A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-05 / 6. szám

Józsa Lászlót, a Lokomotíva Košice csatárát a hetvenes években három­szor koronázták a csehszlovák labda­rúgó liga gólkirályává. 1979 óta pe­dig a százgólosok klubjának tagja. Józsa 108 elsőligás találatának mintegy kétharmadát a helyszínen élvezhettem. Volt közöttük felhőfe­jes — az ilyesmi ma már ismét csak az angol pályákon honos —, volt sur­ranó gólocska, a kapufa tövénél rava­szul besompolygó, igen, a fű alatt szinte; volt kapásgól, bombagól, sza­badrúgásgól, büntetőből elért gól, és olyan is, melyet a félpályáról elira­modva a kifutó kapus mellett pofo­zott a hálóba — sőt, uram bocsá' — egy öngólocska is megakadt bizony! — de az nem szerepel a száznyolcas listán. A felszabadulás óta senki ilyen gyorsan nem lőtte be magát az első ligába! Józsa hat és fél idény alatt bekerült a százgólosok klubjába, há­romszor szerzett gólkirályi címet, s lett százezrek, vagy talán milliók megbecsült lövőmestere. Az érdeklő­dők még Hollandiából is felkeresték leveleikkel, az újságírók több száz cikket írtak róla. Láttam őt győztes mérkőzések után boldogan, s vesztes küzdelmek letört hőseként; láttam a tornate­remben, amikor velünk együtt kispá­lyázott pusztán szórakozásból; lát­tam szilveszteri pezsgönyitogatások morajában és az egyik gólkirályi la­felsöbb bajnokságban legalább száz­szor a hálóba találtak. Az egylet azzal a céllal alakult, hogy megbecsülje a legendás hírű csatárok művészetét, és példájuk felelevenítésével ser­kentse az ifjú nemzedéket hasonló teljesítmények elérésére." Hét évvel későb, 1979 tavaszán, amikor a már országszerte ismert csatár századik találatát érte el a legfelsőbb bajnokságban, a Gól előbb táviratban fejezte ki jókívánságait, majd levélben kereste fel Józsát: „Kedves barátunk, értesítünk, hogy a százgólosok klubja ünnepélyes ösz­­szejövetelére március huszonhatodi­kén, hétfőn, Prágában a Národný dómban kerül sor. Találkozónkon részt vesz valamennyi, még élő klub­tagunk, a beteg Pažickýt és a Finnor­szágban edzősködő Pešeket kivé­ve ... Szeretettel üdvözlünk és a fe­leségeddel együtt téged is várunk — a Gól főszerkesztője." A százgólosok klubjának tizenegye minden évben lejátszik egy mérkő­zést. Józsa, a huszonhatodik klubjel­komán édesanyjánál. Diószegen (Sládkovičovo); láttam a zuhany alatt tökéletes láb- és hasizomzatát — ez lett volna iszonyatos lövőerejé­nek magyarázata? (Viktor, a váloga­tott és a Dukla Praha világhírű kapu­sa nyilatkozta róla: a ligában megta­pasztaltam mindegyik csatárt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy valamennyi játékos közül Józsának voltak a leg­erősebb lövései. Ö, ha eltalálta a kaput, nem adott esélyt a hárításra. Amikor a nyurga, 193 cm magas csatár 1972 tavaszán, huszonnégy évesen első gólját szerezte a ligában, Prágában a Gól c. szakhetilap kezde­ményezésére megalakult a százgólo­sok klubja. (Klub ligových kanonírű) A hazai futball mesterlövészeit klub­ba tömöríteni? Az ötlet egy olvasói levél nyomán támadt. Ľuboš Jerábek, a foci egyik hazai megszállottja, a csehszlovák labdarúgás múltjának alapos ismerője, a mesterlövészekről készített magánstatisztikák összeál­lítója a szovjetunióbeli Fedotov-lö­­vészklub példájára hivatkozva aján­lotta, hozzanak létre valami hasonlót nálunk is. Az ötlet felvillanyozta a Gól szerkesztőségét — azonnyomban megszövegezték az alapszabályzatot. E szerint „A klub azokat a labdarúgó­kat tömöríti, akik a csehszlovák leg­vény viselője tavaly Eperjesen (Pre­šov) lépett pályára hírneves társaival. Laco Pavlovič ugyanis 1987-ben volt hatvanéves. Egykori klubja, a Tatran Prešov ebből az alkalomból hívta meg egy meccsre az éleslövészek tizenegyét. Mielőtt a gólkirályt arról kérdeznénk, milyen érzés csupa nagyágyú között játszani, tegyünk fel neki néhány ellenőrző kérdést, kezd jünk vele rövid párbeszédet a gólja­iról : — László, emlékszel-e még a szá­zadik találatodra? — Természetesen! A trencséniek­­nek lőttem, szabadrúgásból, vagy harminc méterről, a Csermelyben, Kassán, a „városi" kapuba. A labda a felső sarokba akadt. — Melyik csapatodban lőtted a legrövidebb időn belül a legtöbb gólt? — Prágai katonáskodásom idején, a Dukla Dejvicében. Ez-a csapat a főváros bajnokságában szerepelt, sa­lakon játszottunk. Itt két év alatt 145 gólt szereztem, nem egyszer hetet vagy nyolcat egy találkozón. — Életed melyik meccsén lőtted a legtöbb gólt? — Tizenkét évesen, a diószegi is­kolacsapatban — tizenegyet. — És az első ligában? — Itt kétszer értem el négy-négy találatot. Először a Sparta ellen, ami nagy port vert fel, sokat cikkeztek róla. Aztán a Jablonec következett. 10 : 1-re nyertünk, de nem csak négy gólom okán emlékezetes számomra ez a bajnoki — mindegyik dugóban benne voltam, a további hat is az én átadásaim nyomán született! — Vajon hány gólt lőttél életed folyamán a különböző iskolai, bajno-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom