A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-05 / 6. szám

■BHEBBHl

_________________L.

POK 1946-BMI

mondta: „Mi magunk nem kormányozhatunk és nem kormányozhatnak egyedül ők sem ... Fennmarad a kényszerű együttműködés a másik politikai csoporttal, amely ugyancsak kénytelen együttműködni velünk." Az 1945 és az 1948 közötti helyzetet nemzetiségi viszonylatban is bonyolította az imperialista hatalmak által 1946-ban indított hidegháború, és az ennek következtében kiéleződött nemzetközi helyzet. Annak ellenére, hogy a dolgozók körében Csehszlovákia Kommunista Pártja egyre jobban növelte befolyását, és az 1946 májusában megtartott választásokon megszerezte a szavazatoknak a 38 százalékát — a cseh és szlovák burzsoázia kihasználva belső pozícióit és a feszültté vált nemzetközi helyzetet — szította a nemzetiségi viszályt, megpróbálta megállítani a nemzeti-demokratikus forradalmat, letéríteni az országot a szocializmus felé vezető útról, megkaparintani a hatalmat és megváltoztatni a köztársaság politikai orientációját.

A reakciósok eleinte egymás között is hadakoztak, 1947 második felében azonban már egységes terv szerint dolgoztak, végezték bomlasztó munkájukat. Törekvésük arra irányult, hogy a kommunistákat kiszoritsák a kormányból, a kommunista pártot pedig elszigeteljék. Mindezt annak érdekében igyekeztek megvalósítani, hogy Csehszlovákiát elszakítsák a Szovjetuniótól, és az országban visszaállítsák a kapitalista társadalmi rendet, a kizsákmányolást, a burzsoázia egyeduralmát. Módszerük abban nyilvánult meg, hogy akadályozták a Klement Gottwald vezette kormány munkáját. Ahol csak tudták fékezték a nép érdekeit szolgáló törvényjavaslatok megtárgyalását.

A februári események sorozatát látszólag jelentéktelen ügy, nyolc rendőrtiszt áthelyezése váltotta ki... 1948. február 13-án a kormány szokásos ülését tartotta. A jobboldali pártok képviselői ezúttal is fékezték a kommunisták indítványozta új társadalombiztosítási törvény megtárgyalását. Az ülés végén a nemzeti szocialisták hirtelen szóba hozták a nyolc rendőr-tisztviselő áthelyezési ügyét. A kérdés végleges tisztázása nélkül a jobboldali pártok miniszterei pillanatnyi többségükkel határozatot fogadtattak el, hogy a belügyminisztérium köteles az áthelyezéseket visszavonni. Az említett rendőrtisztekben saját embereiket védték. Nekik olyan rendőrség kellett, amely gondolkodás nélkül engedelmeskedik, és lő a dolgozó tömegekbe, amint az első köztársaság idején Korompán, Orlovban, Kosúton, Duchcovban és másutt. Számoltak azzal a lehetőséggel is, hogy a kormánypuccs esetleg nem lesz elég, és le kell majd törni, ahogy ők mondták: „az utcát is". Ehhez tartották szükségesnek, hogy a reakciós rendőrtisztek kulcspozícióban maradjanak.

Február 17-én — igen feszült helyzetben — a kormány újra összeült. Az ülésen a reakciós blokk miniszterei fokozták mesterkedésüket. Annak ellenére, hogy más téma szerepelt napirenden, ragaszkodtak a rendőrtisztek ügyének további tárgyalásához. Aznap este Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége rendkívüli ülést tartott, és nyilatkozatot adott ki. A súlyos politikai válság okát, mely a felső vezetésben általánossá vált, abban látta, hogy a reakció puccsra készül. A felhívás kinyitotta a dolgozók szemét, és a szocializmus híveinek millióit késztette elhatározásra.

A többség a kommunisták oldalán állt, a dolgozók a kommunisták törekvéseit támogatták.

BALÁZS BÉLA

RUDÉ PHÁVÜ

104 0 ÜSrÁíONl ORGAN KOMUNISTICKÍ STRANY C6SKOS, OVtN

* C.»H>

. i': republiky

! 4.

poio< piedsedu

vfudy

, 1.50

?tAnovisko predsedníctva KSC k

Komunistická k bdelosti a

Predeertmclvo *lV KSC ** v utery 17. u*»ocj

t r. k

»chútl. *by pcif*rt«t«to o pol»

ticke »ttuect, která «# v tfcteeh vytvoi*l.v

tXt nttotik* tyeWi b»k> it pred»t*«it*t<- iteM.

rych poktickych »treu v# vUd* rvetilt *»Li*tni pc »tup »by. lecke* nM *</* Mvazfcy. vjrpl»Y«|ifi i ueneeeni Nwodni Ncjity • vletímho pco*r*mo. »K-motmli u«hwteenit do voteb novou uttnvu * duleiit* Mfcory.

kt«r« tvorí rbyvajtci £«*t budoviteUheho vtertmho pre jeho jvleith po}<itéui pr® vsectany f*t*

caitct i venkev*. nov«« pozemkovou refermu, daňové ul*vy pro leméciAic* • »ivnoetiuhy. nelehavi <H»atr«ni v ofelaeti riittríbuce otd

KamumMicti členove vlády » tele t prrdutdcv vlithr «oudcvNeni Gotlweklem vynaloiib viechm* ú*iU, aby no»« óifana * zbývapci body vlecfcuho bodovateUKefa PfOft?* mu byfy k*t* do veleb » duchu *vom* Národní fronty prov edeny. Vládni prr d* t» vitele druhých »tr.vn. cháp»jicr M rumy ch podružných rtazth e zrejmých (aminek. *áhk viak K tomu, aby ntemexňevaH clnnoot Wady iŕ*íruá v úmytlem. vyvolá« nečakané etrvreneu vládni kriti. Tunt» *vým po» tup tun (amýitirp ctmtelé wrčdvrh »trän vyvolá M zamor»« vnitropnfitický cha«», feni by nejen ohrozil ushuteénini nove uatavy a prevedení dôležitých táfcoetä. ale j*nt by t«h* chcerii racbve prevedení »»obacf nýeh -demokratických voleb, jejichi výtledhu *e reaker

ML

PFedaednictv« »tran v poectuddo tento »Uv v*o a deep**» k eávéru. ž* »ámárny -žed»t*v1t*fu nAkte-rých víAdrácfc »trän jelt »pejon a úmysle m, jelt* pred

lb ®rH»Jcv tl»l(

strana vyzýva pohotovosti

v orbami neetaliti peotxkiiivkr.vlpkym .y protňhiUvním cpueobem nepartamenfm úfÍMniotru v lackt, která by »* iwH« poknlili vyrvatt moc i ruko«, v'/ntnoucibo lídu a v« •lurbech r«i»fctc v 6*xdt«>, V*»r a hc vpodirvkóhn

'rorvtetu phprttili pretif!eruoh<v-tnT«v vcíhy. Predsedníctvo strany u védem« ejrtnnstl mlivtc rubeepeé« pro lidov* demokratfrky -eirm a r, o v.-u i.puhliVu se rochodlo uCírntl viechna CpetŕtHi. »»»* toiaV m piwum *pe liylo lahrarr.vic a dat'.i pokojný vývoj v nové republic* by» lAheipeten.

V nyneist vacne chvíli jt**t nutne. abv vetbory pracupci iid. dolníci, rolniét, ťlvtinslblfl, brlel'Konce. vitshni domnkratirti a pokrokoví Md* bei re/dt-it »Iran » ívOetti, Coil i Slováci, byli» r»ohoIn»i-*tí a byli pripravení vt.emi silami bned v rarodkn r mati tí jakekeiiv oodvéatne /áméey reakce a nrbmnrti *ừm statu a nár.-da

Pre» v»echny pokuey ’bitte a jrju k ppmoemku roz* vrátiti Národní frontu a i»duetu iidu. b'nk- fu botora k obrjué iidové demokratického ri ríruu skuteéná Národní bonta. pŕedsOvupci viecht-v vrstvy pracujiciho Iidu m*»t i venitOva pod veiknum K'mu'nt.v Girttwalda

V »ouvi«lo»ti s tlrttto kritickým vyvCK-n* prfilicke *<• iuace nah ý v.v jeiU yétiibo významu cclost.dm sieid eávednteh rad s odbojových «rgnn-v c*, »véfaný na deti 22. unera, j akii t e«lo»*éthi * ježil rcínickv eh kemiai. *«*• lativ na 28 a 29 imor* I. r Téntfo vi -d-im, >iiehž ifukžitému rozhodovaní chtéL’ by reaVce »vytni v‘C-!y pfedeptí, prípade* národný- a »tithe du>ži»r tdd, eby »c;ké Á<# naži národní revoluce bvb nejen uhe.icne. ele dVz idamé re/yijeno v duchu Hdové demckrzce n »oc«.Vitmu

MM

<4 Rude právo

:

címoldala

1948.

február

18-án. A

CSKP

Központi

Bizottságának ■

álláspontja: A

kommunista |

párt

éberségre és !ji

készenlétre

szólít

Archívumi

felvételek

rú után meg polgári iskola lett egy rövid időre, a kastélyba költözéséig, aztán ifjúsági klubot, majd óvodát nyitottak benne, tavaly óta meg már hat falut szolgáló körzeti könyvtárrá avatták, ahová megilletődötten térek be. A könyvállomány körülbelül négyezer. A magyar könyv 1300. Javíthatnának az állomány összetételén, s a részlegek tájékoztató felírásait is kétnyelvűvé kellene tenni.

A polcokon a magam könyveiből is látom a Kétszer harangoztak-ot és a Szélfúvásban-t. Meg már a Temetökaput is mutatja Boholyné Bódi Erzsébet, a körzeti könyvtár vezetője. Nem merem felütni korábbi könyveim fedelét, lehangoló lenne rám nézve, hogy még senki sem kölcsönözte ki őket. Itt és most fájna a közmondás igazsága, miszerint senki sem próféta a saját falujában.

Anonymus

méltatlan

utóda

Tornagörgöre (Hrhov) visz az utam. Már régebbtől tervezem a találkozást leső János mérnökkel, a szövetkezet elnökével, meg Török Lászlóval, az I—IV. osztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola igazgatójával, akinek egyenesen a lakására tartok a szövetkezet irodájából. Az ötvenes évek legelejének

magyar pedagógiai gimnáziumában volt iskolatársam, ő elsős', én negyedikes, vagyis végzős, de az egy esztendő is elég volt ahhoz, hogy életreszólóan megismerjük egymást, barátságot kössünk.

Elsős és negyedik osztályos pedagógista elég messze esnek egymástól, de ami köztünk a „válaszfalat" lebontotta, az a kulturális csoportban való közös szereplésünk volt. Kitűnően játszott hegedűn, kísérője volt tánccsoportunknak helybeli és vidéki fellépésein, „országjáró" szereplésein, amikor a romos vagy ósdi kultúrházak falai között az Egy a jelszónk, a béke, vagy a Kovács vagyok, ifjú a lelkem eléneklésével repesztettük a falat. Török László a hegedűjével és szép, férfias hangjával mindenütt ott volt, ahol az új, a gyökereiben változó élet üllőjén kellett muzsikáltatni a kalapácsot.

Később is, a pedagógiai gimnáziumból kikerülve is ott volt, kovásza volt az éppen akkor szárnyait bontogató kulturális életünknek. A katedrán állva a gondjaira bízott gyermekek fejét pallérozta, délutáni és esti óráiban pedig felnőtt dalos, táncos csoportoknak lett a lelkes életrehivója és vezetője. Nem sorolom fel állomáshelyeit, csupán annyit jegyzek meg, hogy ahová az iskolaügy szolgálatosaként betette a lábát, ott nemcsak a gyerekek tanultak szorgalmasan, a felnőttek is felismerték hamar, hogy tanítóként Gárdonyi Géza-féle értelmezésű lámpás érkezett közéjük, aki nem azért lóbálja szenvedélyesen a lámpát, hogy rá hulljon a fény, hanem hogy mások tekintete pásztázhassa végig az értelmes élet útját!

Fiajója Tornagörgön vetett horgonyt huzamosabb időre, s a múló évekkel ez újabb, úgy látszik, utolsó állomáshelyén is megélénkült körülötte az élet, hegedűje és a „szent ügyért" dobogó szive embereket állított a kultúra frontjába, tornagörgői dalosokat és citerásokat, hangjuk és citerájuk szépen zengett többször is a Tavaszi szél vizet áraszt.. . országos népdalverseny járási, területi és országos döntőin, s amikor a kultúra magaslataira ragadta öt és csoportját a siker, ö megmaradt akkor is lelkes tanítónak, ügyelve arra, hogy a közügyekben való buzgólkodása ne menjen a tanítás rovására.

Volt ő „minden" Tornagörgön, pártelnök (ma is az!), tömegszervezeti vezető, hosszú évekig a Csemadok Központi Bizottságának tagja, de legelső és végig legfontosabb beosztása a hivatása volt. S a legnagyobb öröm, amely mind a mai napig érhette, a keze alól kikerülő gyerekek továbbtanulási kedve volt, és boldogulásuk az életben. Ezekből a volt tanítványaiból számosán lettek mérnökök, orvosok, pedagógusok, köztiszteletben álló szak- és középiskolákban érettségizett emberek. Hajdan a paraszt annak örült a legjobban, ha a magból kikelt a vetés, a vetésből kalászba szökkent a szár. Az érett fejek ugyanilyen örömmel töltik el a pedagógust, köztük Török Lászlót is.

Flégen nem láttam öt, s mikor bekopogok hozzá, baráti öleléssel helyettesítjük a szavakat, de az ilyenkor szokásos, hogy s mint vagy kérdés sem maradt el. A válasza meglepő, sőt egyenesen megdöbbentő.

— Nem a legjobban — mondja, és mindjárt beleavat gondjába az immár ősz hajú, ötvennégy esztendős pedagógus.

Névtelen levélíró próbálja megkeseríteni az életét, különféle rágalmakkal, küldi levelét a köztársasági elnök irodájába, ahonnan visszakerül a kerület, a járás illetékeseihez, megtörténik a kivizsgálás, s a névtelen levélíró rágalmai a porba omlanak. 1979-töl tart ez Így, s a biztató szavak is minden egyes esetben elhangzanak:

— Élj, dolgozz nyugodtan. Török elvtársi Mire azonban megnyugodna, kezdődik minden elölről, mert a névtelen levélíró, a zaklató újra elindítja postai küldeményét, az abban foglalt rágalmakkal. Már a falu is megunta, hogy valaki névtelenségbe burkolózva sarat dobál köztiszteletben álló tanítójukra, 140-nél is többen aláírásukkal hitelesítve emelték fel szavukat az alattomos munka ellen.

Kábultan hallgatom Török Lászlót, és folyton az jár az eszemben, nem lehetne-e fényt deríteni a névtelen levélíró kilétére, nem lehetne-e megvizsgálni komolyabban, mi áll az „ügybuzgósága" mögött, nem az önmaga szennyesét takargatja-e ilyen módon?

Aztán másról beszélgetünk, egészen tömőire fogva már eddigi életünkről, meg a községről, amelynek a pártszervezetét tiz éve irányítja, meg a kulturális életről, amelyet a hegedűjével, a hangjával és a szivével-lelkével olyan derekasan szolgál.

MÁCS JÓZSEF

13