A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-12-04 / 49. szám
ÉLETÉBŐL Sidó Zoltán. Lukács Tibor Gáspár Géza Dunajsky Géza Hodek Maria Papp Sándor DUNAJSKY GÉZA: Én több szempontból is versenypárti vagyok. Rövid visszatekintésre van szükség ahhoz, hogy miért ? A nemzetiségi amatőr művészeti csoportok a hatvanas években zárkóztak fel az országos élvonalhoz. Ez alapvető cél volt akkor. Ennek érdekében születtek meg a versenyszabályok. Jótékony hatása érződik az egész énekkari mozgalmon. Szerintem a csoportok túljutottak azon. hogy a diplomácia is jelen legyen az értékelésen. LUKÁCS TIBOR: Pontosítani szeretnék. Én a verseny formai kérdéseit tartom megkérdőjelezhetőnek, különben azt vallom, hogy megmérettetésre szükség van; arról azonban nem tudtak meggyőzni, hogy ez nem történhet másképp, csak helyezéssel. Azt hangsúlyoztam, hogy például a koszorús minősítésre való áttéréssel esetleg sokkal több ember távozna elégedetten a versenyről, íyen értelemben gondolnék változtatásra, mert ha a zsűri nem tud négy csoport között különbséget tenni, az álibizmus. Ha nem meri kimondani az egyet, kettőt, hármat, hanem vacilálni kezd, mint legutóbb Zselizen és Léván, akkor a három díjból hat vagy hét lesz, és teljesen feje tetejére állítottuk az alapelvet. GÁSPÁR TIBOR: Hosszú éveken keresztül részt vettem a Jókai Napok bírálóbizottságának a munkájában. Könnyű volt akkor. A versenyszabályzat egyértelműen kategorizálta az együtteseket, színjátszó csoportokat, irodalmi színpadokat. A mostani két kategóriába osztja az együtteseket. Az én kérésem tehát az, hogy az idő követelményei alapján változtassunk ezen, csak így tudunk továbblépni. Ha már a verseny és a fesztivál dolgában is véleményt kell mondanom, hivatkozom a Jókai Napokra, amely lényegében fesztiválszerű. Véleményem szerint ez sokkal jobb, mint a régi kategorikus versenybeosztás. Jobb hatással van a rendezőkre és a szereplőkre. HODEK MÁRIA: Az eperjesi országos gyermekfesztiválon ez már bevált módszer. Van egy fődíj, s ezenkívül az együttesek is kaphatnak díjat. Viszont a zseiizi verseny egyik nagy erőssége az eperjesi versenyfelhívással szemben, hogy itt egy műsort kérnek, amiben a dramaturgiai művészi felépítésnek érvényesülnie kell; Eperjes koreográfiái verseny színhelye. A lépcsőzetes versenyről is szólnék. A népművelési intézet területén a megmérettetés azért egyszerűsödik le, mert van járási, kerületi és országos verseny. Zselizen csak országos verseny van. Nálunk a járási, kerületi versenyt a Csemadok Központi Bizottsága által szervezett válogatóbizottság pótolja, amelynek a tagjai végigjárják az országot. Például a nyugat-szlovákiai kerületi versenyen az idén a tíz együttesből hét magyar volt jelen, tehát a versenyző csoportoknak több mint a fele magyar volt, de a zsűriben egy magyar sem volt. Nekünk is be kell vezetnünk, hogy Zselizre két forduló után kerüljenek el a csoportok. LUKÁCS TIBOR: Ezek olyan megjegyzések voltak, amelyeket szerettem volna megvalósítani, de őszintén szólva nem sikerült. Az elözsűrizéseket nem tartottam sem gazdaságosnak, sem hasznosnak, éppen a társadalmi ellenőrzés hiánya miatt. Ezek a csoportok közönség nélkül sokszor a falaknak játszottak. Szerintem járási bizottságainknak kellene megszabniuk — természetesen a versenyszabályok értelmében — a továbbjutókat, ők döntenék el. hogy ezek és ezek mennek tovább, vállalva azt, hogy esetleg majd a szakemberekből álló zsűri a központi döntőn azt mondja, hogy ez vagy az a csoport műfajilag, viseletében, koreográfiájába stb. nem érett. Ugyanezt kellene tennünk kerületi szinten is, mert már vannak ott is megbízott titkáraink, akik ezt a munkát el tudnák végezni közösen a szlovák és a magyar szakemberekkel, s a mi gondunk valóban csak a központi bírálóbizottság felállítása lenne. DUNAJSKY GÉZA: Olyan ponthoz érkeztünk, amikor arról is illik beszélni, mi lesz a teendőnk a következő rendezvényünk kapcsán! Örülök, hogy több olyan lényeges dolgot említettek, amelyek érintik jövő rendezvényeinket. Azok a vélemények, amelyek itt elhangzottak, nyilván a szakbizottság ülésén is elhangzanak majd, be tudjuk építeni rendezvényeink versenyszabályzatába. Persze házon belül sem ériünk egyet néhány dologban, de ezt majd tisztázzuk egymás között. PAPP SÁNDOR: Elhangzott, hogy kerületi versenyek is legyenek Zseliz előtt! Javasolnám, hogy a kerületi zsűri munkájában vegyen részt egy központi zsűritag is. Talán nem kell részleteznem, miért. — A Csemadok a Nemzeti Front tagja. A Központi Bizottság apparátusa megfelel-e összetételében az új helyzetnek. Milyen az apparátus tömegkapcsolata, felkészültsége, méltón tudja-e képviselni szövetségünket? Folyik-e rendszeres nevelés a tömegpolitikai munka sikere érdekében főleg a szükségszerű fiatalítás kapcsán. Milyen az apparátus legfiatalabb dolgozóinak politikai felkészültsége. tájékozottsága, van-e áttekintésük a Csemadok-tevékenység egészéről? LUKÁCS TIBOR: Úgy érezzük, hogyha a járási bizottságainkon legalább egy-két emberrel többen lennének, akkor jobban tudnánk mozgósítani az alapszervezeteket, és ez megmutatkozna a rendezvényeinken. Az amatör művészeti mozgalmat irányító osztálynak öt szakembere van. Tehát amikor a központi bizottság apparátusát bírálják, miért nem nyújt több segítséget, ezt vegyék figyelembe. Hiszen több mint nyolcszáz csoportunk van. Új felállításunkban, a Nemzeti Front kötelékében létszámfejlesztési tervvel álltunk elő, annak ellenére, hogy országos viszonylatban a központi szervek apparátusának csökkentését szorgalmazzák! GÁSPÁR TIBOR: Kétségtelen, hogy a Nemzeti Front tagjaként új lehetőségek nyilnak a Csemadok előtt. És ezzel nagyon okosan kell élnünk. Új munkamódszereket kell kidolgoznunk. és ahhoz, hogy eredményesebb munkát tudjunk végezni, a járási titkárságok munkáján is változtatni kell. És ha már átvettem a szót, akkor folytatom azzal, hogy jobban oda kell figyelnünk a középiskolásainkra. Meg kell mondanom, hogy középiskolásaink nem találják meg kellőképpen a helyüket a Csemadokban — az önkifejezés szempontjából. Teret kell nyitnunk számukra. HODEK MÁRIA: Én a segítséget nem úgy értem, hogy most például tarkoskeddi táncokat tanítok be, s Takács András eljön hozzánk megtanítani a lépéseket. Tudomásul kell vennünk, hogy a Csemadok Központi Bizottságától nem lehet elvárnunk, minden egyes csoportunkhoz szakembert küldjön. Miért nem segít a járási népművelési központ ? Miért nincs köztünk kellő együttműködés? A népművelési intézet meg vállalja magára a módszertani segítséget. SIDÓ ZOLTÁN: A Csemadokra nagy feladatok hárulnak. A minisztérium közvetlen irányítása alól saját választott szervünk irányítása alá kerültünk. Feladatunk az amatör művészeti mozgalom, a közművelődési munka és a szervezeti élet jobbítása. Részt kell vennünk a Nemzeti Frontban tömörült többi tömegszervezet által végzett munkában is, értem ez alatt a Nemzeti Front választási programjának a megvalósítását, a környezetvédelmet, a faluszépitést, az építést, a gazdasági és a tömegpolitikai munkában való aktívabb részvételünket. A Hodek Mária által mondottakhoz visszatérve a központi versenyek lebonyolítása az állami szervek feladata. A Csemadok a résztvevőket és a közönséget biztosítja. A Központi Bizottság apparátusának munkatársai és a járási titkárságok lehetőségeikhez mérten látogatják alapszervezeteinket. Pontos képet tudnak adni járásuk, a központi dolgozók pedig országos méretben közművelődési gondjainkról, amatőr művészeti mozgalmunkról és belső szervezeti életünkről. A fiatalítás egész szövetségünkben céltudatos munka. Ennyit erről. Ami a tájékozottságot illeti, központi bizottságunk időszaki kiadványaiban értesíti járási bizottságainkat az országban folyó munkáról. — Maradjunk még a Nemzeti Frontnál. Hogyan segíti a Csemadok a pártot országos és a nemzetiségeket egyenjogúsító feladatainak teljesítésében, milyen mértékben kiséri figyelemmel az állami szervek nemzetiségi politikáját, milyenek a Csemadok-munka és a nemzetiségi élet egészének összefüggései, és a még megoldásra váró dolgokról és a készülő új alkotmányról is jó lenne a véleményüket hallani. SIDÓ ZOLTÁN: Országos közgyűlésünkön, járási konferenciáinkon és évzáró taggyűléseinken tagságunk ezekről a kérdésekről is beszélt. A fölvetett kérdések közül néhányat meg tudunk oldani a Csemadok szerveiben vagy szervei által, a többit továbbítjuk az illetékes politikai vagy államigazgatási szervekhez. Ma ülésezett a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának nemzetiségi tanácsa. Tájékoztatták tagjait a XIV. Országos Közgyűlésen felvetett, megoldásra váró kérdésekről. A nemzetiségi tanács határozata értelmében szakágazatok szerint a titkárság továbbítja majd a foganatosított intézkedéseket a nemzetiségi tanácsba és a Csemadok szerveibe. Országos közgyűlésünk határozata többek között magába foglalja a Csemadok feladatait, a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusa utáni időszakban, a Csemadok új alapszabályait, szerveink és szervezeteink konkrét feladatait, s ez válasz arra, hogyan veszi ki részét a Csemadok a Nemzeti Front tagjaként a párt politikájának megvalósításából. — Van-e szó. lehet-e szó Csemadokperesztrojkáról? És mi a véleményük a szövetségen belüli őszinteségről és nyíltságról? SIDÓ ZOLTÁN: Egy szervezet csak úgy élhet, ha megújítja magát. Ez az országunkat és a Csemadokot is érintő folyamat. De hogy egészen konkrétan válaszoljak: legutóbbi országos közgyűlésünk a teljes őszinteség és nyíltság légkörében folyt. Elhangzott jó sok dicséret is, bírálat is ... LUKÁCS TIBOR: Utólagos cenzúra sem volt. Központi Bizottságunk tagjai változtatás nélkül kapták kézhez a vitaanyagot. Itt mondanám még el a fiatalítással kapcsolatban, hogy a Csemadok KB tagjainak egyharmada kicserélődött s korösszetétele 51 évről 45 évre csökkent. MACS JÓZSEF _ PRANDL SÁNDOR felvételei 7
