A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-30 / 44. szám
Friederich-Strasse környékén minden ház új köntöst kapott, s a belváros hamarosan kiheveri a háború és a két részre osztás szomorú nyomait. Berlin, a II. világégés előtti több mint 4 millió lakosú metropolis az embertelen öldöklés bevégeztével két részre szakadt. A város 1 200 000, többnyire új honfoglalót számláló keleti fele ma a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. A háború végnapjaiban Berlin minden egyes talpalatnyi földjéért, lakóházáért ádáz csaták dúltak. Egyetlen épület sem vészelte át épen, sértetlenül a szörnyűséges vérzivatart: 1945 tavaszán egyetlen romhalmaz volt a város. Mintegy 70 millió köbméter omladék lepte el az utcákat, hajdanvolt tereket. Berlinben akkortájt csak pallókon és csővezetékeken lehetett közlekedni. A város keleti részén 20 millió köbméter törmelék hevert. Éveken át a romeltakarítás kézi erővel folyt. A városszélen összegyűjtött törmelékhalmokból jókora mesterséges hegy keletkezett. De Berlin területén ma is látni romokat. Hevesen tűz a kora őszi nap. A híd éjfeketére mázolt míves fémkorlátjának biztonságos fedezékéből, a járda széléről figyelem a nagyváros délutáni csúcsforgalmát. Föl és alá hat sávban robog szünet nélkül az autóáradat. A szerény fizimiskájú Trabantok és Wartburgok fémcsordájában csak hébe-hóba tűnik fel néhány nyugati rendszámú jármükolosszus. A zaj: nagyvárosi; a benzinbűz: orrfacsaró, elviselhetetlen. A sugárút két oldalán emberáradat hömpölyög. Bámész, sűrűn fényképezgetö vagy éppen felpakolt, izzadó homlokú turisták s békésen sétálgató, időt múlató helybéliek tapossák a felforrósodott aszfaltot... Óriási a tömeg mindenfelé, mégis patyolattiszták az utak, a járdák, a jókora terek. A berliniek mindig is ügyeltek városuk tisztaságára, s ez a városféltés, városkímélés óhatatlanul átragad a külföldiekre is. Mostanság pedig különösképp vigyázzák városukat a berliniek. Az idén ünnepli ugyanis a romjaiból éppen csak újjászületett főváros fennállásának 750. évfordulóját. Persze, mondanom sem kell, más települések lakói nem örülnek túlságosan Berlin gyors és feltűnő csinosodásának, hisz Erfurt, Drezda vagy éppenséggel Lipcse háztömbjeire is ráférne nagyon egy alapos sortatarozás. Ám most az ünnepelté az elsőbbség. A híres-nevezetes Alexander-Platz, az Unter den Linden sugárút és a A Vörös Városháza U ' A Neptun-kút eredetileg a királyi palota kertjében állt A fővárost a Spree folyó szeli át. Nagy-Berlin számos önálló földbirtok, falucska és kisváros összekovácsolásából, alig ötven éve jött létre. A Spree jobb partján és a Spree-szigeten először mintegy 1 400 esztendővel ezelőtt szláv törzsek vetették meg a lábukat, s ők hozták létre Berlint és a Köln nevű szigetfalucskát is. Ó-Köln első írásos említése 1237-böl maradt ránk. Ezért ünnepelheti hétszázötvenedik születésnapját a város. A németek egyébként csak a XII. században jelentek meg a vidéken és mindjárt neki is láttak a szlávok kiszorításának a környékről. Maga Berlin is A Spree folyón a háború előtt Berlinben 66 híd ívelt keresztül m-------------»- - » 20
