A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-08-14 / 33. szám
LOVÁN kelik a hátizsákból, kosárból, kenyérzsákból étkező bakancsosokat. E vehemens színvonaltartás közben arra viszont már lényegesen kevesebb idejük (és energiájuk) marad az illetékeseknek, hogy kellő komolysággal észrevegyék: a meglévő turistaházak állaga is vészesen romlik. Az új létesítmények pedig — még a turistalakosztály kategóriáiba soroltak is — drágák, ridegek és azt sem sajnálom hozzáfűzni, hogy sok esetben ízléstelenek is ... Ifjúkori turistáskodásaím idején, mondjuk, a Szádelői-völgy, vagy akár az Alacsony-Tátra turistaházaiban a vékonypénzű diák is fizetni tudta a szállást; manapság egy hétvégi, két-három napos gyalogtúrához is hathatós szülői támogatás szükségeltetik. Igaz, van áthidaló megoldás is: aki bakancsosként vág neki a világnak, az nemcsak a több napra szóló elemózsiát cipeli a hátán, hanem holmiféle csigaházként a sátrát is. Más kérdés, hogy e súly alatt görnyedve lényegesen rövidebb távot tud megtenni, hiszen a hegyi falvak közlekedése szintúgy fejletlen. A hegyvidékeket, az ország erdőségeit járó bakancsosok körében szállóige, hogy a hegy bizony nem megy a Mohamedhez . .. Ennek logikus következményeképpen a hátizsákos turista elsajátított valamit, amit a legtalálóbban talán önfegyelemnek és természet szeretetének nevezhetünk. Aki végiggyalogol egyetlen nap húsz-harminc kilométert hegynek föl, völgynek le, az a saját izmaival, fáradságával (és fáradtságával!), nomeg izzadságával tanulja meg a köveket, a fákat, a bokrokat és a saját erőfeszítéseit becsülni. Mégsem folytatom a dicséretet, mert akik még túrázni járnak, velem együtt tanúsíthatják: egyre csekélyebb a gyalogszerrel élvezhető öröm. Elszemetesedtek az erdők, a lakott települések határában ócskavastelepekké alakultak a dombok, az autók behajtanak a hegyi utakra, az erdő csendjét szinte felrobbantja a táskarádió. És nemcsak a patinás turístaházak hiányzanak, hanem a turistáknak örömet okozó egyéb létesítmények is. Az erdőgazdaságok alig-alig törődnek például pihenőhelyek, sportlehetőségek, szalonnasütőhelyek, jurtakunyhók létesítésével. Gondolom, ennek is része van abban, hogy a kirándulók egy részének viselkedése valóban bosszantó, ami jogos felháborodást vált ki az őszinte természetbarátok körében. Mindebből alighanem már nyilvánvaló, hogy tágítani kell(ene) a bakancsos turizmus kínálatait és lehetőségeit. Magyarán szólva: a belföldi turizmus növeléséhez, a munkaszüneti napok tartalmas eltöltéséhez, az egészségesebb életmód körülményeinek biztosításában megfelelő feltételek szükségesek. Ezért az olcsóbb üdülések, túrák céljaira szorgalmazni kell a falusi üdülést, ösztönözni kell a járási idegenforgalmi hivatalokat a fizetövendéglátó-szolgálat fejlesztésére, az olcsó étkezés, a sport- és szórakozási lehetőségek megteremtésére. Sajnos, a pillanatnyi gyakorlat még inkább ennek fordítottját mutatja. Nevezetesen azt, hogy szezonról szezonra szűkülni látszik a gyalogos turizmus lehetőségeinek köre. Pedig a hazánk idegenforgalmát érintő statisztikai adatok tanúsága szerint nem a luxusnyaralást választók, hanem — idézőjellel vagy anélkül — az átlagjövedelmű bakancsosok vannak többségben ... MIKLÓSI PÉTER Bistika. Havran és Rakovsky felvételei A Hét és az IBUSZ közös nyári képes versenye Magyarország összes történelmi városának a bemutatása lényegesen terjedelmesebb Írást igényelne, mint amire itt lehetőségünk van. Ezért azt a módszert választottuk, hogy az ország egész területét átfogva négy várost — Eger, Pécs, Sopron, Székesfehérvár — mutatunk be. Heves megye központja az észak-magyarországi város, Eger. A Mátra és a Bükk hegység között fekszik. Ez a több mint ezeréves város 44 olyan történelmi műemlékkel büszkélkedhet, amely megismételhetetlen lég-Utazzunk együtt! TÖRTÉNELMI VÁROSOK Sopron — a 60 000 lakosú, az osztrákmagyar határhoz közel eső város a Fertödi tó és a Soproni hegység között terül el. Fekvésénél, kulturális-történelmi helyzeténél fogva Magyarország leglátogatottabb városai közé tartozik. A város története i. e. 8. századba nyúlik vissza. A római korban a település Scarbantia néven kereskedelmi szempontból fontos szerepet töltött be. A középkorban egy ideig koronázási város és az országgyűlés színhelye volt. 1676-ban egy óriási tűzvész elpusztította az egész várost. Az erede-PÉCS SOPRON EGER körrel ajándékozza meg a várost. Sok látogatót vonzanak a város gyógyforrásai is. Világhírnek örvendenek az egri borok, mint amilyen a bikavér, a medoc és a leányka. Csábító a város környéki természetvédelmi terület is, a 39 000 hektáron elterülő Bükki Nemzeti Park. A történelmi emlékek közül elsősorban a várromok érdemelnek említést. Az egri vár a XIII. században épült s a törökök elleni harcok idején vált híressé, amikor hősi védőinek sikerült visszaverniük a törököket. Erről az eseményről szól Gárdonyi Géza ismert regénye. Az író síremléke a vár keleti várfalának déli bástyáján található. A vár felújított részében alakították ki a Dobó István Múzeumot. A Vármúzeum képcsarnokában 137 értékes képet és grafikát talál a képzőművészetet méltányoló turista. Érdekesek a vár kazamatái is, melyek különböző mélységekben fekszenek és terjedelmes labirintust alakítanak ki. A várból a város felé vezető úton a Szabadság térre jutunk. Itt a legmonumentálisabb építmény a magyar klasszicizmus mintapéldája, a bazilika. Eger legjellegzetesebb látnivalója a XVI. századi 35 méter magas török minaret. Valószínűleg egyetlen turista sem mulasztja el a Szépasszony völgyének meglátogatását. Itt a hangulatos pincesor mellett jólesik megkóstolni a bor- és gasztronómiai specialitásokat. A pincesor 130 km hosszan húzódik körbeölelve a várost. De vajon hogy keletkezett a legismertebb egri bor, a bikavér elnevezése? A hagyomány szerint az egri vár törökök elleni védelmének utolsó napján, 1552-ben, Dobó István a saját vörösboros hordóit üttette csapra, hogy így öntsön erőt harcoló katonáiba. A babonás törökök elképedve nézték, hogy a várfalakon küzdő katonák álián sötétvörös folyadék csordogál. „Bikavért isznak, azért nem tudjuk őket legyőzni!" — kiáltotta az egyik török harcos, s eszeveszett futásnak eredt, megbontva ezzel a többiek csatarendjét is. De a bikavér elnevezés azóta is fennmaradt. Pécs — 120—380 méter tengerszint feletti magasságban a Mecsek hegység déli lejtőin terül el. Baranya megye központja. Magyarország negyedik legnagyobb városa. Pécs kétezer éves város, de a régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy már 60 000 évvel ezelőtt is lakott település volt itt. A Római Birodalom idején a pannon provincia keleti központja volt Sophianae néven. A középkorban fontos szerepet töltött be, mivel a Bizánci Birodalmat a Nyugattal összekötő útvonal mentén terült el. A XV. században Janus Pannonius jeles humanista költö jóvoltából a város a humanista kultúra központjává vált. 1543-ban a törökök elfoglalták a várost és 143 évig uralkodtak e területen. Ebből a korból származik a legtöbb történelmi műemlék. A legértékesebb műemlékek közé tartozik a Dóm téri katedrális. Ez a középkori magyar építészet egyik legszebb remeke. 1882-ben átépítették neoromán stílusban, de ahol lehetett, ott megtartották az eredeti részeket. Közel a katedrálishoz IV. századból származó sírkamrákat fedeztek fel 1780-ban. A sírkamrák falát eredeti freskók díszítik. Olaszország területén kívül csak pár ilyen leletről tudunk. KÉRDÉS: Gárdonyi Géza melyik regényében eleveníti fel az egri vár ostromát? tileg gótikus és barokk házakat barokk stílusban építették újjá. A második világháború idején a város három bombázást élt át, s 3 476 épület közül 825 teljesen tönkrement, illetve nagyon megrongálódott. A városmagot azonban sikerült eredeti állapotába viszszaállítani. A rekonstrukciós munkáért 1977-ben a várost az európai kulturális műemlékek védelmével foglalkozó szövetség aranyéremmel tüntette ki. Székesfehérvár — Fejér megye központja. A régészeti kutatások bebizonyították, hogy a település helye folyamatosan lakott volt már a bronz- és vaskorban is. A Gorsium nevű római kori város kb. 10 km-re feküdt Székesfehérvártól. A várost 972-ben Géza fejedelem alapította. A latin források ebben az időben már Alba Regia néven említik a várost, I. István 1001-ben itt koronázták királlyá. Szent István (997—1038) építette a királyi várat és a bazilikát. Nemcsak koronázási város volt Székesfehérvár, hanem a magyar királyok temetkezési helye is. 37 koronázást élt meg a város és 17 magyar király nyugszik itt. A város fénykorát a 14.—15. században élte. Később több esetben vált lángok martalékává, 1543-ban pedig török kézre került. A ma látható műemlékek zöme a 17.—18. századból való, ui. akkor építették újjá a várost. Magyarország legértékesebb történelmi emlékei közé tartozik a királyi bazilika maradványait magába foglaló középkori romkert. A bazilikát 1016 körül kezdték építeni, s néhány évszázaddal később, mikor a törökök elfoglalták a várost dzsámiját létesítettek a bazilikából. Később lőporraktárként használták, s 1601 -ben az egész a levegőbe repült. A törökök végleges kiűzése után 1688-ban még álltak a bazilika falai, sőt még száz évvel később is tartottak ott istentiszteletet. 1800-ban döntötték le a bazilika még álló részeit. Most az egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a városvédők a romkert helyreállítását, hogy az itt nyugvó magyar királyoknak méltó sírhelyet biztosítsanak. 5
