A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-19 / 8. szám
/------\ ömör vidéke műemlékekben gaz/ £ 1 dag tájegység. Legendákkal öve- V TM I zett várai, csodálatos falképekkel díszített templomai, egykor nagyhírű városkáinak évszázadok történelmét idéző épületei a belföldi és külföldi turizmus meghatározó elemei, melyeket méltón koronáz meg az itteni táj utánozhatatlanul varázslatos szépsége. Számos műemléke között természetszerűleg legkisebb számban a románkor emlékei maradtak fenn és ezek nagyobb része is csak az utóbbi néhány év kutatásának tükrében sorolható teljes bizonyossággal történelmünk e távoli, évszázadok során lerakodott új elemek által is homályba burkolódzó korszakába. Nem ritka tehát, hogy bár tudjuk, Gömör kimagasló jelentőségét a korabeli levéltári anyag híven tükrözi és sejtjük annak hatását a kor építészete és művészete terén, mégis meglepetésszerűen bukkannak elő a románkor maradványai, gyakorta egyértelműen későbbinek tartott épületek vakolatrétegei alól. Ez történt az eredetileg Torna megyéhez tartozó Hárskút (Lipovník) r. kát. templomának esetében is. Ugyan ki remélhette volna, hogy az épület 1983-ban megkezdett javítása során váratlanul feltárul egy, az építmény románkori eredetét bizonyító, tekintélyes méretű, ablakokkal tagolt falrészlet, alaposan próbára téve műemlékvédelmi szakembereink gyors döntésképességét ? Hárskút, illetve az egykor a mai falu helyén álló kolostor korai keltezése és románkori volta nem volt ismeretlen a kutatók előtt, hiszen IV. Béla király 1243-ban kelt adóHárskút apátsági templomának eredeti románkori falrészlete ■4 Románkori falképek a süvetei rotundában Késörománkori templom Rekenye határában mánylevele tényként említi az apátságot és tiszteletben tartja birtokait. Mindezek ellenére ma már senki sem bízott a 16. század második felében megszűnt románkori apátsági templom eredeti részeinek létezésében, mivel azt a később gótikus stílusban átépített szentély és csak részleteiben ismert falképei elvileg kizárták. A lelet ma már helyreállítva megcsodálható része újra felveti történelmi épületeink részletekre kiterjedő kutatásának indokoltságát, mert e vizsgálatok nélkül nem állíthatjuk, hogy tisztában vagyunk műemlékeink keletkezéstörténetével, valódi értékeikkel. Gömör talán legcsodálatosabb, de vitathatatlanul legértékesebb románkori emlékét a Muráňka patak völgyében, Jolsavától (Jelšava) kb. 6 kilométerre fekvő Süvete (Šivetice) község határában találjuk. A falu szélén felemelkedő magaslaton, kőfallal körülkerített temető közepén áll a román korban épült s napjainkig szinte változatlanul fennmaradt körtemplom, melynek szentélye felbecsülhetetlen értékű románkori és gótikus freskókat őriz. Maga az épület Közép- Európa egyik legnagyobb, téglából emelt körtemploma, mely feltehetőleg a falu mellett húzódó hegyháton megbúvó várrom egykori urainak családi kápolnája lehetett. Építtetői társadalmi helyzetüket bizonyítandó templomuknak távoli vidékekről eredeztethető formát választottak, s belsejét röviddel felépülte után a kor kedvelt szentjének, Antiochiai Szent Margit életének és vértanúságának mozzanatait megelevenítő freskóciklussal díszítették. 10 évvel ezelőtt a kutatóknak sikerült feltárniok a templom eredeti románkori kapubejáratát és hajója számos falképmaradványát. 1986 során került feltárásra a templom kegyúri karzatának alapja, melynek létét már a korábbi műemléki kutatás sejteni engedte. A műemléki épület teljes helyreállítása, falképeinek restaurálása hamarosan megkezdődik. Bár a kör alaprajzú szakrális épületek nem tartoznak hazánkban a túlzottan gyakori építészeti emlékek közé, itt mégis néhány kilométeres sugarú körön belül kettő is található. Süvetétől alig 3 kilométerre, Prihradzany (Perlác) temetőjének közepén is áll egy jóval kisebb, de feltételezhetően nem sokkal a süvetei után épült rotunda. Más, a középkor századai során falvainkban rendre épülő templomtípust képvisel Rákos (Rákoš) késörománkori temploma. A hosszúhajós, félkörives szentélyzáródású templomok románkori településeink többségében a nagyszámban lakatlanná vált falvakkal együtt valószínűleg eltűntek, vagy a későbbi átépítések következtében veszítették el karakterisztikus jegyeiket. Rozsnyó (Rožňava) környékén van példa — Rákos esetében — a szinte teljesen változatlanul megmaradt késörománkori falusi templomra, de Rekenye (Rakovnica) eltűnt település fennmaradt középkori templomára is. Mindkettő ősi építészeti megoldást képvisel s az archaikus, résnyi ablakok által gyéren megvilágított belső teret Rákos esetében még gazdag freskódíszítés teszi teljesebbé. Rákos határában egy ma már romokban heverő vár is hirdeti az egykori gazdagságot és befolyást, melyet hegyeinek nemesfémkincse és az ezek bányászatából származó jövedelem biztosított e vidéknek, mely értő befogadójává tudott válni a kereskedelmi és ipari kapcsolatok nyíltságával együttjáró kulturális hatásoknak. Megfelelően beolvasztva azokat a gazdag helyi hagyományok körébe felbecsülhetetlen értékeket hozott létre kora eszményeinek hirdetésére, korunk és az eljövendő nemzedékek okulására. TÖKÖLY GÁBOR A szerző felvételei 8
