A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-06-19 / 25. szám
BARANGOLÁS DUNÁNTÚL TÁJAIN 1. A Zala völgyében Szép kis tavasz volt az idei! Ahelyett, hogy lábujjhegyen körbesurrant volna a virágpompás fák alatt, minduntalan esővel, széllel, fogvacogtató hideggel háborítgatta a madarak tavaszköszöntő koncertjeit. Heves záporok doboltak ritmust a tetőkön, és ajándéknak számítottak azok a percek, amikor a felhők sűrűjéből kitakarózhatott a nap ... Sajnos, még májusban is ilyen barátságtalan volt az időjárás, amikor a fennállásának 85. évfordulóját ünneplő IBUSZ bratislavai kirendeltségének jóvoltából több napos utat tehettem a Dunántúl tájain. De bármennyire morcos volt az időjárás, ez az idegenforgalmi idény elején tett riportét így is felért egy Például az aprófalvairól, szerényebb nagyságú településeiről nevezetes hetési „kistájra", ahol a szembeötlően agyagsárga szántóföldeken és a rövidfüvű legelőkön messzire szalad a tekintet. Egyebek között Bödeháza, Szíjártóháza, Zalaszombatfa és a nyaranta Jugoszláviába igyekvő csehszlovákiai turisták által jól ismert Rédics s Lenti tartozik ehhez a sajátos nyelvjárásáról, csinos mintázatú szőtteséről és számos más nevezetességéről ismert, jellegzetes tájegységhez. Mindezt azért említem, mert aki errefelé utazik, annak nemcsak átutaznia, hanem huzamosabb időre megállnia is érdemes itt. Csupán így juthat módja arra, hogy kisebb-A turisták közös kirándulásainak népszerű attrakciója a nyárson sütés nagyobb kirándulásokat téve megtekintse az európai különlegességnek számító kápolnapusztai bivalyrezervátumot, (az IBUSZ bratislavai irodájában már előre, tehát koronában is kifizethető lovaglási díj fejében) poroszkáljon egyet a rádiházi ménes délceg paripáinak valamelyikén, elidőzzön valamicskét a harsogó-zöld növényzettel szegélyezett Kis- Balaton partján, barátságtalanabb időjárás esetén hangulatos perceket töltsön a kitűnő szabadidő-központnak mutatkozó, vadonatúj zalaszentlászlói faluházban, igyon egy illatos kávét a zalaegerszeg-bazitai TV-torony kilátójának presszójában, a közszájon forgó dalocskából ismert gőzöst követve Nagykanizsára, illetve annak Csónakázó tavához látogasson, megismerkedjen a reneszánszkori várkastéllyal Egervárait — és még hosszan sorolhatnám a megtekintésre, tartalmas időtöltésre érdemes „zalaországi" idegenforgalmi nevezetességeket... És akkor egy árva szóval sem említettem még az általam eddig fölsoroltaknál fölkapottabb turisztikai úticélokat. Mondjuk a Zalaegerszegen, négy és fél holdnyi területen fölleihetö Göcseji Falumúzeumot, ismertebb nevén a skanzent, ahová 22 Zala megyei községből 40 épületből álló múzeumot hordtak össze. Van itt csonka kontyos, faragott oromzatú ház, kiskamra, galambdúc, gémeskút, ól, pajta, istálló, méhes, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pince, útmenti feszület, fazsindelyes harangláb. Mindez azt sejteti, hogy rohanó világunk szinte mindent egybemosó hullámai ellenére Andráshidától Nemeshetésen át Zalatárnokig, a Göcsejben bőven van-Sokfé/e szórakozási lehetőséget kínálnak a lovas iskolák ismeretlen tájon tett felfedező út gyönyörűségével. Magyarországi tartózkodásom első napján a Zala völgyében és a megyeszékhely: Zalaegerszeg környékén barangoltam. Két kísérőm: Körösi Ferenc, az IBUSZ megyei irodaigazgatója s helyettese, Teszáry Ferenc otthonos hangulatú kalauzolása közben ismerkedhettem e tájjal, gyönyörködhettem szépségeiben. Jobbára arrafelé mentünk, amerre a Zala folyó keskeny, hűvös szalagja vezet, hogy közben szeszélyes, ám sohasem haszontalan kitérőket tegyünk. A Csónakázó-tó partján korszerű szabadidő-központ várja a látogatókat A zalai táj egyik idegenforgalmi érdekessége a bivaly rezervátum nak még „helyi színek"; sok helyütt elevenen élnek még e tájegység jellegzetességeinek apróbb-nagyobb elemei. Arrafelé utaztamban magam is láttam, hogy van itt még fehér tornácos, szélcibálta, öreg parasztház, gémeskút, ágas köcsögfa, gerendahíd és egyebek. Ez viszont azt jelzi, hogy érdemes idelátogatni, megmártózni e természetes környezet egyedi bájában, belehallgatni a lombok susogásába, megfigyelni a színek és formák sajátos játékát. Gondolom, még a gyakrabban utazgatok közül sem tudják igazán sokan, hogy a Zalát — forráshelyén — a Vas megyei Szalafőn még Szálának hívják ... Lényegében Zalaegerszegnél lépi át a megyehatárt. Elbúcsúzik az alpesi hangulatú Őrségtől és kéknek már aligha mondható vonalával egyúttal meghúzza Göcsej északi határát is. A folyócska völgye mentén elterülő dombvidék nemcsak a Dunántúl, hanem egész Magyarország egyik legszebb, leginkább mesélő kedvübb tája. Kedélyes borospincéket és hegyi hajlékokat bújtatnak a szelíd lankák. 20 Az egykori Zalavár helyén ma Cirill és Metód munkásságát idéző emlékoszlop áll
