A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-08-28 / 35. szám

Látogatás a Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemben Gyár az erdők alján 1. ... Az alumínium ezüstfehér színű, a levegő és a nedvesség hatásának eléggé jól ellenálló, lágy, az arany után a legnagyobb mértékben nyújt­ható könnyűfém. Előállítása legfonto­sabb ércéből: a bauxitból, illetve az abból nyert timföldből történik. A közelmúlt esztendők geológiai kutatásai kimutatták, hogy Földünk bauxitkészlete mintegy öt-hét milli­árd tonna; hazánkban azonban csu­pán csekély mennyiségben fordul elő. Ennek ellenére — elsősorban a Szovjetunió és Magyarország haté­kony segítségével — immár több mint ' harminc éve különösen jó minőségű, külföldön is keresett alumíniumot tu­dunk gyártani! Ennek titka, hogy az alapanyagként szolgáló téglavörös érc naponta nagy mennyiségben ér­kezik a Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem óriási raktár­telepére, ahol hatalmas hegyekké tornyosulva már messziről pirosiik a feldolgozandó bauxit. Aki teheti, annak érdemes hát megállnia a sebes folyású Garam völ­gyét ölelő erdők alján fekvő üzem­ben. Abban a gyárban, amelynek nemcsak a neve, hanem az itt dolgo­zó emberek lelkesedése és bátorsága is a szlovák nemzeti felkelést idézi. 2. A gyárudvaron tornyosuló bauxithe­­gyekből először őrléssel és többszö­rös vegyi eljárással alumíniumoxidot termelnek. Ez a timföld, ami azután az üzem szívébe: az elektrolízis-rész­legre jut. Itt folyamatos munkarend van, sohasem áll le a munka, hiszen a nyersalumínium tonnáinak tízezreit adó kemencéknek egy percre sem szabad kihűlniük. így aligha csoda, ha az ide belépő riportert egy hirtelen hőhullám csapja meg, miközben szemtanúja lehet annak, hogy tűz meg a forróság hatására szés szerint alakítható új anyaggá Persze, „csak” tudni kell a módját, ismerni kell a tűz természetét. A kohászok egyike éppen rövid pi henöt tart. Egyetlen húzásra kikor Kilencszáz-kilencszázötven fo mondja kos anyaggal dolgozunk Gépkalapáccsal és kézi piszkavas sál egyaránt. Itt aztán tényleg csu romvizesre izzad az ember. Néha ti zenöt üveg üdítőt is megiszom egy műszak alatt. Pihenni, megállni lehet közben? gyárudvaron tornyosuló agyagosán téglapiros föld miként változik tét tyolja egy teljes szódásüveg tártál Cserzett arcán a kemencéből áradó fény táncol. — Legföljebb egy-egy percre. Kü­lönben kérges lesz, konyhanyelven odasül az alumínium. A kohók mel­lett egy pillanatra sem lehet elbá­gyadni. — Milyen emberek az alumínium­­kohászok ? — Legfőképpen keménykötésü férfiak. Az alumínium könnyű fém ugyan, ám a gyártása szép és nehéz munka. Én csak ezt csinálnám, ha újra születnék. Számomra nincs helyére illeszti az egész arcát védő „szemüveget” és újra munkához lát. Közben aligha gondolja, hogy szava­ival lényegében egy életet sűrített néhány mondatba. A sajátját, de szá­mos kohásztársáét is. 3. A közép-szlovákiai Ziar nad Hronom­­ban járva nem nehéz olyan személye­ket találni, akik aktív harcosai voltak a 43 évvel ezelőtt kitört szlovák előtt is kapcsolatba került az ellenál­lási mozgalommal. — Apám a kőbányában dolgozott — kezdi visszapergetni az idők fona­lát a ma már nyugdíjas szaki. — Gyakorta hozott onnan egy-egy bar­na zsírpapírba rejtett csomagot, amelyet rendszerint nekem kellett eljuttatnom az általa megadott cím­re. Csak később tudtam meg, hogy azokban a csomagokban robbanó­szer volt; a kőbányába pedig hasonló úton-módon röplapokat küldtek. — szebb látvány, mint szembenézni a nemzeti felkelésnek. Az alumínium- Ezeknek az ingajáratoknak a lebo­csaknem ezer fokon izzó anyaggal, gyár egykori munkásai közül így is- nyolítása jobbára az én feladatom mint az alumíniumforrást figyelni. merkedtem meg például a ma már volt. így ment ez egészen 1944 janu-Beszélgetötársam igazít egyet vé- idős férfikorban járó Anton Mesiarik- árjáig, amikor soraikba fogadtak a dőöltözetén, kezére húzza a kesztyűt, kai, aki már a felkelés kirobbanása fegyveres harcot készítő partizánok. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom