A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-05 / 6. szám
A DUNA MENTI TAVASZ KÉPEKBEN hetetlen a tisztségviselők kiválasztásának és a társadalmi szervezetek belső életének demokratizálása nélkül. Csak általuk növekedhet társadalmunk ható- és cselekvőképessége. Ezért már most< az alapszervezetek értékelő taggyűlését kwetö időben kell felmérni, megfelel-e az értékelő taggyűléseken kiegészített vezetőség az ilyen igényes feladatok ellátására. Már most el kell kezdeni a tisztújító évzáró taggyűlések káderelőkészítését, hogy a majdani vezetőség képes legyen biztosítani az alapszabályaink által meghatározott feladataink teljesítését. Ez nem csupán a Csemadok alapszervezeteire vonatkozik, hanem a járási és a központi szervekre is. Az irányító szervek döntései a Nemzeti Front illetékes szervének meghallgatása után születnek. A fontos határozatok tehát a tagság nevében fellépő küldött, illetve a Nemzeti Front szervébe megválasztott tömegszervezeti tisztségviselő fejlettségétől, rátermettségétől is függnek. Attól, hogyan tolmácsolja (és tolmácsolja-e egyáltalán) a tagság igényeit, illetve hogyan tolmácsolja a tagságnak az esetleges csoportérdekekből fogant és a társadalmi igényekkel és lehetőségekkel össze nem egyeztethető valóságot. Az is nagy mértékben a vezetőktől függ, képesek-e mozgósítani a tagságot a közérdekű és közhasznú társadalmi munkára, vagy sem. Az viszont a tagságtól függ, illetve a választott szervtől, hogy a vezetőt megerösíti-e tisztségében, vagy sem. A bizalmat, a megbízatást eredményes munkával és nem befolyásos pártolókkal kell kiérdemelni. A tisztségviselők egyik alapvető kötegos Közgyűlésen megválasztottak a Központi Bizottság tagjává és tagja lettem a Csemadok Központi Bizottsága Elnökségének. E tisztségben közel húsz éven át, 1981-ig dolgoztam. — Hogyan tudta egyeztetni közírói tevékenységét a Csemadok-munkával ? — Az Új Szóban 1957-töl 1972 végéig a kulturális rovatban dolgoztam, így beosztásomnál fogva is kapcsolatban álltam a Csemadokkal. A közírói tevékenység és a Csemadok-munka számomra kissé egyet jelentett. Az ilyen irányú igyekezetem, sajnos, nem mindig talált megértésre. Akkori főszerkesztőm többször kifogásolta, hogy túl sokat foglalkozom a Csemadokkal. Nekem az volt, és ma is az a véleményem, hogy a 60-as években nem az Új Szó írt sokat a Csemadokról, hanem más lapok írtak róla keveset. Elsősorban a Hétre gondolok. Szerintem annak ellenére, hogy a Hét a Csemadok lapja, akkoriban nem foglalkozott megfelelően a Csemadokkal. Mindez bennem azért hagyott hiányérzetet, mert a Csemadok — történetének szinte minden időszakában — jelentős munkát végzett. Az ötvenes évek elején például a szövetkezetesítés érdekében tevékenykedett. Kiterjedt politikai és felvilágosító munkát folytatott és a társadalmi munkaórák ezrei ledolgozásával járult hozzá a falu- és városszépítéshez, valamint új lessége, hogy számot adjanak az őket megválasztó szervnek, illetve a tagságnak megbízatásuk teljesítéséről. Csak olyan vezetőkkel válhat még eredményesebbé szövetségünk, akik képesek a szocialista demokrácia elveit érvényesíteni a tagsággal és az állami szervekkel egyetértésben, illetve velük szemben is, akik meggyőződésből és nem kényszerűségből vallják sajátjuknak az alapszabályok által meghatározott szerepet, akik képesek megérteni és megértetni az elavult módszerek felszámolásának szükségszerűségét, akik tudják és másokkal is megértetik: a XVII. pártkongresszus programja — a gazdasági élet fellendítése és a társadalmi élet demokratizálása — olyan horderejű korparancs, mint a háború utáni iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása volt. Az átalakítás ránk is vonatkozik. Ne szavakkal bizonyítsuk ezt! Az irányítás minden szintjén, mindenütt meg kell szilárdítani a fegyelmet, a rendet. Az alapvető tagnyilvántartástól a belső szervezeti élet és a tömegpolitikai munka tartalmi és formai vonatkozásáig. A rend és a fegyelem mint a társadalmi élet demokratizálásának alapja legyen az a kiindulópont, amely biztosítja a Csemadok társadalmi küldetésének beteljesedését. SIDÓ ZOLTÁN, a Csemadok KB elnöke művelődési otthonok felépítéséhez. Színjátszó-, esztrád- és népi együttesei, tánccsoportjai, ének- és zenekarai, valamint irodalmi színpadjai a nemzetiségi kultúra legerősebb bázisai. Úgy éreztem akkor, és úgy érzem ma is, hogy munkájáért megérdemli az elismerést. Adottságaimhoz mérten a Csemadokban azért dolgoztam a múltban és azért dolgozom mostanában, mert meggyőződésem: ha a nemzetiségi kultúra virágzik és ha a csehszlovákiai magyaroknak jó a közérzete, az nemcsak a nemzetiségiek érdeke, hanem össztársadalmi közös érdek, a szocializmus érdeke is. — Miiyen tapasztalatokat szerzett a vb elnökeként? — A Csemadok Bratislava Városi Bizottságának elnöki teendőit 1979 óta végzem. Ebben a tisztségben is gazdag tapasztalatokat szereztem. A városi bizottság irányította alapszervezetek többsége aktív. — Milyen ön szerint e tevékenység mérlege? — A városi bizottság hat alapszervezetet irányít a főváros területén. A hat alapszervezet taglétszáma közel kétezer, ami a fővárosban élő magyar nemzetiségűek létszámához viszonyítva kissé kevés, de a taglétszám állandóan gyarapszik. Hisszük, hogy a jövőben egyre többen megtalálják a főváros magyar nemzetiségű lakói közül is a Csemadokba vezető utat. A jelenlegi tagok — kötelességtudó, munkaszerető emberek — különféle klubokban és szakkörökben tevékenykednek. Egyebek között eredményesen dolgozik a Szőttes Népművészeti Együttes, a Liszt Ferenc Klub, az éneklőcsoport, a kézimunkakor, a Barátnő Klub, a Barátság Klub, a Gyermekklub, a Természet- és Társadalomtudományi Művelődési Klub, valamint a József Attila Ifjúsági Klub. A fővárosban végzett Csemadok-munka mérlege szerintem nem rossz, de jobb is lehetne. — Tavaly rendezték meg először a Városi Kulturális Napokat Mi vezette önöket arra, hogy ezt megszervezzék és folytatják-e? — A Városi Kulturális Napokat a többi járásokban már évek óta eredményesen megtartott kulturális napok — a Jókai Napok, a Kazinczy Nyelvművelő Napok, a Kodály Napok, a Szenei Molnár Albert Napok, a Madách Napok, a Fábry Zoltán Napok, a Duna Menti Tavasz stb. — mintájára azzal a szándékkal szerveztük, hogy lehetővé váljék a csehszlovákiai magyar nemzetiségi kultúra öntevékeny és hivatásos képviselőinek a fővárosban történő bemutatása. A kezdés sikerült. A jövőben a Városi Kulturális Napokat az 1987-es évben megtartotthoz hasonló koncepcióval ezentúl évente készülünk megrendezni. A humanista törekvéseket megtestesítő szocialista eszmeiségű kultúrát támogatva arra törekszünk, hogy az anyanyelvi nemzeti-nemzetiségi szocialista kultúra ápolásának és terjesztésének mindenütt megteremtsük a kedvező feltételeit. Az ún. fogyasztói kultúrának a jóízlést sértő termékeit visszautasítjuk. A haladó szellemű, a tényeket a maguk sokrétűségében ábrázoló kulturális örökséget tekintjük magunkénak, a nívós, a valóban értékes kultúra cseréjét igényeljük és szorgalmazzuk. Egyben szeretnénk, ha a Csemadok a fővárosban példát mutatna, és mint a Nemzeti Front tagja — úgy ahogy ezt a Nemzeti Front tagjaira vonatkozó, a CSKP KB Elnöksége által a múlt év decemberében megtárgyalt és jóváhagyott dokumentum körvonalazza —ja Csemadok a jövőben széles körben érvényesítené a demokráciát, a nyíltság, valamint a rugalmas tájékoztatás politikáját, és az eddiginél is aktívabban részt venne a szocialista építésben, a fejlett szocialista társadalom előtt álló feladatok kialakításában és megvalósításában. — Köszönöm a beszélgetést. Zs. NAGY LAJOS 7 Fényképezte: Gyökeres György
