A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-09-18 / 38. szám
Ötezren a Évről évre egyre többen látogatnak el a Tátrába. A forgalom különösen a nyári és téli hónapokban növekszik meg ugrásszerűen. Már-már annyira, hogy gondot okoz a közlekedés. Eljutni például Ótátrafüredröl (Stary Smokovec) a Csorba-tóhoz és vissza. A helyi járat mindegyik alkalommal zsúfolt. És bár a szerelvények tizenöt-húsz percenként közlekednek, előfordul, hogy az egyik állomásról a másikra csak többszöri felszállási próbálkozás után jut el az utas. Augusztus 6-a és 9-e között a Tátrában a már megszokottnál is nagyobb volt a forgalom. A Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség az említett időpontban rendezte meg a hagyományos Rysy-túrát. Az ország minden részéből, valamint a szocialista és más országokból összesen mintegy ötezren jöttek össze Tatranská Lomnicán, hogy részt vegyenek ezen az immár nemcsak nálunk, Csehszlovákiában igen népszerű, hanem külföldön is ismert és elismert sport és politikai rendezvényen. A 31. alkalommal megrendezett akciónak növelte a jelentőségét, hogy az 1987-es Rysy-túrát a szervezők a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója és a Szocialista Ifjúsági Szövetség közelgő IV. kongresszusa jegyében szervezték meg. A Rysy-túrán részt vett párt- és állami küldöttséget Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök vezette. A túra megnyitóján, augusztus 6-án este, a kulturális műsorral tarkított manifesztáción beszédében többek között ezeket mondta: — A Rysy-csúcs megmászásával és az egész rendezvénnyel a fiatalok egyértelműen kifejezik támogatásukat Lenin eszméi, munkássága és forradalmi öröksége iránt. Társadalmunk jelenlegi helyzetének elemzése azt mutatja, hogy a szocialista építés időszakában jelentős eredményeket értünk el az élet 1. Uborkaszezon Egy tömbház tizenkettedik emeletén lakni nemcsak a mutatós kilátás végett érdemes, hanem azért is, mert az emberrel jó hosszan jár föl-le a lift, miközben bárki jóízűen eldumcsizhat a szomszédjával... Az én szomszédom például arról mesél az augusztus végi hétfők egyikének délelőttjén, hogy több mint két heti tengerparti nyaralás után épp előző este érkezett haza. S ahogy az már lenni szokott, otthon ilyenkor semmi ennivaló, Így hétfőn reggel gyors élelemszerzö útra indult. Hamarosan kiderült azonban, hogy az útból körút lett, holott eredetileg csak a szemközti boltba tartott tejért, kenyérért, vajért, nomeg a legközelebbi zöldségeshez némi gyümölcsért. Miközben fejünk fölött ijesztően nyikorog az egyébként új liftkötél, szomszédom egyre jobban belehevül a témába, és tüstént elpanaszolja, amit én már egy hete amúgy is tudok. Mármint azt, hogy a szemközti üzlet szabadság miatt zárva van. Kétszemélyes bolt, az üzletvezető és a segítője nyaralnak, így hát aligha kell ügyet csinálni a dologból. Igen ám, csakhogy a szomszédomat a követminden területén. Vannak azonban gyengéink, amelyek gátolják az előrehaladást. Ebből a felismerésből és a magunk elé tűzött nagy célokból eredően jutottunk arra az elhatározásra, hogy gyökeresen átalakítsuk a gazdasági és a társadalmi élet mechanizmusát. Az átalakítás célja és tartalma közel áll a fiatalokhoz. Meggyőződésünk, hogy a fiatalok segítenek érvényesíteni az újat, a tökéletesebbet, küzdeni és dolgozni fognak azért, hogy a fiatalság szövetsége is jobb munkát végezzen és szocialista társadalmunkban egyre jobbak legyenek a munka- és az életfeltételek. Peter Colotka elvtárs beszédében foglalkozott az állami vállalatokról szóló törvénytervezet jelentőségével és több más fontos bel- és külpolitikai kérdéssel, majd kijelentette : — Rövidesen megemlékezünk az ifjúsági vasútvonal építése megkezdésének 40. évfordulójáról. A fiatal építők ezrei negyven éve korszerű gépek nélkül, szinte csupán lapáttal és csákánnyal igen nagy művet alkottak. Hasonló volt a helyzet más építkezéseken is, ahol szintén a fizikai munka dominált, mégis kiemelkedő eredmények születtek. A fiatalokat ma elbűvöli a számítástechnika és más korszerű technikai felszerelés. Dicséretes, hogy az ifjúsági szövetség védnökséget vállalt a robotizálás fölött, aktívan törekszik a mikroelektronika alkalmazására. Közösen kell törekednünk arra is, hogy sikeresen megvalósuljon az oktatás elektronizálásának a programja. A sátortáborban felállított dísztribünt lelkes fiatalok gyűrűje vette körül. A kék inges, piros nyakkendős sziszesek az ünnepi beszédet érdeklődve hallgatták és tetszéssel fogadták. Irány: a Rysy kezö bolt ajtaján szintén egy belépést tiltó tábla fogadta, ezúttal tatarozás címen. A harmadik üzlet ajtajára biggyesztett cetli arról tudósította, hogy ez a kereskedelmi egység betegség miatt tart zárva. A negyedik élelmiszerbolt bejáratán ugyan nem talált feliratot, de azért itt is lakat volt az ajtón, hiszen ebben a kereskedésben a hétfő esztendők óta hivatalos pihenőnap. Szomszédom az ötödik árudába már későn, fél tizenegy után érkezett, így itt szintén zárt ajtókra lelt. Míg ugyanis ö nyaralt, a szóban forgó üzletben áttértek a kétszer félnapos nyitvatartási rendre. A hatodik helyen végre aztán megvehette a kenyeret, a tejet; de azt talán mondanom sem kell, hogy gyümölcsöt és zöldséget ott nem árultak ... Nos, száz szónak is egy a vége: nyaranta bizony nem könnyű feladat a bevásárlás. E panasz nyitja sem titok: a kereskedelem elnőiesedett, sok a kisgyermekes és egyedülálló anya. Az óvodák nyaranta egy hónapra bezárnak, az iskolákban vakáció van, így a gyermekek elhelyezése bizony nem kis gondot okoz. Gyanítom, az üzletfelújítási munkálatok zömét is azért végzik nyáron, mert akkor a boltok teljes személyzetét szabadságra engedhetik. Mindennek eredménye nem is lehet egyéb, mint a bezárt üzletek sora. A nagy élelmiszerboltokban pedig nyitástól zárásig akkora a zsúfoltság, hogy nincs is kedve bemenni az embernek. Őszintén szólva, távolról sem csupán a szomszédom iránti együttérzésből, hanem jómagam is meglehetősen érzékeny vagyok mostanában a kereskedelmi ellátás zökkenőire. Külföldi útjaim során ugyanis újra meg újra azt tapasztalom, hogy a legközelebbi boltban szinte mindent megkapok. Például az adriai tengerparton, a szárazföldtől egy órányi hajóútra fekvő Hvar szigetén reggel nyolckor vagy este tízkor is még meleg kiflit vehettem; de nemkevésbé természetes dolognak számított az is, hogy csak hidegen árulták a tejet, a sört, hogy a gyümölcs és a zöldség még este is olyan volt, mintha abban a pillanatban szedték volna a piac, vagy az üzlet mögötti kertből. Az otthoni zöldségesnél viszont kókadozik, fonnyad a napon a paprika, a karfiol, hiszen frissítő vizet eső formájában látott utoljára. Igaz, nemcsak a kereskedelemben vannak nyári zavarok. A minap történt velem, hogy öt cipőjavitó-műhelyt kerestem föl egyetlen pár szandál javítása miatt; egy újságban megjelent nyilatkozatban pedig azt olvastam, hogy a nyári szabadságok végett a bíróságokon szintén lelassult az ügyintézés. Magyarán: aki június dereka és szeptember közepe között indít pert, az tárgyalást vagy egyéb komolyabb ügyintézést Luca napja előtt ne igen várjon. Nincs összesített statisztika arról, hogy hányszor bosszankodunk, hány üzletet nélkülözünk ezekben a hónapokban. Egy biztos: sokat. Vidéken és fővároson egyaránt. Sajnos, az uborkaszezon gondjai: a nyári zavarok évek óta, szinte menetrend szerint megérkeznek. Jómagam két megoldást javasolnék. Az egyiket meddő üzletjárás közben, meglehetősen paprikás hangulatban agyaltam ki. Nevezetesen azt, hogy a nyári vakáció időszakában egyszerűen húzzuk le a rolót, küldjük szabadságra az egész országot. A másik javaslatom ennél lényegesen reálisabb: szervezzük meg, hogy nyár ide vagy oda, mégse álljon meg az élet. A mainál körültekintőbb szervezéssel, több leleménynyel és főképp ösztönzőbb anyagi érdekeltséggel jó lenne oda hatni, hogy a kereskedelem, a szolgáltatások és a hivatali ügyintézés nyaranta is meg tudjon felelni feladatának. A gimnazista kamaszfiú kis híján lordként viselkedik az osztálytársai között. Magatartásának titka a bukszájában lapuló zsebpénz nagysága, bár becsületére legyen mondva. NOTESZLAPOK 2. Zsebpénz-dilemmák 12
