A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-11-27 / 48. szám

ka, a gyékényfonás és a díszítő kovácsmunka sok-sok terméke. A kiválasztott tárgy meg­vásárlását hosszú alkudozás előzi meg, ami­nek után jól jár a vásárló s az árus is. Nabeul szomszédságában Hammamet vá­ros fogadja a látogatót. Tengerpartját sok ezer fürdöző keresi fel. A szélvédett öböl partján elhelyezkedő nyaralók és szállodák hosszú sora korszerű építészeti szépséget tükröz. Itt, a Medina bazársorán is zajlik a vásár: bőr és szőrmeáru, cserépedények és szőnyegek, népművészeti értékek fel sem mérhető mennyiségben. A kulturális igénye­ket a szabadtéri színpad, a nemzetközi kul­turális központ műsorai és a kiállítások, mú­zeumok gazdag tárlata elégíti ki. Külön úticéllal kerestük fel a tunéziai kö­zépvidéken található szent várost, Kairouánt. Nagymúltú muzulmán vallási központ. Ara­bok és berber keresztények alapították. Ere­dete a VII. sz. második felére vezethető vissza, virágkorát az aglabidák uralkodása idején élte. Műemlékei nagyrészt a 2 km hosszú kőfal­lal körülvett Medinában, az ősi városban találhatók, melyek az évezredes múltú iszlám kultúrát reprezentálják: minaretek, mauzóle­umok, szép ívelésű kupolák, mind monu­mentális méretűek. Az árkádok lágy hajlatú ívei, az ornamentális kiképzésű szerkezetek mind művészeti értékek. A Nagymecset (alaprajzi mérete 135X80m minaretma­gassága 35 m) a nyugati arab világ zarán­dokainak legrégibb imahelye, művészi tár­gyait külön múzeum is őrzi. Hasonlóan régi építmény a Három kapumecset (866-ban KARTHAGO ROMJAINÁL A prágai repülőtér színes forgatagában vár­tuk felszállásunk pillanatát. Vajon varázslat-e vagy valóság, hogy Tunéziába repülünk? Nem sokkal később azonban a francia Cara­velle már biztonságosan landolt velünk a főváros ugyancsak forgalmas röpterén. Az arab nyelv különös hangzásába angol, né­met, francia és más nemzetek nyelve is vegyült. Körülöttünk szlovák és magyar be­széd volt hallható, hiszen velünk repült afri­kai versenyszereplésre Kelet-Szlovákia népi együttese. Az új környezet jellegét az olíva- és pálma­fák sokasága adta. A repülőtérről Karthágó felé haladva láttuk a tuniszi nagykikötöt, a hosszú tengeri csatornát, a goulettei spanyol eredetű erődítményt. Kram, illetve Szalambó helységek érintésével szálláshelyünkre, az Amilcar Szállóba érkeztünk. Tekintélyes mé­retével, modern európai formájával uralja a környéket, de szépek a környék arab ihleté­sű, misztikus hatású épületei is. A szállodá­tól — úgy tűnik — csak karnyújtásnyira van a köztársasági elnök nyári palotája, keleti irányban pedig Szidi Bou Szaid település tetszetős körvonala rajzolódik a láthatárra. A városka megalapítói a punok voltak, az a népcsoport, melyet később az arab hódítás „veszejtett el", őket pedig a spanyol, majd török hódítás zaklatta nyugalmukban. Épüle­teinek színe fehér, élesen sziporkázva, kék ablakaikkal és ajtóikkal beillenek a zölddel benőtt magaslati miliőbe, ám a legszebb látvány mégis a százegynéhány méteres mélységben tündöklő azúrkék tenger. A há­zak között zsibongva él a bazársor: szőnyeg, bőrdíszmű, rézveret, fafaragás és aromás mentatea minden mennyiségben kapható. ATatratur utazási iroda érdekes útiprogra­mot szervezett számunkra Afrikában, s így eljutottunk más városokba, még a sivatagos középvidékre is: Nabeul kereskedelme is élénk. A narancs- és jázminvirágból készült koncentrátumok illata szinte mindenütt érezhető. A jázmin­csokrocskák ékes fejdiszként fityegnek a fér­fiak fején. A rómaiak Neapolisnak nevezik. Népművészetét leginkább a fazekasság jel­lemzi, ám a sokféle falburkoló lapok, a kü­lönféle használati kerámiatárgyak szebbnél szebb változata is elismerést érdemlő ízléses készítmények, de csodás a hímzett kézimun­H Bourguiba lovas szobra Az Amilcar Szálloda készült) és az Aglabida fürdőtelep, kör alakú főmedencéje 128 m átmérőjű. A szükséges vízmennyiséget a 36 km távolságra fekvő hegyi forrásból vezették a helyszínre. A mai Kairouán lakosainak száma megha­ladja a 70 ezret és kormányzósági székhely. Ä fővárossal két napon át ismerkedtünk. Tunisz ma milliós létszámot meghaladó vi­lágváros. Jelentősége Karthágó végleges le­rombolása után kezdődik, a Vili. sz-ban már az aglabidák és almohádok fővárosa, egyben Észak-Afrika élénk kereskedelmi központja lesz, ám egyszer spanyol, kétszer török kézre kerül, később pedig francia protektorátus lesz, mig a második világháborúban a néme­tek foglalják el. Függetlenségét 1943-ban nyerte el. Tuniszt mérsékelt magaslatok övezik, előt­te tengeröböl és az El-Bahira lagúna terül el. A belváros épületei inkább nagy tömegükkel, semmint stiluskülönlegességükkel tűnnek ki. Jugoszlávia nemzeti ünnepe Évről évre ezrek látogatnak el Csehszlovákiá­ból Jugoszláviába és térnek onnan haza maradandó emlékkel, élménnyel. A Balkán­félsziget sokat szenvedett és ma is nehéz gazdasági problémákkal küzdő legnagyobb országa ünnepel: 42 éve, 1945. november 29-én alakult meg a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság. Az eseményt évekig tartó küzdelem, a fasizmus ellen vívott szívós harc előzte meg. A második világháború idején európai vi­szonylatban Jugoszláviában volt a legna­gyobb az ellenállási mozgalom és gyakorlati­lag az egész országra kiterjedt. A Jugoszlá­via Kommunista Pártja irányította ellenállási mozgalom 1944 közepére háromszázhat - van-ezer főnyi hadsereggel rendelkezett, s az ország jelentős területeit felszabadította. E területeken már 1942-ben megalakult Ju­goszlávia Népi Felszabadító Tanácsa, amely a népi hatalom első irányító testületének tekinthető. Josip Broz Titoval az élen erre támaszkodva jött létre 1943 novemberében az ideiglenes kormány funkcióját betöltő Nemzeti Felszabadító Bizottság. A Szovjetunió és a nyugati szövetségesek által már 1943 decemberében hivatalosan elismert Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bi­zottság vezette és vitte győzelemre — a Vörös Hadsereg segítségével — a jugoszláv hazafiak antifasiszta felszabadító harcát és tette lehetővé, hogy 1945 novemberében megalakuljon a soknemzetű és nemzetiségű ország egyenjogú népeinek köztársasága: a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság. Jugoszlávia nemzeti ünnepén jó érzéssel gondolunk arra, hogy Csehszlovákia és Ju­goszlávia között szoros a barátság. Látható ez egyebek között abból is, hogy Csehszlo­vákia Jugoszlávia külkereskedelmében a ne­gyedik helyet foglalja el és előkelő helyen áll Csehszlovákia külkereskedelmében is Ju­goszlávia. A csehszlovák—jugoszláv viszony fejlődé­se szempontjából rendkívül fontos a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsola­tok intenzitása és magas szintje. Rendszere­sek, gyakoriak és gyümölcsözőek a két or­szág kormánya, parlamentje és társadalmi szervezetei által fenntartott kapcsolatok. Gazdag a kölcsönös kulturális csere, a sport területén és más területeken folyó együttmű­ködés. Élénknek mondhatók Csehszlovákia és Jugoszlávia városai közötti testvéri kap­csolatok is. A Csehszlovákiában és a Jugosz­láviában élő emberek közötti jó viszony ki­alakulásához hozzájárul az élénk idegenfor­galom. Mindez továbbfejleszti és gazdagítja a két nép közötti immár hagyományos test­véri-baráti kapcsolatot. Néhány hete Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök hivatalos baráti látogatáson járt Jugoszláviában. A látogatás alkalmából Husák elvtárs interjút adott ju­goszláviai újságíróknak. Az interjúban egye­bek között azt emelte ki, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia egymás fontos kereskedelmi partnere. Vannak azonban további lehetősé­gek, amelyeket mindkét fél javára a kölcsö-20

Next

/
Oldalképek
Tartalom