A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-12-18 / 51. szám

tatárjárás mongol szemmel tának építették, mert ebben a kolostor­ban őrizték a mongol írásbeliség emlé­keit, köztük Güjük kán 1240-ben a római pápához írt, perzsa nyelvű levelé­nek másolatát, míg 1921 novemberé­ben, a népi forradalom negyedik hó­napjában életre nem hívta a kormány a Könyvek és írások Akadémiája intézmé­nyét. Megmutatta persze a kolostor mögötti sziklákra vésett és festett raj­zokat is, figyelmeztetve rá, hogy azok Az ulánbátori főtéren át hazafelé igyek­szik Hagijn, a történelem szakos tanár M ég a gyermekeket is megölték, csak a sze­kér keréktengelyénél alacsonyabbak, a leg­kisebbek életét kímél­ték, nehogy szemta­nút, későbbi bosszúállót hagyjanak ma­guk után. A nők mellét tüzes vassal döfték át, úgy fűzték őket rabszíjra, egyiket a másik mellé. Mindent elvittek, ami mozdítható volt. És mindent fel­gyújtottak, a tűz martalékává tettek, ha netalán hagytak maguk után valamit. Ilyesmit tanultam az iskolában a ta­tárjárásról, a mongoldúlásról annak ide­jén. Tudtommal, ma sem tanítják más szempont szerint. Jöttek, mert Dzsin­­gisz kán unokája, Batu meg akarta való­sítani a nagykán világhódító tervét, de Dzsingisz kán halálának hírére vissza­fordultak. Érthető tehát, hogy Mongóliában jár­va, óvatosan persze, megemlítettem a több mint hétszáz évvel ezelőtt történ­teket. Hozzáfűzve, hogy magam sem értem, miképpen került erre sor, hiszen a mongol és a magyar, ha távoli rokon­ságú is, ám testvérnép. Ha nem érted, majd megmagyaráz­zuk, mondta Turnén barátunk, és egy­két alkalommal külön is felhívta a fi­gyelmemet erre vagy arra, amit a ma­gyarázathoz tartozónak vélt. Töv megyében, Ulánbátortól mintegy 70 km-re, a sziklás, erdős völgyben van a Mandzasír-hijd, egykori, buddhista kolostor. A szentélyt Mandzsusrínek, a tudást megszemélyesítő bódhiszavat-Dzsingisz kán arcképe a mongol hetedik osztályosok történelemkönyvéből Güjük kán sziklára vésett és festett arc­képe közül melyik ábrázolja Güjük kánt, majd megjegyezte: — Olyan, amilyennek a rajzot készítő szerzetesek elképzelték. Amikor pedig ismét Ulánbátorban járva megnéztük az 1961 -ben létesített intézmény, a Mongol Népköztársaság Tudományos Akadémiája épületét, a folyosón megmutatta Dzsamszarano fényképét, aki ötven évvel ezelőtt, a Könyvek és írások Akadémiája titkára­ként a rendelkezésére álló emlékanya­got tanulmányozva kidolgozta az álta-20

Next

/
Oldalképek
Tartalom