A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-16 / 42. szám
A CSEMADOK • VÉLEMÉNYEK, ÉSZREVÉTELEK, JAVASLATOK • • VITA A VÁLLALATI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL • A SZOCIALISTA VÁLLALKOZÁS Szeptemberi találkozó Az állami vállalatokról szóló törvénytervezet nyilvános vitája azt bizonyitja, hogy a dolgozó tömegek megértették a véleményalkotás rendkívül fontos szerepét gazdasági életünk jelenlegi szakaszában és aktiv részt kívánnak vállalni a tervezet végső megformálásában. A hozzászólásokon nagyfokú felelősségtudat érződik és többek között az a vágy, hogy a gyorsítás egyben felzárkózást is jelentsen. És ha olykor a törvényt a mindenhatóság látszata veszi is körül, akkor az véleményem szerint — azért van, mert szeretnénk elébe menni a kívánt változásoknak, és azt hisszük, hogy egy új módosított törvényre hosszú ideig kell majd újra vámunk. Én az új (leendő) törvényre úgy tekintek, mint lehetőségre. Mégpedig az egészséges, kockázattal is járó szocialista vállalkozás lehetőségére. A törvénytervezet kimondja, hogy a vállalat dolgozókollektívája vállalkozói minőségben épül be a gazdaság struktúrájába, azaz az állami tulajdonban lévő termelőeszközök lehető leghatékonyabb működtetésére vállalkozik. A törvénynek ezt az együttműködést kell majd szabályoznia, a jogokat és kötelességeket tisztázandó, de a fő célt, a hatékonyságot sohasem szem elöl tévesztve. Kétségtelen, hogy az egészséges nyereségvágy nem ösztönzi majd a vállalatokat veszteséggel járó (de pótolhatatlan) tevékenységre, de ha döntenünk kell két rossz között, akkor inkább az átmeneti hiányokat vállaljuk, mintsem a vállalatot önnön érdekeivel szemben cselekedni kényszeritsük. Az elmúlt évtizedekben — sajnos — kompromittálódtak az olyan fogalmak, mint nyereségvágy és piacgazdálkodás; a törvénytervezet legfőbb érdemének azt tekintem, hogy visszaadja a haszonra orientált termelés hitelét és tisztázza az állami irányítás szerepét á gazdaság mechanizmusában. A 36. cikkely 1. bekezdésének utolsó __v................. Kulturális napok a fővárosban A Csemadok Bratislavai Városi Bizottsága a főváros magyar nemzetiségű lakosaival szemben régi tartozásának kiegyenlítéséhez kezd az idei ősz folyamán, amikor útjára indít egy új rendezvénysorozatot, a városi kulturális napokat. Teszi ezt abból a megfontolásból, hogy a nagyvárosi körülmények között élő emberek kulturális és szórakozási igénye ugyan sok tekintetben kielégített, de az anyanyelvi kultúra értékeihez való hozzájutás lehetősége ez ideig viszonylag véletlenszerű volt. A szervezők hasznosnak ítélték meg olyan keretek közé helyezni a színvonalas és ezentúl mondata kimondja: „Az állami terv céljait és feladatait alapvetően csak gazdasági eszközökkel és eljárásokkal érvényesítik a vállalatokkal szemben." . A helyesen szabályozott szocialista gazdálkodás mentesíti az államot attól, hogy direktiv eszközökkel irányítson és léptennyomon beavatkozzon a vállalatok munkájába. Az állam szerepe minőségében megváltozik; a szocialista elvek betartásának ellenőrzésében, a gazdaság ösztönző és szabályozórendszerének állandó jellegű jobbításában nyer majd értelmet. A kötelező mutatók és normatívák fokozatosan értelmüket vesztik majd. a piaci mechanizmus új értékekkel gazdagodik és megteremtődnek a feltételei egy állandó jellegű megújulóképességnek. A megújulás és a reform ugyanis elválaszthatatlanok egymástól. Tudatosítanunk kell, hogy a gazdaságban (de ez elmondható a társadalom minden területéről) a fejlődés csak az újra és újratermelődő ellentmondások feloldása révén biztosítható. Számolnunk kell az egyéni, illetve csoportérdekek egyre erősödő térnyerésével, és e kihívást nem intézhetjük el a társadalmi érdekekre való állandó hivatkozással. Következetesen kell fölvállalnunk az úttörők szerepét, az áru és csereviszonyokat ne megszüntetni igyekezzünk, hanem azok átgondolt beépítésén fáradozzunk szocialista gazdaságunkba. Ezen feladatok következetes véghezviteléhez érzek bátorítást az állami vállalatról szóló törvényjavaslatban, és hogy kitűzött céljainkhoz közelebb jussunk, nem elég bátran, gyorsan is kell cselekednünk. FUKSZ SÁNDOR mérnök, a Királyhelmeci (Krát. Chlmec) Szlovák Energetikai Vállalat osztályvezetője rendszeresen ismétlődő műsorkínálatot, amely remélhetőleg magasabb fokú szervezettségről tesz tanúbizonyságot és elnyeri a tagság, illetve a többi magyar nemzetiségű lakos tetszését. A kulturális napok célja az, hogy egy-másfél hónap leforgása alatt a bratislavai közönség elé álljanak a hivatásos, félhivatásos, illetve amatőr nemzetiségi művészegyütteseink (a Szőttes, a CSMTKÉ, az Ifjú Szívek és a MATESZ), s amellett teret kapjanak a Csemadok helyi szervezetei is tevékenységük keresztmetszetének bemutatására. Az idén a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának jegyében indítjuk útjára az I. városi kulturális napokat 1987. október 2-án, a 100 éve született forradalmár, Steiner Gábor emléktáblájának megkoszorúzásával. A továbbiakban a következőképpen alakul a műsor; október 4-én író—olvasó találkozó csehszlovákiai magyar írókkal. Ezzel a címmel rendezte meg a Csemadok Lévai (Levice) Alapszervezete a Városi Művelődési Központ és a Városi Filmszínházak Igazgatósága segítségével ez évi kulturális napját a város szabadtéri színpadán. Már másodszor valósult meg a rendezvény, mi, akik ott voltunk, hagyomány születésének lehettünk tanúi. A rendezvény az alapszervezet életében a kulturális tevékenység minőségileg magasabb fokát jelenti; összegzését az egész évben végzett munkának és saját tevékenységük összehasonlítási lehetőségét más alapszervezetek és intézmények hasonló jellegű tevékenységével. A műsorban fellépett a Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola nagyon színvonalas énekkara — karnagy Szalay Pál — jól felkészült szavaiéi, a Csemadok Zselizi (Zeliezovce) Alapszervezetének szép hangzású énekkara — karnagy Korváth Géza —, a Lévai Pedagógiai Szakközépiskola tánccsoportja — koreográfus Halász Gyula —, az ipolysági (Sahy) Kincskeresők parasztzenekar — vezető Bodonyi András —, s a nap vendégeként a Csemadok KB nemzetközi hírnévnek örvendő Szőttes Népművészeti Együttese, vezető Varga Ervin. Házigazdaként pedig a Csemadok Lévai Alapszervezetének művészeti csoportjai: Bura Attila nótaénekes, valamint a tánc- és folklóregyüttes. a pozsonypüspöki (Pod. Biskupice) művelődési házban, október 16-án az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes mutatkozik be a Bratislava-dúbravkai új művelődési központban Vallomások című műsorával, október 23-án a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara ad hangversenyt a Szlovák Filharmónia koncerttermében, november 10-én a budapesti Radnóti Színpad szlovákiai vendégszereplése során szovjet szerzők müveiből készült összeállítást mutat be a CSSZBSZ Darnica nevű művelődési házában; október 27—30 között Nagy József festőművész képeiből nyílik kiállítás a Csemadok KB tanácstermében, október 30— 31-én magyar filmek vetítésére kerül sor, november 8-án a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny döntőjét tekintheti meg a közönség a Szakszervezetek Házában, november 16-án a Magyar Területi Színház lép közönség Alapszervezeti szinten ilyen nagy létszámú szereplőgárdát összehozni és azt mozgatni kiváló teljesítmény! És nemcsak enynyire futotta a szervezők erejéből; volt még szervezett táncház — a zenét a Szőttes zenekara szolgáltatta a Varsányi házaspár vezetésével, és este filmvetítés. A Prágai Magyar Kultúra kölcsönözte a Tanú című Bacsó-filmet. Nagyon jó hangulata volt a rendezvénynek. Ehhez a kiválóan megválasztott időpont is hozzájárult, de elsősorban a szereplő csoportok érdeme, hogy műsorukkal, előadásuk színvonalával sikerült felforrósitaniuk a hangulatot. A vendógszereplő Szőttes is nagyban hozzájárult a hangulat fokozásához. A fokozatosan gyarapodó számú közönség hálás tapssal jutalmazta az egyes csoportok és szólisták előadását. Szép számban jöttek össze, de a város lélekszámához és a közvetT len környék falvainak lakosságlétszámához mérten lehettek volna többen is. Igen, majd jövőre. A szervezők azt ígérték, hogy rendszeresen — évente — szándékoznak az őszi kulturális ünnepélyt megrendezni. Ennek fontosságát, nemes küldetését gondolom nem szükséges külön hangsúlyozni. Örülhet annak a városnak, településnek politikai és kulturális vezetősége, amely ilyen kezdeményezést tudhat magáénak, amely ilyen nagy feladatra is vállalkozni merő társadalmi szereié a Szakszervezetek Házában Molnár Ferenc Doktor úr című vigjátékával és végül november 23-án — ugyancsak a Szakszervezetek Házában — valósul meg’a kulturális napok zárórendezvénypként a Csemadok KB Szőttes Népművészeti Csoportjának fellépése a Nyugtalan ének című műsorral. Az I. városi kulturális napok minden bizonnyal próbatétel lesz a szervezők és a közönség számára egyaránt, hiszen ilyen méretű és ilyen nagyszámú közönséget mozgató rendezvénysorozatra a közelmúltban nem találni példát a fővárosban. Ennek ellenére szükséges az új formák bevezetése, és a tagság igényeinek ismeretében bízvást tekinthetünk derűlátóan a műsorok elébe, amelyek ilyen keretek között az elkövetkező években is folytatódnak. Dr. HORNYÁK ISTVÁN, a Csemadok városi bizottságának titkára 6
