A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-12-18 / 51. szám
JOGI TANÁCSOK KARÁCSONY Karácsony van megint. A szobák mélyén ott állnak a földiszített fenyőfák, jelezve a békesség ünnepét. Ilyenkor több szó esik az emberi szeretettől s jóakaratról, arról az eredendő vágyról, vagy talán vágyálomról, amely örök békével kecsegtet a sok szenvedést megért földön. A régi, hagyományos ünnepek közül egyiknek sincs olyan vonzása, varázsa, mint éppen a karácsonynak. Ha telkembe tekintek, ha visszapergetem az elrepült időt, felcsillognak gyermek- és ifjúkorom karácsonyai, a feledhetetlen ünnepek, amelyek nemcsak káprázatukkal, fényükkel maradtak meg lelkem mélyebb rétegeiben, de meghitt hangulatukkal is. Ez a varázs ma is itt él bennem és az emberek nagyobb részében. Ma is szeretette és békességre szomjazunk: kicsik, nagyok, ifjak, öregek. Még a legsötétebb emberi lelkek mélyén is pislákol valahol egy vézna láng, a szeretet hívó üzenete a békesség és emberi együttérzés sápadt virága. így lesz a karácsonyi legenda részünkké, emberi formálódásunk, lényünk, szellemünk alakulásának visszaható üzenetévé. Ebben a vonzáskörben találjuk meg jobbik énünket. Hiszünk, hinni akarunk a békesség óhajtásának és reménységének földet átívelő mozdulatában, gesztusában ... Régi karácsonyaim szegényesek voltak. Kis fenyőfa mosolygott a földes szobában, amelynek falaira a penész rajzolt szeszélyes ábrákat. Ha duruzsolt is a dobkályha, hamar ellobbant a melege, s a kis ablakok üvegén ott ragadt a jég, az egész télén át nyíló jégvirág. De ha vézna is volt a fenyő, ha suta is volt az ága, mégis szép volt, mégis elkápráztatott. Bizony ritkán került rá igazi szaloncukor, ha került is néha, csak amolyan házikészitésü volt. Én azért igazinak véltem, gyönyörűnek álmodtam. A szeretet mégis minden esztendőben földíszítette a fát tarka papírfüzérek sokaságával. Piros alma és csörgő dió is került rá, kormos sütőnkben aszalódó sütemény. S ha nagynéha csokoládét küldött a munkáló szeretet, forróbb sugárzásban fürdött a parányi szoba. Egyszer azonban elmaradt a karácsonyfa. Nagy, dermesztő tél volt abban az esztendőben, s valahogyan szomorúbbak, csöndesebbek az emberek. Ez a nyomasztó zsibbadság engem is megérintett fagyos leheletével. Mert akkoriban szegényebbek voltak a szegény emberek, mint valaha. Mit tudtam én akkor a gazdasági válságról, munkanélküliségről. — Lesz-e nekem karácsonyfám? — kérdezgettem félénken apámtól, anyámtól. Nem szóltak semmit, csak félreforditották fejüket. — Nem lesz karácsonyfám?! — kiáltottam szívszorongva. Összenéztek és bólogattak. — Lesz, lesz neked is jövő karácsonyra. Ne félj, jövőre olyan fád lesz, hogy a mestergerendát veri majd a teteje. Teli lesz cukorkával, csokoládéval, fügével, naranccsal. így biztattak, de meg nem vigasztalhattak. Szomorú, fagyos, csöndes karácsony volt akkor, hiába húzták a cigányok házról-házra járva, jó volt, ha egy darabka kenyeret s néhány fillért kaptak. A gyermeki öröm s a bánat elfonnyadt a múló időben. Ma már gazdagabbak a karácsonyok. néha túlságosan is azok. A régi, gyermekkori karácsonyok emléke azonban most is. ma is sejtelmes fényben tündököl szívemben s tovább melenget elvirágzó életemen át. Hangokat hallok a régi, hófúvásos telekből, s olykor megpillantom gyermeki magamat az áhítat fénykörében szikrázó karácsonyi karácsonyfa alatt. így él tovább bennem is a legenda, s hiszem, így él minden tiszta szívű emberben. Békességet a jóakaratú embereknek! DÉNES GYÖRGY V. Pfibyl felvétele B. Lajos mátyóci (Maíovce) lakos idegen területen felépített hétvégi ház lebontása ügyében kér felvilágosítást és tanácsot. Azt írja, hogy egy folyó két töltése közötti holt meder melletti kihasználatlan ingovány területen — a híd mellett — két helyiségből álló hétvégi házat épített hagyományos anyagból, 24 m2 alapterületen. Minthogy építési engedélye nem volt, 1981-ben az építkezések ellenőrzésekor a járási nemzeti bizottság a kollaudáció alapján utólagos engedélyt adott ki a hétvégi házra azzal, hogy használatát a tulajdonos élete végéig engedélyezi. Egyúttal olvasónkra bírságot rótt ki, s meghatározta, hogy az állami erdészetnek évi bérilletéket fizessen, amit olvasónk rendesen meg is fizetett. Ez évben a járási nemzeti bizottság lebontási határozatot adott ki, amelyet megfellebbezés után a felettes kerületi bíróság is jóváhagyott. Olvasónk panaszára az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma azt válaszolta, hogy a kérdéses terület, ahol a házikó áll, nem az erdészet tulajdona, hanem a földműves-szövetkezeté, és ezért a szövetkezethez kell fordulnia. Az efsz az ügyben nem foglalt állást. Olvasónknak a járási nemzeti bizottság egy újabb felhívást küldött, amellyel a lebontás határidejét december 1 -re tűzte ki azzal, hogy ha olvasónk nem bontja le a házikót, akkor 10 000 Kcs bírságot rónak ki rá és az épületet olvasónk költségére bontatják le. Olvasónk azt kérdezi, hogy a hivatalok , helyesen jártak-e el? A közterületek állami szocialista tulajdonban lévő ingatlanok építésére való felhasználására az 1964. április 1 -je óta érvényben lévő Polgári Törvénykönyv szerint ún. személyi ingatlanhasználati jog szükséges, amelyet a járási nemzeti bizottság beleegyezésével lehet szerezni. Ennek alapján a nemzeti bizottság vagy az ingatlant kezelő szocialista szervezet az állampolgárral megállapodást köt, amelyben pontosan meg kell jelölni az ingatlant, a használat célját és terjedelmét, valamint az érte fizetendő illetéket. E megállapodást az állami közjegyzőnek be kell jegyeznie s csak így keletkezik az állampolgárnak személyi ingatlanhasználati joga. Ilyen célra ingatlan házépítés, üdülő (hétvégi ház), garázs vagy kiskert létesítésére lehet adni. Az ilyen személyi telekhasználati jog időben nem korlátozott és örökölhető. Csak a nemzeti bizottság vagy az adott szocialista szervezet indítványára szüntetheti meg a bíróság akkor, ha a jogosult személy a telket egyáltalán nem, vagy a megállapodásban meghatározott céltól eltérő módon használja annak ellenére, hogy ennek következményeire őt figyelmeztették. Olvasónk ilyen telekhasználati jogot nyilván nem szerzett. Ezért az idegen terület használatára más módon is szerezhetett jogot, mégpedig az annak idején érvényben volt 1975. évi 156. sz. hirdetmény alapján, amely a nemzeti vagyon kezeléséről szól. Eszerint valamely szocialista szervezet (pl. az erdöigazgatóság vagy az efsz) a kezelésében lévő ingatlant bizonyos évi használati díjért ideiglenesen, illetve előre meghatározott időre engedi át használatára. Ebben az esetben az ideiglenes használati jog a kikötött idő elteltével megszűnik, hacsak meg nem hosszabbítják. Olvasónk leveléből nem derül ki, hogy volt-e ilyen Írásbeli megállapodása az erdőigazgatósággal, még ha fizetett is nekik évi használati díjat. — De ha volt is ilyen megállapodás, ezt az 1987. évre már valószínűleg nem hosszabbították meg. Az olvasónk leveléhez mellékelt felhívásból is az derül ki, hogy a ház lebontását azért rendelték el, mert nem tudta igazolni azt, hogy a telekhasználati jogot meghosszabbították! így a telket már jogtalanul használja. A lebontást az építési hatóság az 1976. évi 50. számú építkezési törvényének és az ennek végrehajtására kiadott 1976. évi 83. számú hirdetmény rendelkezéseinek alapján rendelték el. Olvasónk az építkezés megkezdése előtt nem kért építési engedélyt az üdülőre és az építési hatóság ezt csak utólagosan, a kollaudáció alkalmával hagyta jóvá. Ezért most, amikor már nincs joga a telket tovább használni, az építési hatóság elrendelte a ház lebontását. A lebontásról az idézett törvény 88. paragrafusa rendelkezik, amely szerint az építési hatóság elrendeli az épület lebontását többek között akkor is, ha olyan ideiglenes épületről van szó, amelynek fennállási ideje már letelt, vagy amelynél megszűnt az a cél, amelyre szolgált. A lebontás költségeit mindig az épület tulajdonosa viseli. Az építési törvény 105. paragrafusa szerint egyebek közt kihágást követ el az a személy, aki a megadott határidőben nem teljesíti az építési hatóságnak az épület lebontásáról kiadott határozatát, amiért 10 000 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Meg kell jegyezni, hogy kihágást követ el az is, aki védett területen vagy olyan telken építkezik, amely nincs építkezésre kijelölve, különösen akkor, ha ez mezőgazdasági vagy erdőgazdasági telek, ebben az esetben a pénzbírság 20 000 koronáig terjedhet Olvasónknak azt ajánljuk, hogy — abban az esetben, ha az adott terület az egységes földműves-szövetkezet tulajdona, kísérelje meg velük a megegyezést és tőlük szerezzen engedélyt a ház további fenntartásához. Egyébként pedig azt ajánljuk, hogy irataival forduljon ügyvédhez és vizsgáltassa felül az eddig kiadott határozatokat és azok törvényességét. Ha úgy találnák, hogy az eddigi eljárásban törvénysértés történt, akkor forduljon panasszal a járási ügyészséghez, amelynek joga van a törvénytelen határozatok ellen tiltakozni, illetve ellenük óvást beadni. .60 éves" jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy megszűnik-e a munkaviszonya akkor, ha januárban betölti a 60-ik életévét. Azzal, hogy eléri a 60-ik életévét a munkaviszonya nem szűnik meg, s ez nem is törvényes ok arra, hogy a munkaadója felmondjon neki. Az a tény, hogy öregségi nyugdíjra szerez igényt csak olvasónkat jogosítja föl arra, hogy a Munka Törvénykönyve 51. §-a 1. bekezdés c) pontja alapján felmondjon, ha nem akarna tovább dolgozni. A felmondási idő három hónap, hacsak a munkaadójával másképp nem egyezik meg. Dr. B. G. 19
