A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-05 / 6. szám
VARÁZSIAT/zínekkel c/ formákkal A híres bratislavai gőzfürdő, a Grössling épülete előtt másfél hónapig kint díszelgett egy hirdetőtábla, melynek szövege ez volt: Képkiállítás. Az emberek nem sokat csodálkoztak a fürdő efféle „szolgáltatásán", ehelyett megnézték a tárlatot, méghozzá olyan rekordszámban, amivel kevés kiállítóterem dicsekedhet. Két műkedvelő képzőművész, Kalita Gábor és Mojš Tibor állította itt ki mintegy száz képét, mely alkotásokat nemcsak a művészetpártoló közönség, hanem a szakemberek is magasan értékeltek. Kalita Gábort nem kell bemutatni a Hét olvasóinak — 17 éve nemzetiségi újságíró, kedvtelésével, a festészettel ez a hetilap is foglalkozott — ennek ellenére néhány mondat erejéig szólni kell arról, hogyan került a toll mellé az ecset, mik is voltak azok az indíttatások, melyek hatottak pályájának ala kulására. Kalita Gábor 1950-ben született Léván (Levice). Tehetsége először is a rajzban, majd a festészetben mutatkozott meg, de foglalkozott reliefek, kisplasztikák készítésével is. Később — középiskolás éveiben — figyelme más felé irányul: egy tudósító kör tagjaként nagy lelkesedéssel írta hírtudósításait, riportjait, karcolatait, ismerkedett az élet rezdüléseivel. Hivatásául az újságírást választotta, ennek ellenére nem távolodott el a képzőművészettől: hivatásos és műkedvelő alkotók egész sorát mutatta be, kiállításokról tudósított, lelkes szervezőmunkája révén több művészeti csoportosulás tiszteletbeli tagjává választották. Emellett — amint ezt egyik beszélgetésünk folyamán bevallotta —- lélekben festett... Harmincéves korában ismét ecsetet vett a kezébe, 1985-ben Érsekújvárott (Nové Zámky) megrendezték első önálló kiállítását. A sikeres tárlat rendhagyó volt: a hagyományos módon megfestett olajképei mellett Vésett betűk című ciklusának kilenc képén egy sajátos technikát mutat be: az égetett umbra, tehát a „filozofikus melegbarria" színárnyalataiban megjeleKa/íta Gábor: E E Kisch emlékére (olaj) Kalita Gábor: Álmodozás (komb. technika) részlet nő, plasztikusan megformált alkotásoknak része Kalita Gábor saját verse is. Az Elbrusz című kép füstfelhője, az Óda a halott lepkéhez című alkotás pillangó motívuma betűkből rajzolódott meg. A ciklus meditációra szólító vallomás a világról, az életről, a térben és időben bennünket kísérő különböző jelenségekről, filozófiai összefüggésekről. Aki figyeli Kalita festői pályáját, az tudatosítja: a Grösslingben kiállított legújabb képei egy programszerűen kidolgozott alkotói tevékenység eredményei, ahol a témaválasztás igényes. A világ dolgai iránti felelősségvállalás jele ez. A válogatott anyag képei több témakört öleltek fel: a Hajnal című hatalmas táblakép témája 1917, a Picasso, a békeőr című alkotások a szerző elkötelezettségének, békevágyának jelképei. Az Ödipusz és Antigone című — patináit anszamblázs technikával készült — alkotás az antik világ fejlett kultúrái iránti tisztelgésének jelképe, A menekülés a szerelem elől, az Érintések, az Álmodozás című képei az élet legintimebb mozzanatainak vászonra rögzített vallomásai. Az alkotó versesképeit — ez alkalommal nemcsak saját, hanem más neves költők verseihez is komponált képet — a kiállításon nagy szakmai elismerés övezte. A másik alkotó, Mojš Tibor is — aki 70 miniatűrjét mutatta be a tárlaton — 1950- ben született Érsekújvárott. 1970-ben, amikor már építésvezetőként Párkányban (Štúrovo) dolgozott, megihlette őt az itteni gyönyörű szép táj. Ö is ecsetet fogott, tapasztalt festők irányítása mellett ismerkedett meg a plein air-festészet alapjaival. 1974-től 1977-ig a Csemadok Érsekújvári Városi Szervezete képzőművészeti körének a tagja, ahol nemcsak kellő ismereteket gyűjtött, hanem közös kiállítások keretén belül be is mutathatta műveit. 1980-tól Bratislavában él, ahol a harmadik városkerület „Alkotó konfrontáció" nevű műkedvelő képzőművészeti csoportosulás tagja. Mojš Tibor hosszú ideig a hagyományos, a már „ezerszer felfedezett" festési módok, stílusok útját járta, három évvel ezelőtt mintegy kísérletként új kombinált technikát dolgozott ki: a miniatűr méretű, nemesfém lemezekre felvitt, kiégetett festékréteggel különleges szinhatásokat ér el, mely kifejezési forma új alkotói távlatokat nyitott meg előtte. A gazdag tónusú színek a plasztícitás hatását keltik, az elvont, imagináris környezetben, „képzelt tájban" realisztikus életképek is megjelennek. A kompozíciók miniatűr megjelenési formái számot adnak az alkotónak arról az igyekezetéről, hogy egy-egy történésről a lehető legtöbbet mondja el — kis felületen. Mojš miniatűrjeinek főszereplője az ember, akit a legkülönfélébb élethelyzetekben jelenít meg: A bohóc, A nő világa, A filozófus című képei mind-mind „pszichológiai-gyorsfotók . .." Az alkotót az említett téma mellett érdeklik a természeti jelenségek, a világűr izgalmas mivolta. A két alkotónak, Kalita Gábornak és Mojš Tibornak hadd kívánjunk mindannyian további alkotói sikereket, erőt, energiát ahhoz, hogy tovább éltessék, fejlesszék esztétikai kultúránkat. MACH ERZSÉBET művészettörténész Fotó: Prikler (2), Hrádek (1) HIBAIGAZiTÓ: A Hét 4. számának 6. oldalán megjelent anyag címében — nyomdatechnikai okokból — szókihagyás történt. A cím helyesen: „A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének alapszabályai." Kérjük olvasóink szíves elnézését. Mojš Tibor: A nő világa (komb. technika) A napokban kerül a filmszínházak műsorára a Fekete harisnya című cseh film. Az izgalmas krimitörténet Prágában játszódik, főszereplője egy női fodrász, aki titkolt agresszivitását éjszaka, elhagyott utcákon magányos hölgyeken éli ki. Mígnem egy áldozatának sikerül őt lefényképezni. A kép alapján indul a nyomozás ... Az angol királyi család hölgytagjai mindig feltűnést keltenek extravagáns, szokatlan kalapjaikkal. A yorki hercegnő például (a képen nagyanyja, az anyakirályné társaságában) legújabban egy pázsitmintázatú fejfedővel jelent meg. Meglehetősen nagyratörő célt tűzött maga elé két fiatal leningrádi munkás, Gennagyij Hainov és Dmitrij Parfjonov: sajátkezüleg autót ké-8
