A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-02-06 / 6. szám

IMEN Östehetség — mondják róla. Nem isko­lában sajátította el a mesterségbeli tu­dását, képzeletére sem hatottak akadé­mikus elméletek. Mindazt, amit felmutat, az a természe­tes ősi indulat hozza felszínre, mely kezdetektől fogva alkotásra késztette elődeit, akik az üres szavaknál többre becsülték a kifejezően megmunkált, emberi kézhez simuló eszközöket, me­lyek már régen is túlmutattak egyszerű használati értékükön. Gondoljunk csak a jegyajándéknak szánt díszes sulykok­ra, mángorlókra, guzsalyokra. Olyan környezetben nőtt fel a Ticce mentén, ahol a legutóbbi időkig fennmaradtak ezek a tárgyak, és a faragó pásztorok emléke sem merült teljesen feledésbe. Anyaguk a fa, mely legkorábban ido­mult az emberhez, az a fa, mely emberi életet és létet is szimbolizált: gyöke­reivel, masszív törzsével, szerteágazó Husziták zástól csak fokozatosan jutott el a tér teljes kitöltéséig. Mesterségbeli tudá­sának szorgalmas önképzö gyarapítása hozta meg magabiztosságát és őszinte személyisége is azt kívánta, hogy ön­magához hűen ne a könnyed látványos­ság, hanem az elmélyült ábrázolás útját kövesse. Nem erőszakol a fába attól idegen formákat, a felületen a fa belső törvényszerűsége érvényesül. A kemény fizikai munkát igénylő monumentális emlékoszlopai és a finoman megmun­kált miniatűr szobrocskái egyazon alko­tó, egyazon kéz tehetségéről árulkod­nak. Sokan láthatták már őt faragni művelődési táborozások alkalmával, melyek befejeződésével népművészeti ihletettségü szobrok kerültek Stószra (a Fábry ház udvarára), Őrsújfalura (Nová Stráž), Leleszre, Csicserbe, Szirénfalvá­­ra (Ptrukša), Borsiba, Mátyócra (Mat'ov­­ce) és Királyhelmecre. Némelyek, mint Arcok" szemöldökfa ágaival, gyümölcsöző termékenységé­vel, évgyűrűivel. Ferenc György keze nyomán kivágva is újra életre kel. Lát­ványteremtő indulata és képzelete a verejtékes kidolgozás folyamán az anyagban rejlő szerkezet harmóniájával összhangban módosul, de végső alakja mégis ugyanazt fejezi ki, ami az alkotói szándékban megfogalmazódott. Külön tanulmányt érdemelne az is, hogy mi­lyen fából milyen témák bonthatók ki: a kemény, görcsös tölgy, a szálkás, de kellemesen sárgás akác, a finom ereze­tű dió, a lilás kőzetmintához hasonló orgona, a nyúlánk tuja, a pirosas szilva­fa, a fehér hárs; és még rengeteg tulaj­donság, variációkra lehetőséget adó változók sokasága. Talán épp ezek megérzése és felismerése adta a vésőt Ferenc György kezébe, sőt mindez nála alkotó tehetséggel és gazdag képzelet­tel is párosult. Az sem közömbös per­sze, hogy szülőfalujában, Leleszen (Le­les) hasonló társakra talált Binó István, Kiss Egon Károly és Sárogh István sze­mélyében. Első munkáit még a klasszi­cista formák, lecsiszolt felületek jelle­mezték és a domborműszerü kidolgo-Kopjafa Borsiban, a Rákóczi-kasté/y udvarán például a helmeci, nagykaposi és lele­szi, már önálló szobrok. Hasonlatosak a valamivel kisebb kompozícióhoz — Hu­sziták, Dózsa népe, Juliánus, Siratok —, melyek történelmi témájúak. Az egy­másba tömörülő alakokkal a közösségi egymásrautaltság és összetartozás gondolatát sugallja. Karcsú női figurá­iban az anyaság méltóságát és ugyan­akkor a törékenység és szívósság együttes megfogalmazását érzékelhet­jük. És ne feledkezzünk meg az iparmü­­vészetileg is értékes, helyi népi motívu­mokkal változatosan és egyedien díszí­tett faékszereiröl sem, a bőrszíjon füg­gő medailonokról. brossokról, vagy sulykokról, kisplasztikáiról, pávás sze­möldökfáiról. Megfontolt, töprengő tí­pus, de ha a kiszemelt fában felfedezi a szobrot, akkor gyorsan dolgozik. Jelen­leg Nagykaposon (Veľké Kapušany) él és szabadidejében alkot. Igazi elisme­rése még várat magára. MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ (Fotó: Bogoiy János) Roy Gasking doverl lakos szabad idejé­ben szenvedélyesen kertészkedik, s mindig növényóriások termesztésére tö­rekszik. Kedvenc növénye a sárgarépa: legnagyobb példányát már majdnem az emeletről locsolja. Operahá­zat kap­tak a Royal College of Music, az angol ze­neakadé­mia tag­jai. A 418 férőhe­lyes dal­színház­ban, ame­lyet Ben­jamin Brittenről neveztek el, a diákok rendezvényein kívül koncerteket is tar­tanak majd. A képen az új londoni opera­ház belseje és a névadó Benjamin Brit­ten látható. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom