, s ha azt akarja, hogy az utánunk jövő nemzedékeknek is életlehetőséget nyújtson a Föld, össze kell fognia, mert csak közös erővel segíthet a biológiai egyensúly megőrzésében. P. L. Érdekes lehet még egy adat: az Amerikai Egyesült Államokban a hetvenes évek végére a lakosság fele megváltoztatta étkezési szokásait, 27 %-kal csökkent a cigarettázók aránya és tömegméretűvé vált a testkultusz, a sport, főként a kocogás. Ezzel párhuzamosan mintegy 20 %-kal csökkent az infarktus okozta halálozás is. Külön is figyelemre méltó, hogy az infarktus-halálozás leginkább az értelmiség körében szorult háttérbe, pedig korábban ezt a betegséget a „vezetők ártalmának" tartották. A daganatos megbetegedéseket az orvostudomány két csoportra osztja. A jóindulatúak növekedése lassú, áttétet nem adnak, ezért orvosilag általában megfelelően kezelhetőek. Ezzel szemben a rosszindulatú daganatok növekedése vészes gyorsaságú és az áttétek útján távoli szövetekre is átterjedhetnek. Nagyon fontos a megbetegedés időbeni felfedezése; ezzel kapcsolatban a rákkutató intézetek által felállított hét vészjel idézését tartom lényegesnek: 1. Vérzés, folyás, váladékozás — szokatlan helyen Hl. időben, vagy tartósan 2. Étvágytalanság, tartós fogyás, nyelést nehézség, gyomorfájás 3. Szemölcs vagy anyajegy aktiválódás (növekedés, fokozott elszíneződés, kisebesedés) 4. Zavar a bélürítésben (makacs székrekedés, hasmenés — váltakozva) 5. Javulás nélküli, tehát nem gyógyuló seb 6. Emlőben csomó vagy behúzódás a bőtön 7. Légzőrendszeri tartós rekedtség vagy állandósuló köhögés. A problémakör szerteágazó, mint ahogy a további veszélyforrások tárgyalása is. Annak, aki az itt leírtaknál többre kíváncsi, egy dolgot tudok ajánlani: olvassa el figyelmesen dr. Czeizel Endre könyvét. CSÁKY PÁL 16 >
