A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-05 / 6. szám
Józsa Lászlót, a Lokomotíva Košice csatárát a hetvenes években háromszor koronázták a csehszlovák labdarúgó liga gólkirályává. 1979 óta pedig a százgólosok klubjának tagja. Józsa 108 elsőligás találatának mintegy kétharmadát a helyszínen élvezhettem. Volt közöttük felhőfejes — az ilyesmi ma már ismét csak az angol pályákon honos —, volt surranó gólocska, a kapufa tövénél ravaszul besompolygó, igen, a fű alatt szinte; volt kapásgól, bombagól, szabadrúgásgól, büntetőből elért gól, és olyan is, melyet a félpályáról eliramodva a kifutó kapus mellett pofozott a hálóba — sőt, uram bocsá' — egy öngólocska is megakadt bizony! — de az nem szerepel a száznyolcas listán. A felszabadulás óta senki ilyen gyorsan nem lőtte be magát az első ligába! Józsa hat és fél idény alatt bekerült a százgólosok klubjába, háromszor szerzett gólkirályi címet, s lett százezrek, vagy talán milliók megbecsült lövőmestere. Az érdeklődők még Hollandiából is felkeresték leveleikkel, az újságírók több száz cikket írtak róla. Láttam őt győztes mérkőzések után boldogan, s vesztes küzdelmek letört hőseként; láttam a tornateremben, amikor velünk együtt kispályázott pusztán szórakozásból; láttam szilveszteri pezsgönyitogatások morajában és az egyik gólkirályi lafelsöbb bajnokságban legalább százszor a hálóba találtak. Az egylet azzal a céllal alakult, hogy megbecsülje a legendás hírű csatárok művészetét, és példájuk felelevenítésével serkentse az ifjú nemzedéket hasonló teljesítmények elérésére." Hét évvel későb, 1979 tavaszán, amikor a már országszerte ismert csatár századik találatát érte el a legfelsőbb bajnokságban, a Gól előbb táviratban fejezte ki jókívánságait, majd levélben kereste fel Józsát: „Kedves barátunk, értesítünk, hogy a százgólosok klubja ünnepélyes öszszejövetelére március huszonhatodikén, hétfőn, Prágában a Národný dómban kerül sor. Találkozónkon részt vesz valamennyi, még élő klubtagunk, a beteg Pažickýt és a Finnországban edzősködő Pešeket kivéve ... Szeretettel üdvözlünk és a feleségeddel együtt téged is várunk — a Gól főszerkesztője." A százgólosok klubjának tizenegye minden évben lejátszik egy mérkőzést. Józsa, a huszonhatodik klubjelkomán édesanyjánál. Diószegen (Sládkovičovo); láttam a zuhany alatt tökéletes láb- és hasizomzatát — ez lett volna iszonyatos lövőerejének magyarázata? (Viktor, a válogatott és a Dukla Praha világhírű kapusa nyilatkozta róla: a ligában megtapasztaltam mindegyik csatárt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy valamennyi játékos közül Józsának voltak a legerősebb lövései. Ö, ha eltalálta a kaput, nem adott esélyt a hárításra. Amikor a nyurga, 193 cm magas csatár 1972 tavaszán, huszonnégy évesen első gólját szerezte a ligában, Prágában a Gól c. szakhetilap kezdeményezésére megalakult a százgólosok klubja. (Klub ligových kanonírű) A hazai futball mesterlövészeit klubba tömöríteni? Az ötlet egy olvasói levél nyomán támadt. Ľuboš Jerábek, a foci egyik hazai megszállottja, a csehszlovák labdarúgás múltjának alapos ismerője, a mesterlövészekről készített magánstatisztikák összeállítója a szovjetunióbeli Fedotov-lövészklub példájára hivatkozva ajánlotta, hozzanak létre valami hasonlót nálunk is. Az ötlet felvillanyozta a Gól szerkesztőségét — azonnyomban megszövegezték az alapszabályzatot. E szerint „A klub azokat a labdarúgókat tömöríti, akik a csehszlovák legvény viselője tavaly Eperjesen (Prešov) lépett pályára hírneves társaival. Laco Pavlovič ugyanis 1987-ben volt hatvanéves. Egykori klubja, a Tatran Prešov ebből az alkalomból hívta meg egy meccsre az éleslövészek tizenegyét. Mielőtt a gólkirályt arról kérdeznénk, milyen érzés csupa nagyágyú között játszani, tegyünk fel neki néhány ellenőrző kérdést, kezd jünk vele rövid párbeszédet a góljairól : — László, emlékszel-e még a századik találatodra? — Természetesen! A trencsénieknek lőttem, szabadrúgásból, vagy harminc méterről, a Csermelyben, Kassán, a „városi" kapuba. A labda a felső sarokba akadt. — Melyik csapatodban lőtted a legrövidebb időn belül a legtöbb gólt? — Prágai katonáskodásom idején, a Dukla Dejvicében. Ez-a csapat a főváros bajnokságában szerepelt, salakon játszottunk. Itt két év alatt 145 gólt szereztem, nem egyszer hetet vagy nyolcat egy találkozón. — Életed melyik meccsén lőtted a legtöbb gólt? — Tizenkét évesen, a diószegi iskolacsapatban — tizenegyet. — És az első ligában? — Itt kétszer értem el négy-négy találatot. Először a Sparta ellen, ami nagy port vert fel, sokat cikkeztek róla. Aztán a Jablonec következett. 10 : 1-re nyertünk, de nem csak négy gólom okán emlékezetes számomra ez a bajnoki — mindegyik dugóban benne voltam, a további hat is az én átadásaim nyomán született! — Vajon hány gólt lőttél életed folyamán a különböző iskolai, bajno-4