A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-06 / 6. szám
ÉLETÉBŐL AZ ÉVZÁRÓK UTÁN Az évzáró tagsági gyűlések előkészítése már a Csemadok KB plenáris ülésén is különleges hangsúlyt kapott, s nem ok nélkül. Az elmúlt 1986-os esztendő értékelése ugyanis lényegesen különbözött a korábbiaktól. Már maga az a tény, hogy szövetségünk 1977-töl ismét a Nemzeti Front tagjaként végezheti munkáját, lényegében taljesen új helyzetet teremtett. Elsősorban is a helyi párt és állami szervekkel való kapcsolat minőségének vonatkozásában. Mindezen túl az is nyomósította az évzáró tagsági gyűlések fontosságát, hogy az érvényes alapszabályzat értelmében 1987-ben országszerte ismét megtartjuk a járási konferenciákat, azon túl pedig sor kerül szövetségünk XIV. országos taggyűlésére is. A jelentős belső — strukturális változások, valamint a konferenciákra és az országos közgyűlésre való felkészülés természetesen a járási bizottságok számára is fontos elvi és gyakorlati-szervezési megoldásokat tett szükségessé. A Csemadok Kassa-vidéki (Košice-vidiek) járási bizottsága és elnöksége a plénumon e hármas követelmény figyelembevételével készítette elő a helyi szervezetekben az évzáró tagsági gyűléseket. Az elmúlt év végén a Kassa-vidéki járásban 34 helyi szervezetben 4 010 Csemadok-tagot tartottak nyiNán. A helyi szervezetek vezetőségei az évzáró taggyűlések előtt több alkalommal tartottak vezetőségi üléseket, amelyeken általában jelen voltak a JB plénumának az adott szervezethez delegált tagjai is. Hogy a helyi szervezetek vezetőségei az előkészületeket kellő komolysággal végezték, arra az a bizonyság, hogy lényegében az évzárók a JB titkársága által kidolgozott harmonogram szerint zajlottak, néhány kivételtől eltekintve. Mint általában a többi járásokban, itt is akad néhány — immáron évek óta — „gyengélkedő" szervezet. A többség azonban a viszonyokhoz mérten teljesíti az alapszabályzatban lefeketetett tennivalóit a szervezeti élet terén. Az elmúlt év értékelésekor, s az évzárók színvonalas megszervezésében Tornaújfalu, Szepsi, Buzita, Hím, Alsólánc, Szeszta, Nagyida, Debrőd és még néhány helyi szervezet végzett példaadó munkát. Az említett helyi szervezetek évzáró tagsági gyűléseit színvonalas beszámolók, élénk vita és gazdag kulturális műsor jellemezte. A vitában elhangzottak — a járási bizottság összefoglaló értékelése alapján — néhány témakör köré csoportosíthatók. Elsősorban is szinte minden évzárón kellő megelégedéssel nyugtázták a felszólalók szövetségünknek a Nemzeti Frontba való felvételének a tényét Ugyanakkor arról is beszéltek a felszólalók ezzel kapcsolatban, hogy ez az új helyzet fokozott felelősséget és nagyobb aktivitást követel a szövetség minden tagjától. Több évzáró taggyűlésen szóba került az iskolák hiányának a ténye. A járásban ugyanis sok az olyan kis település, amelyen egyáltalán nincs iskola, s ez — de főleg a pedagógusok hiánya — a közéletben, s a kulturális munkában nem kis gondot okoz a helyi szervezetek számára. Többen elismeréssel szóltak a tavalyi Fábry Napok szervezettségéről, s főleg az író-oNasó találkozók hasznáról. Külön is meg kell említeni a különböző — főleg központilag szervezett — versenyekkel, de elsősorban a Tavaszi széllel kapcsolatos felszólalásokat. Több helyi szervezetben kifogásolták a bírálóbizottságok tevékenységét, kifejezetten azok objektivitását Ennek ellenére a Kassa-vidéki járásban mintegy 25 népművészeti csoport és együttes dolgozik és készül az 1987-es versenyekre és bemutatókra. Az évzáró tagsági gyűléseken a JB titkársága által kidolgozott kulcs alapján mindenhol megválasztották a járási konferencia küldötteit. Néhány helyi szervezetben új emberek kerültek a vezetőségbe — főleg fiatalok —, de általában a jól dolgozó vezetőket az évzáró tagsági gyűlések továbbra is megerősítették tisztségükben. A Csemadok KB őszi plénumának határozataiból kiinduNa a járási bizottság jól felkészítette a helyi szervezeteket az elmúlt gazdag év értékelésére, s az új feladatok megfogalmazására. A járási konferencia és a közelgő országos közgyűlés élénkítő hatással volt a helyi szervezetek munkájára. Ebből egyértelműen arra következtethetünk, hogy az 1987-es esztendő szövetségünk szervezeti életében és kulturális munkájában egyaránt minőségi emelkedést hozhat. GÁL SÁNDOR Nyári Művelődési Táborban és egy három napos honismereti kiránduláson Morvaországban. „Hajtman Kornélia tudósításából azt is megtudjuk, hogy a szervezetben igen aktív mukát végez a Dániel-házaspár, hogy tavaly Dániel Erzsébet és a levélíró megkapta a Csemadok KB ezüstérmét és, hogy ugyancsak a múlt évben tizenöt fiatal kérte felvételét a Csemadokba. Sebény Ferenc ipolybalogi levelezőnk írja: „Szervezetünknek kevés az aktív tagja, munkája ennek ellenére kielégítő. Kulturális műsorokat szervezünk, melyekkel időnként a környező falvakat is meglátogatjuk, részt veszünk a járási kulturális ünnepségeken, színházi látogatással egybekötött honismereti kirándulásokat szervezünk stb. Az idén hathatós segítséget akarunk nyújtani egy tájház létrehozásához, anyaggyűjtéssel, az anyag elrendezésével. A tájház létrehozásának gondolata Ipolybalogon már évekkel ezelőtt fölmerült, de anyagi támogatás híján nem valósulhatott meg. A támogatást most a jól működő helyi egységes földműves-szövetkezet vállalta magára, így minden reményünk megvan, hogy tervünk valóra válik” — fejezi be tudósítását ipolybalogi levelezőnk.- zs -Fotó: Prandl S. és archívum • A Csemadok Központi Bizottsága tavaly november 28-án és 29-én 45 résztvevővel Komáromban (Komárno) rendezte meg a központi jogi szemináriumot. Az elhangzott előadásokat minden esetben vita követte. A szeminárium résztvevői a polgári joggal kapcsolatos időszerű kérdésekre kértek és kaptak kielégítő válaszokat. • A Csemadok járási bizottságainak elnökségei a múlt év decemberében tartott ülésükön egyebek között a Csemadok helyi szervezetei évzáró taggyűlései menetéről és a Csemadok járási konferenciáinak a politikai-szervezési előkészületéről szóló jelentéseket tárgyalták meg. Az Érsekújvári (Nové Zámky) és a Nyitrai (Nitra) járás elnökségi ülését 100%-os részvétellel tartották meg. Az elnökségi tagoknak magas (90 % feletti volt a részvételi aránya a Galántai (Galanta) és a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban is. A többi járásokban átlag két-három elnökségi tag hiányzott az ülésekről. • Lapunk megjelenésének 30. évfordulója alkalmából olvasóinktól az ország minden részéből számos üdvözletét kaptunk. Mihalik Zoltán nyugalmazott főművezető a csehországi Loketböl egyebek között ezeket írta: „1951-ben itt is megalakult a Csemadok helyi szervezete. Akkor még a Fáklyát járattam, és most a régi számait lapozgatva úgy érzem, hogy magam is kezdeményezője voltam a hetilap megjelenésének. A Csemadok III. országos közgyűlésén elmondott felszólalásomban hangot adtam annak, hogy itt Nyugat-Csehországban »Kincs a magyar szó, a magyar betű« ... Megjelenése óta szeretettel várom és olvasom a lapot családommal együtt... A Hét tartalmilag állandóan gazdagszik, színesedik, a legigényesebb olvasót is kielégíti." • Az Új Szó 1987. január 4-én megjelent száma interjút közölt dr. Ivan Pancsurával, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének vezető titkárával. Ivan Pancsura a Csemadoknak és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének a kapcsolatáról ezeket mondotta: „Minden rendezvényünk és egész tevékenységünk a szocialista internacionalizmus jegyében zajlik. így hát az is természetes, hogy a két kulturális szövetség között kölcsönösen jó a kapcsolat, és ez nem csak az apparátus tagjaira vonatkozik. Már hagyományossá vált, hogy legjelentősebb központi rendezvényeinken legjobb együtteseink lépnek fel. A két kulturális szövetség tagjai között Kassán a legszorosabb a kapcsolat. Itt évente közös ukrán—magyar barátsági estet rendeznek a Thália Színházban, továbbá az ukrán és magyar írók találkozói js hagyományossá váltak. Folyamatban van egy-egy antológia szerkesztése, amely a csehszlovákiai magyar költők verseit ukrán fordításban, a hazánkban élő ukránokét pedig magyarul adja közre. Ez további lépés lesz egymás kultúrájának, gondolatvilágának’megismerése felé." 7