A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-12 / 7. szám
LEGYÜNK JÓ SZOMSZÉDOK Helmut Kohl, nyugatnémet kancellár kétnapos prágai hivatalos látogatása nagy jelentőségű esemény nemcsak országaink kapcsolatai szempontjából, de az európai enyhülés szempontjából is. A csehszlovák—nyugatnémet tárgyalásokon ezért külön ki is hangsúlyozták az NSZK kancellárja látogatásának rendkívüli jelentőségét. Megállapították, hogy országaink politikai kapcsolatai megfelelő szintre emelkedtek és létrejött az együttműködés bővítéséhez szükséges kedvező légkör. Prágában Willy Brandt személyében legutóbb 1973- ban járt nyugatnémet kancellár hazánkban. Az ö látogatásakor írták alá az NSZK és Csehszlovákia viszonyát rendező szerződést, amellyel gyakorlatilag lezárult az a folyamat, amelynek során Bonn rendezte viszonyát a szocialista országokkal. A kapcsolatok azóta dinamikusan fejlődtek, az NSZK napjainkra Csehszlovákia legnagyobb tőkés partnerévé vált. Mindezek ellenére mint azt miniszterelnökünk Štrougal elvtárs ki is fejtette, nem lehetünk elégedettek a gazdasági kapcsolatok jelenlegi szintjével, mert a klasszikus árucserén túl az együttműködés magasabb formái a vállalatok közvetlen kooperációját a harmadik piacokon való együttes fellépést kell elérni. Ezekről a kérdésekről a tárgyalásokon igen sok szó esett és a nyugatnémet fél is javaslatainkat hasznosnak találta. E kérdéseken kívül áttekintették a közlekedés, az energiaipar, a távközlés és a környezetvédelem területén kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések széles körét. Ez utóbbi témában különösen nagyok a lehetőségek és Csehszlovákia reméli, hogy a környezetvédelmi együttműködés fokozása elősegíti a levegő tisztaságának hatékonyabb megőrzését és a jobb talajvédelmet. Az eszmecserék során szó volt az emberek közötti kapcsolatokról is. Ezeket Helmut Kohl több ízben is a jószomszédság feltételének minősítette és hangoztatta e területen Csehszlovákia és az NSZK példát szolgáltathatna a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok egész rendszerének. Ľubomír Štrougal elvtárs tájékoztatta a nyugatnémet kancellárt a határátkelőhelyek munkájának javítására, a vizumgyakorlat egyszerűsítésére és az újságírókkal való munka tökéletesítésére vonatkozó elképzeléseinkről és számos javaslatot terjesztett elő a kultúra, a tudomány, az iskolaügy terén folytatott együttműködés fokozására. A tárgyalásokon mindkét fél megerősítette : új fejezetet kíván nyitni Csehszlovákia és az NSZK viszonyában a két ország népe egész Európa javára. Természetes, látnunk kell azt is, hogy a két ország két különböző szövetségi rendszerhez tartozik. Helmut Kohl szavaiból egyébként kitűnt, hogy az NSZK gyakorlatilag továbbra is elutasítja a Csehszlovákia és az NDK által javasolt középeurópai atom és vegyifegyvermentes övezet létrehozását és eltérő a véleménye egy európai gazdasági fórum színhelyét illetően is. Egy jobb nemzetközi légkörben a fennálló problémák megoldása is lehetséges. Csehszlovákia részéről ehhez megvan a maximális jóakarat. Bízzunk abban, hogy az NSZK is arra törekszik Kohl szavaival élve „ ... hogy • nemzeteinknek megadassák a békés és a közös jövő." S. Gy. Befejeződött Prágában a KGST közlekedési együttműködési állandó bizottságának háromnapos tilése. A résztvevők elsősorban a CSÜTÖRTÖK közlekedési együttműködés mechanizmusának átalakításáról és 9M a szocialista gazdasági integrációról tanácskoztak. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán palotában fogadta Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesét, kereskedelmi minisztert, aki ha-SZOMBAT zánkban a csehszlovák—magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottság két tagozata elnökeinek munkatalálkozóján vett részt. Szovjet szakemberek 21 fős csoportja utazott az Egyesült Államokba, s a nevadai kísérleti lőtéren tett látogatást. Emlékezetes, VASÁRNAP amerikai szakemberek január első felében már jártak szemipalai\ tyinszki szovjet lőtéren. Miloš Jakešnak, a CSKP KB főtitkárának részvételével aktívaértekezletet tartottak Nový Jičínben, az Észak-morvaországi kerület pártszerveinek és szervezeteinek tisztségviselői, gazdasági vezetők és élenjáró dolgozók, munkahelyi SZERDA 20 közösségek vezetői és a Nemzeti Front szervezeteinek tisztségviselői. Áttekintették a kerület pártszervezetei által a CSKP 7. ülésén hozott határozatok végrehajtása terén követendő eljárást. Bécsben megkezdődött az európai biztonsági, együttműködési és leszerelési kérdésekkel foglalkozó utótalálkozó ötödik fordulója. František Doležal, a csehszlovák küldöttség vezetője a nyilvános PENTEK 22 ülésen mondott beszédében hangsúlyozta: az európai folyamat minden területén jók a feltételek a konkrét és kiegyensúlyozott eredmények elérésére. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Moszkvában megkezdte a tanácskozást a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakéták felszámolásáról kötött szovjet—amerikai HÉTFŐ 25 szerződés ratifikálásáról. Az ezzel kapcsolatos határozatában a testület hangsúlyozza: a szerződés célja az atomfegyverek nélküli világ építésének megkezdése. A csehszlovák kormány meghívására január 26-án kétnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Helmut Kohl, (felvételünkön baloldalt) az NSZK kancellárja. A két ország zászlóival feldíszített Ruzynéi repülőtéren Helmut Kohlt szívélyesen üdvözölte Ľubomír Štrougal (felvételünkön jobboldalt) szövetségi miniszterelnök. A csehszlovák-nyugatnémet kormányfői tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú együttműködés elmélyítésével összefüggő kérdéseket és véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről JANUAR '88 VISSZAPILLANTÓ Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának, a Szlovák Nemzeti Front KB elnökének vezetésével Bratislavában ülést tartott a Szlovák Nemzeti Front KB Elnöksége. Megvitatta „A Nemzeti Frontnak KEDD 26 és szervezeteinek aktivizálására és politikánk kidolgozásában, megvalósításában és teljesítése ellenőrzésében való részvételüknek a növelésére irányuló javaslatok" című dokumentumot. fedőé/ o/oojŐ... Ki ne ismerné a régi. első világháborús katonaéneket: Édesanyám, hol fogok én meghalni, hol fog az én piros vérem kifolyni?"... E nóta dallama cseng a fülemben már hetek óta, azóta, hogy — nem épp jókedvűen, nem is kedvtelésből — temetőkbe járok, s ezekben a temetőkben elég bizarr és elképesztő dolgokat látok: fiatal, alig negyvenéves emberek foglalnak sírhelyet maguknak, sőt olyasmivel is találkoztam már, hogy egészséges, életerős emberek drága, márvány síremléket építtetnek ugyancsak maguknak; csodálkoztam, hogy ezekre a jelenségekre éppen az említett bakanóta dallama csendült meg a fejemben. Arra a következtetésre jutottam, hogy ez a melódia fel akarja hívni valamire a figyelmem: az emberek bíznak az életben! Puff neki! Arra jó a bakanóta, hogy ekkora közhelyet juttasson az ember eszébe, és pont a temetőben ? Most azt hihetné a kedves olvasó, hogy a fekete humor gyanús mezejére tévedtem, holott egészen komolyan gondolom a dolgot: aki már fiatalon sírhelyet foglal magának, az tudja, hogy nem az Isonzónál, vagy a Piave mellett fog meghalni, hanem itt, ahol született, s ez megnyugtató, még akkor is, ha fogalmam sincs, miből táplálkozik ez a tudás, hiszen úgy vélem, ezek az emberek is olvasnak újságot, hallgatnak rádiót, néznek tévét, ők is hallhatták már, hogy világunk roskadásig meg van rakva fegyverekkel, hogy annyi már itt a nukleáris robbanófej: akár százszor is felrobbanthatjuk a Földet! Nem tudom elképzelni, mitől Hyen biztosak a dolgukban ezek a sírfoglalók, hogy fittyet hánynak mindenféle prognózisra, nem ijeszti meg őket sem az újságírók riasztó rémlátomása, sem a tudósok hűvös érvelése. Ők egyszerűen tudják, hogy nem lesz háború. Mást is jelez ez a tünet; az embereket nem csak háborúk szórják szét, szétszórja őket például a nyomor, a munkanélküliség, nos, úgy látszik, a sírfoglalók ettől sem félnek, ellenkezőleg, miután házat építettek, berendezték, kertet ültettek, gépkocsit vásároltak, gyerekeiket felnevelték és még mindig maradt pénzük, megépítik a saját síremléküket, hogy haláluk után azzal se terheljék utódaikat Elég racionális és bátor gondolkodás. Az emberek egy része, e sorok íróját is beleértve, retteg a haláltól, ezért igyekszik rá se gondolni, hátha így elkerülheti. A józan falusi ember számot vet mindennel, élettel, halállal, utóbbira alaposan felkészül, ne érje őt váratlanul. Nem volt mindig így: a háború alatt senkinek sem jutott eszébe — a dúsgazdagoktól eltekintve — hogy sírhelyet foglaljon magának, tudta, hogy az élet is, a halál is kiszámíthatatlan. A negyven egynéhány békeév, legalábbis erre mifelénk, az emberek egy részét arról győzte meg, hogy az életet értelmesen is le lehet élni, s ha a halál időpontját nem is, a helyét ki lehet számítani, be lehet tervezni. Sajnos, e sorok Írójától elég távol áll az efféle számítgatás, tervezgetés, talán azért mert noha falun született, sőt még ma is falusinak érzi magát, hosszú ideje városban él, ahol az élet tempója még mindig gyorsabb, tehát az események is kiszámíthatatlanabbak. Egy márvány síremlék előtt állok. Mellettem a szép síremlék tulajdonosai, kedves ismerőseim: derűsen, elégedetten szemlélik leendő nyugvóhelyüket. A férfi a kalapját is megemeli. Bizony: le a kallappal derűs és bátor életszemléletük előtt! 3
