A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-01 / 1. szám
A vállalat néhány árucikke Énekeltük hajdanán a gyermekjáték szövegét, és énekelhetné ma is a gálán - tai (Galanta) MEDOS vállalat igazgatójának helyettese, Pavel Hano mérnök ismert, ahogy mondja: — A méz több mint egyszerű táplálék vagy élvezeti cikk. Kitűnő orvosság is sokféle betegségre és kiváló erősítőszer. Népgazdasági szempontból pedig mind a méz, mind a méhviasz és méhméreg fontos termék. Példákkal bizonyít. Egy kg méz tápértéke 13 507 jóul, ami megfelel 2 kg tojás, vagy 5 kg halhús tápértékének. Száz gramm virágméz annyi aminosavat tartalmaz, mint fél kg marhahús Varga Erzsébet a gépsor mellett : £' f.yE:o M:ri> hanem az értékesebb, de kevésbé oldódó szőlő- és gyümölcscukor található benne, és kellő arányban, olyankor történik ez. Ikrásodik a méz, mondjuk népiesen. Ha az üveget negyvenfokos meleg vízbe állítjuk, néhány perc múlva a méz eredeti, folyékony állapotába kerül. Utána Hano mérnök elmagyarázza nekünk, hogy általában ezek a mézfajták ismertek: akác-, hárs-, virág- és vegyes virágméz. Az utóbbiakhoz tartozik a többnyire csallóközi eredetű repceméz, a hegyvidéki fenyöméz. Színük a halványsárgától a sötétbarnáig különféle lehet. — Csakhogy — hangsúlyozza' —, ez csak az alapvető osztályozás. Az export és az új készítmények szempontja szerint azt is mérni, osztályozni kell, hogy melyikben milyen és mennyi enzim, illat-, és egyéb hatóanyag, virágpor, viasz található. Csak azután kerülnek a gondosan kezelt, speciális, óriás tartályokba. Onnan pedig, kellő érési idő után, feldolgozásra. És nyomban a gépsorhoz vezet bennünket, ahol a keverök, az automatikus adagolók működnek. — Az üveget tisztán, mosottan és szárítottan kapjuk — tájékoztat a munkamenetről a gépsor mellett dolgozó Varga Erzsébet —, nekünk a szállítószalagok irányítása, az adagolás ellenőrzése a feladatunk. ... termett méznek áldottsága. vagy hét tojás. Vállalatuk az utóbbi fél évben mintegy 20 millió korona értékű mézterméket forgalmazott, 1 400 tonna mézet exportáltak. — Téved persze — fűzi hozzá —, aki ezekből az adatokból arra következtet, hogy mi milyen „édesSzájúak" vagyunk, hogy élünk is az adott lehetőséggel és élenjárunk a mézfogyasztásban. A tények ugyanis mást bizonyítanak. A legutóbbi hivatalos kimutatás szerint nálunk az átlagos évi mézfogyasztás egy személyre számítva 270 gramm, míg a nyugat-európai, ipari államokban 1,2 kg, Japánban pedig 1,5 kg. — Nehéz, nagyon nehéz — folytatja — megértetni a fogyasztókkal, hogy az olyan természetes alapanyagú táplálék, mint a méz, sokkal értékesebb mint sok mesterséges tápszer. A régiek, őseink tudták ezt, csak mi leszoktunk a jóról. Történelmi példákkal bizonyít. Epidaure görög városban ma is látható a kőoszlop, melyre már az ókorban rávésték a jó tanácsot: „Nem bosszankodni, eleget pihenni, mézet inni tejjel, kedvelni a színházat és a tornát." Priszkosz Rhetor bizánci történetíró, aki 448-ban többször is járt Attila udvarában és a hunok között, az étkezésükröMiljSgyezte: „A kölest mozsarakban zúzzák szét, majd tejjel és mézzel keverik, s az így elkészített kását fogyasztják, vagy pogácsát sütnek belőle." — Mi leszoktunk a mézről, a külföldi fogyasztók pedig egyre igényesebbek — közli. — Nyugati vásárlóink például nemcsak a minőségi összetételt, a tartósságot követelik még, hanem azt is, hogy bizonyos, általuk meghatározott arányban gyógynövénykivonatokat is keverjünk a mézhez. — És ilyen mézet — kockáztatom meg a kérdést — a hazai fogyasztók talán nem vásárolnának? — Meglátjuk — hangzik a válasz. — Ugyanis, éppen most tervezzük, hogy olyan mézet is forgalmazunk majd a hazai piacon, mely méhpempőbe kevert kamillakivonatot és két százaléknyi virágport is tartalmaz. Nyomban indítványozza is: — Járjunk utána! A raktárban kezdjük. Itt megtudjuk, hogy a mézet száraz, sötét helyiségben, 10—12C° hőmérsékleten, zárt edényekben kell tartani. Ónozott, alumínium-, üveg-, porcelán- vagy kőedényben. A legelőnyösebb azonban, mert 4—6 évig sem változik az összetétele, az agyag-, illetve cserépedényben. Takács Eleonóra, a raktárosok egyike megjegyzi: — Kannákban csak addig tartjuk a mézet, míg a laboratóriumi leleteket meg nem kapjuk. Azután speciális, óriás tartályokba kerül. A laboratóriumban öten dolgoznak. Kétféle szempont szerint elemzik a kan-A raktárosok egyike Takács Eleonóra nákból vett mintákat. Mennyiségi és minőségi mutatók megállapításával a CSN 57—0490 számú norma alapján, majd a vegyi összetétel és a fizikai tulajdonságok megállapításával a ŐSN 57—0190 számú norma előírása szerint. Nem zavarjuk a laboránsok sok figyelmet igénylő munkáját, de azért a vásárlóktól hallott panaszokra gondolva, megkérdezem: — Amikor a mézben kikristályosodik a cukor, az nem a gyenge minőség jele? — Korántsem, éppen ellenkezőleg — hangzik a válasz. — Ha nem répacukor. Kísérőnk pedig elmagyarázza, hogy a keverőkbe szigorú ellenőrzés után, a gyártás- és a műszakvezetö felügyeletével kerülnek be a különféle mézfajták és az előkészített adalékok, a méhpempö és kivonatok. Innen hétféle formában szállítanak mézet a belföldi piac számára. Műanyag tálacskákban 30 grammos adagokat, üvegekben 500, illetve 250 grammos mennyiséget, műanyag mackókban 320 grammot, pempös és 5 százalékban virágport tartalmazó mézet 250—250 grammos adagokban, valamint virágporos drazsét 50 grammos csomagolásban. — A közeljövőben forgalomba kerülő pempős-kamillás méz — mondja kísérőnk — nyolcadik lesz a választékban. És* kedvesen, olyan tanító bácsis mozdulattal kíséri figyelmeztetését: — Ám addig se feledkezzenek el a jó tanácsról, fogyasszanak naponta legalább egy kanálnyi mézet! HAJDÚ ANDRÁS A szerző felvételei 12