A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-09-26 / 39. szám
intíe: M^OO Kiimm&áom tÖt&ékÉWB Kár, hogy nem sikerült lefényképezni! A suhanó autóbuszból ezt bizony elmulasztottam! Pedig nem mindennapi látvány utainkon a lóháton közlekedő ember. A szerencse azonban mellém szegődött. Másnap a Szoroskán lefelé csorogva, Krasznahorkára tartva, szembe jött velünk az előző napi lovas. Csakhogy a gazdi most a „jármű" mellett lépkedve, gyalogosan. A parkolónál megvártuk, és engedélyt kértünk, hogy megörökíthessük. Szívesen ráállt, s közben egy kis beszélgetésre is jutott idő. — Persze, hogy megbámulnak az emberek. Sokan még a fejüket is csóválják, mások elnézően mosolyognak. Sezimovo Ústíból jövök — mondjam inkább azt, hogy jövünk — és itt a tetőn érjük el az ezredik kilométert. Július hatodikén keltünk útra és tervünkben az szerepel, hogy szeptember tizenharmadikéig az országot körbejárva háromezer-négyszáz kilométert teszünk meg. Bambikkal, mert Így hívják a lovamat. Remélem a hátán lévő seb gyorsan begyógyul — megáztunk és a nyereg feltörte — és ismét nyeregben ülve folytathatom az utat. Most emiatt két szakaszt gyalog teszek meg. A lónak előírásosan kell felszerelve * lennie. Nem hiányozhatnak olyan fontos dolgok, mint az abrakostarisznya, a pokróc — és a többi — elsorolni is hosszadalmas lenne a ló és lovas számára nélkülözhetetlen holmit. Ezeket a lovasturisztika szabályai határozzák meg, írják elő. Csernyő felé tartunk, ott vesszük az utat majd felfelé. Én ugyanis vasutas vagyok, mozdonyvezető, tehát legnagyobb kikötőnkbe természetesen ellátogatok. Egyébként mindenütt az útitervül és naplóul szolgáló jegyzetfüzetbe ütött bélyegző igazolja ottjártunkat. — Nemzeti bizottságok, határátkelőhelyek bélyegzőit mutatja. — Az útra fizetés nélküli szabadságot vettem. Nem, semmilyen szerv, vagy szervezet sem támogat. A barátok, a testnevelési szervezet tagjai odahaza betakarítják a szénát, hiszen arra a télen szükség lesz. Lóháton ülve, lassan haladva az ember olyan dolgokat is észrevesz, melyek mellett máskor rohanva halad el. Innen gyönyörű a táj, a dunai ártéri erdők, a síkság, majd az azt felváltó dombok, később hegyek. Az úttal minél több pártfogót szeretnék a lovasturisztikának szerezni. S egyúttal a szervezett turizmus századik évfordulójára is emlékezem általa. A nevem pedig Kolibík Józef. Jó utat, mondanám, de eszembe jut, hogy mire ezek a sorok megjelenhetnek — ha semmi nem jött .közbe — ló és lovasa már befejezte útját. GÖRFÖL JENŐ (A szerző felvételei) K Játékszerre emlékeztet, de együléses autó (ha annak nevezhető) a finn Tapio Rajala járműve, amely mindössze 30 kilogramm súlyú, s állítólag — mindöszsze 0,155 liter benzint fogyaszt száz kilométeren. Kísérletnek nem rossz. Új típusú szélerőmüvet helyeztek üzembe Walesben, a Carmarthen-öbölben. A 25 méter magas betontorony tetején elhelyezett H-alakú, óriás tv-antennára hasonlító szerkezet 135 kilowatt energiát táplál a villamos hálózatba. Az „antenna" 25 méteres acél keresztkaróból és két, kilenc méteres félpengéböl áll, ezeknek hajlásszögét hidraulikus vezérléssel 70 fokos szögig lehet változtatni. Az erőátviteli rendszert, a sebességváltó-házat és a féket a toronyban helyezték el. Ilyen még nem volt' Cipő, amely egy szemvillanás alatt varázsolható at túracipöbó'. alkalmivá A kellék összecsukható es kis helyen elfér. Készítője szerint ez egyike azon szükséges holmiknak — állítólag pontosan 52 ilyen van —, amelyeket a modern embe* nem nélkülözhet 8