A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-08-28 / 35. szám

Változni és változtatni Vitatkozik az ország és nagyon sokan felte­szik maguknak is, másoknak is a kérdést: va­jon mi indokolja azokat a nagyarányú változ­tatásokat, amelyekre a gazdaság területén rövidesen sor kerül? A válasz egyértelmű: a gazdaság mechanizmusának tökéletesítését a kor, a fejlődés mai szakasza igényli és teszi szükségessé. Olyan időszakban élünk, amikor gazdaság­­irányítási rendszerünket egyre inkább a világ változó körülményeihez való rugalmas alkal­mazkodóképesség szempontjából kell vizs­gálni. illetve a világ változó körülményeihez kell alkalmazkodóképessé tenni. A Szovjetunióban hetven, nálunk, Csehszlo­vákiában negyvenkettedik éve épül az új társadalom. Ha megvizsgáljuk ennek az idő­szaknak a történetét, azt látjuk, hogy a szocializmus építése során minden időszak­nak megvan a maga sajátos, legfontosabb és legsürgetőbb feladata. Ma a legsürgetőbb és legfontosabb teendő a gazdaság hatékony­ságának növelése. Ezt hivatott elősegíteni az állami vállalatokról szóló törvény is. Csak az nem látja, aki nem akarja, hogy a szocialista országok nehézségeik ellenére igen nagy sikereket tudhatnak magukénak, és az utóbbi időszakban is jelentősen előre­haladtak a modern gazdálkodás létrehozásá­ban. Az extenzív fejlesztés lehetősége azon­ban — eltérő mértékben ugyan — de minde­gyikük esetében kimerült. A kor ma az inten­zív fejlesztést teszi kötelezővé. A tények sokasága bizonyítja, hogy az utóbbi években megnövekedtek az energia- és nyers­anyag-kitermelés költségei. Nem elhanya­golható jelenség az sem, hogy az életszínvo­nal növekedése és a műszaki haladás követ­keztében jelentősen megnőttek a beruházási javak, anyagok, alkatrészek és a lakossági fogyasztási cikkek iránti minőségi és techni­kai követelmények. A szocialista országok többsége eljutott gazdasági fejlettségének olyan fokára, ahonnan csak intenzív fejlesz­téssel, a gazdaság hatékonyságának növelé­sével lehet előbbre lépni, továbbhaladni, magasabb — a kor szükségletének megfele­lő — szinten meghonosítani. Más szóval: a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a gondos, nagy szaktudást követelő, fegyelmezett és jól szervezett munka, a minőség erőteljes javítása napi szükséglet, állandó követel­mény. Naponta láthatjuk, hogy a világban lezajlott társadalmi-politikai változásokkal összefüg­gésben meggyorsult a tudományos-techni­kai forradalom. Az utóbbi két-három évti­zedben a technika és a tudomány annyit fejlődött, mint korábban évszázadok alatt. S a tudományos kutatásnak, a műszaki fejlő­désnek nemcsak a szerepe nőtt meg, hanem a tudomány közvetlen termelőerővé is vált, a termeléssel összefonódott, annak döntő té­nyezője lett. Az emberiség teljesen új, a termelés szerkezetét gyökeresen átalakító ismeretek birtokába jutott. A technikai hala­dás legfontosabb elemei: az automatizálás, az elektronika, a kemizálás, a műanyagok, a finom vegyszerek elterjedése, az atomener­gia megjelenése és hasznosítása, villamos energia, radioaktív izotópok formájában, a közlekedés és a hírközlés átalakulása, a mezőgazdaság rohamos iparosodása, az ag­rotechnika és agrobiológia fejlődése mind­­mind befolyásolják, egyben szükségessé te­szik az átalakítást. Változtunk és változtatni akarunk. A gazda­ság mechanizmusának a tökéletesítése min­denkit érint. (zsa) Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök augusztus 10-én Prágában átadta a legmagasabb csehszlovák állami kitüntetéseket Vasil Bil'ak­­nak (felvételünkön), a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának 70. születésnapja alkalmából. A Csehszlovákia Kommunista Pártja javára szerzett érdemeiért, a szocialista társadalom építése terén kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításához való jelentős hozzájárulásáért Vasil Bilaknak a CSKP KB Elnöksége javaslatára a köztársasági elnök másodízben adományozta a Szocialista Munka Hőse címet, a Szocialista Munka Hőse címmel járó aranycsil­lagot, valamint a Klement Gottwald érdemrendet. VISSZAPIHANTÓ ■■■■■ AUGUSZTUS '87 Peter Colotka, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, szlovák miniszterel­nök munkalátogatást tett a Prie­­vidzai járásban. Peter Colotka elv-SZERDA 5 társ elsősorban a nyári mezőgaz­dasági munkák menetéről tájéko­zódott. A hirosimai Békeparkban a világ számos országából több mint 55 ezer ember adózott egy perces néma csenddel az 1945. augusz­tus 6-án ledobott első amerikai atombomba áldozatai emlékének. CSÜTÖRTÖK 6 Helyi idő szerint 8 óra 15 perckor — ekkor robbant fel 42 évvel eze­lőtt az atombomba — a városban megszólaltak a harangok, a park­ból ezerötszáz fehér békegalamb szállt fel. Eduard Sevardnadze, szovjet kül­ügyminiszter Genfben háromórás megbeszélést folytatott Max Kampelmannal, az atom- és ür­­fegyverekről folyó szovjet—ame­rikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjével. PÉNTEK 7 Sevardnadze a tárgyalásokat kö­vető sajtóértekezleten leszögez­te, hogy el kell távolítani a nyugat­német Pershig 1A típusú rakéták amerikai robbanófejeit az NSZK- ból. Tegucigalpában befejeződött öt közép-amerikai ország államfőjé­nek kétnapos csúcsértekezlete. Nicaragua, Honduras, Guatemala. Costa Rica és Salvador államfői SZOMBAT 8 békedokumentumot fogadtak el, amely meghatározza a térségben kialakult válsághelyzet békés ren­dezésének alapelveit. Dzsalallah AzuzTalhi, a líbiai külü­gyi kapcsolatok irodájának titká­ra tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát és az Afrikai Egységszer­vezet főtitkárát arról, hogy a csádi rezsim katonai egységei behatol-VASARNAP 9 tak a líbiai határ mentén fekvő Aouzou városba. A város a vita­tott határmenti térségben fekszik, amelyet Líbia saját területének tekint. Az Egyesült Államokba utazott Csehszlovákia Kommunista Párt­ja küldöttsége Michal Stefaöák­­nak, a CSKP KB tagjának, a KB osztályvezetőjének vezetésével. HÉTFŐ 10 A delegáció Chicagóban részt vesz az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának XXIV. kongresszu­sán. A bolgár sajtó nyilvánosságra hoz­ta a BKP KB Politikai Bizottságá­nak határozatát a hatalmi struk-KEDD 11 túra átalakításának szükségessé­géről. HÉTVÉGI LEVÉL Negyvenhárom éve Szlővákia-szerte tetőfoká­ra ért a fasiszta elnyomás elleni elkeseredés és kitört a szlovák nemzeti felkelés. Egy létszámát tekintve viszonylag kis nép indított fegyveres harcot a huszadik század leggonoszabb jelen­sége: a fasizmus ellen. A forradalmi demokra­tikus jellegű szlovák nemzeti felkelés kezdetét jelentette a Csehszlovákia új államjogi elren­dezéséért küzdő erők harcának, a tényleges nemzeti és demokratikus forradalomnak. A szlovákok előrelátó és a helyzetet reálisan telmérő politikusai elvetették a burzsoázia ér­dekeit képviselő politikusok opportunista és spekuláns terveit, akik többnyire a kivárás álláspontjára helyezkedtek, és Csehszlovákiát mások véráldozata árán akarták újjászervezni. A szlovák forradalmárok arra törekedtek, hogy a győzelemért a szlovákság is harcoljon, s a felszabadulásért lehetőségéhez mérten min­den erejét latba vesse. A túlerővel bátran szembeszállt szlovák nép 1944. augusztus 29-én a nácizmus ellen elszántan küzdő nem­zetekhez csatlakozott és példát mutatott a világnak. Magatartásával erkölcsi tökét szer­zett és helyzeti előnyhöz jutott. Nagyon találó­an írta egyik cikkében Laco Novomesky: „A szlovák nemzeti felkelés mindenek előtt reha­bilitálta a szlovák nemzetet Európa forradalmi nemzetei és a demokratikus világ előtt, egy­szer s mindenkorra eloszlatva azt a látszatot, hogy »sorsszerű« történeti átka: készségesen kiszolgálni az ellenforradalmi reakciót bármi­kor, amikor az meg akar birkózni a világot előbbre vivő forradalmakkal." Elmondható az is, hogy a szlovák nemzeti felkelés több vonat­kozásban előkészítette azt a küzdelmet, amely 1948 februárjában Csehszlovákiában eldön­tötte a hatalom jellegét és végérvényesen a kommunista párt vezette dolgozó nép kezébe adta az ország sorsának irányítását. A belső és külső erők ösztönözte felkelés a fasiszta járom lerázásáért, a felszabadulásért indult, azonban a szlovák állam új bel- és külpolitikai alapokon történő megújítását is céljának tekintette. A küzdelmet mindvégig áthatotta a Szovjetunió­hoz tuzodo barátság és együvétartozas erzese. Amellett, hogy elindította a nemzeti-demokra­tikus forradalmat, nagyon szép példája a sza­badságvágynak és a proletár-internacionalista összefogásnak. Csataterein sokezer szlovák katona és partizán oldalán huszonnyolc nem­zet katonái küzdöttek, köztük szép számmal magyarok. A felkelés forradalmi hagyatékáról és a má­hoz szóló tanulságairól már igen sokan és igen sokat Írtak. A témáról értékes cikkek, tanulmá­nyok, nyilatkozatok jelentek és jelennek meg. Az élménybeszámolók sora is egyre gazdag­szik. Új tényekkel, adatokkal ismerkedünk meg, és egyre világosabban látjuk a felkelés történelmet formáló jelentőségét. A negyvenharmadik évforduló idején or­szágszerte eleven és széleskörű vita folyik az állami vállalatokról szóló törvénytervezetről. A vitának az a célja, hogy felszínre hozza az emberek véleményét és elősegítse a gazdaság és a társadalom mechanizmusának a tökélete­sítését. Az átalakítással — az eszményibb élet megteremtésével — tulajdonképpen a szlovák nemzeti felkeléskor is kifejezésre jutott igényt elégítjük ki. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom