A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-06-19 / 25. szám
A CSEMADOK GOMBAS2DG87 (Folytatás az 5. oldalról) helyeslő kijelentésekkel — látszatmegoldásokkal találkozunk, ahelyett, hogy egyértelműen és végérvényesen felszámolnánk az előrehaladást fékező jelenségeket. Pedig csak a kulcsfontosságú tényezők, az új minőséget biztosító kádergyakorlat, tervezés, gazdaságosság, hatékonyság alkalmazásával; csak a kornak megfelelő munkahelyi feladatok pontos és becsületes végrehajtásával valósíthatjuk meg az átépítést, a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsítását, melynek egyetlen célja szocialista társadalmunk életszínvonalának további emelése. Ez nem csak gazdasági kérdés. A jó munkavégzéshez nem csupán jó műszaki eljárások és korszerű termelőeszközök szükségesek. A minőségi teljesítmény elengedhetetlen tartozéka az ember otthonérzési tudata, a bizalom légköre, a termelésben és az állampolgári életben a szocialista demokrácia elveinek gyakorlati megvalósulása, a jog, a feladat, az érdekeltség és a felelősség egyértelműsége. S ebben fontos szerepe van s egyre meghatározóbb része lesz — hazánk polgárai demokratikus összefogásának letéteményese, a Nemzeti Front és a Nemzeti Frontban tömörülő szervezetek eredményes munkájának, ahogy ez a CSKP XVII. kongresszusán a központi bizottság politikai beszámolójában is elhangzott: „Arról van szó, hogy a Nemzeti Front még hatékonyabban járuljon hozzá az embereknek a szocialista építésben, az irányításban és a közigazgatásban való alkotó részvétele fokozásához, a szocialista életmód kialakításához”. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége ez évtől a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja szervezeteként teljesíti küldetését. Ez a tény megnyilvánult az idei járási konferenciákon és a Csemadok XIV. országos közgyűlésén is. Szervezeti életünk e nagyfontosságú fórumain a megtett utat valósan értékelő, de a jobb megoldásokat, bírálatot, valamint bizonyos elfogultságot sem nélkülöző vita eredményeként olyan célokat határoztunk meg tagságunk, szervezeteink, szerveink számára, melyek összhangban vannak a társadalmi szervezetek időszerű feladataival, s amelyek a választott szervek elkötelezett felelősségtudatát tükrözik nemcsak a kulturális szövetségünk egyedi feladatköréből eredő célok, hanem az össztársadalmi igényekből fogant korparancs teljesítésében is. Viszont minden célkitűzés és határozat csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Országos közgyűlésünket is csak ez minősítheti majd. Az építő jellegű vita és a jó kezdeményezést tartalmazó határozat csak az alapot jelentheti. Mint ahogyan azt Alois Indrának az Új Szóban is megjelent írásában is olvashattuk: „.. .• a demokrácia csúcsát mindig elsősorban az alkotó tettek jelentik, amelyek az állampolgárok aktivitásának élénkítéséhez vezetnek; tettek, amelyek meghozzák az emberek tapasztalatainak és okosságának konkrét gyümölcseit; tettek, amelyek összehangolják a társadalmi és csoportérdekeket". Alapszervezeteink munkájában tehát jobban ki kell használni napjaink alkotó társadalmi-politikai légkörét: átgondoltabb és céltudatosabb szervező munkával fel kell tárni tagságunk tartalékait, kulturális szövetségünk alapszabályai értelmében hasznosítanunk kell minden pozitív kezdeményezést és aktivitást. A hatékonyabb tevékenység sok esetben a vezetőség összetételének átalakítását is feltételezi, ezért a folytonosság érdekében szükségesnek tartjuk a fiatalabb korosztály mozgósítását. A fiatalokat fokozatosan be kell vonni a szervező munkába, mert csak jó kezekbe adhatjuk át a fáklyát. Az irányítás minden szintjén az eszmei-tömegpolitikai és a művelődési-kulturális munkát jobban összhangba kell hozni a munkahelyi feladatokkal, azok pozitív befolyásolásával. A számszerű összegezést nem tartjuk kizárólagos értékmérőnek, sőt a kevesebb néha több. Magasabb szinten kell kielégítenünk a kulturális igényeket: fejlettebb eszmei, tartalmi, nyelvi és szervezési színvonalon, hatékonyabban mint eddig. Joggal elvárjuk alapszervezeteinktől, járási és központi szerveinktől, hogy a Csemadok XIV. Országos Közgyűlésének határozata értelmében konkrét feladatokat tűzzenek ki a kultúra szocialista jellege további fokozása és átfogó fejlesztése érdekében, hogy az előnyösen befolyásolhassa egész társadalmi életünket, hogy kultúránk ne csak a szabad idő értelmes eltöltését, hanem az emberek alkotó tevékenységét, szocialista életmódjuk elmélyítését is biztosítsa. Szükségszerű, hogy kultúránk — tekintettel napjaink eszmei küzdelmeire és a világbéke érdekében tett átfogó erőfeszítéseinkre, de a nemzetgazdaság lehetőségeire is — gazdaságos, ugyanakkor hatékony eszközévé, értelmet-érzelmet gyarapító-gazdagító értékévé váljon mindennapi életünknek. Be kell biztosítanunk, hogy szervezeteink és szerveink hatékonyabban ösztönözzék a tagság közéleti érdeklődését és aktivitását, hogy tagságunk véleményt alkosson és beleszóljon a közérdekű, a közösség életét befolyásoló dolgokba, hogy szervezeteink és szerveink megbízható láncszemei legyenek az egyre nagyobb jogkörrel cselekvő Nemzeti Frontnak. Mi indokolja e kérdések feltevését Gombaszög kapcsán? Az, hogy nemzetiségi kultúránk, kulturáltságunk nem légüres térben lebeg, hanem hazánk társadalmi valóságának függvényeként fejlődik, elválaszthatatlan az ország szocialista fejlődését meghatározó jelenségektől. De az is indokolja ezt, hogy a nagy októberi szocialista forradalom nyitotta meg azt az utat, melyen Csehszlovákia Kommunista Pártja eljutott az 1948 februárjában kivívott győzelméig, s az akkor megkezdett úton elvezette társadalmunkat a szocializmus új lehetőségei és előnyei felé; a szociális-gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításáig. Ezért is jelképesnek — és nem pusztán tiszteletadásnak — tartjuk, hogy az idei Gombaszögünket, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók XXXII. Országos Kulturális Ünnepélyét a nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulója tiszteletére, forradalmi hagyatéka jegyében rendezzük meg. SIDÓ ZOLTÁN Fotó: Gyökeres és Prandl Sándor Amatőr táncművészetünk helye és problémái Kapcsolódva az előző írásunkhoz szükségesnek vélem újból hangsúlyozni: együtteseink, tánccsoportjaink, gyermektánckollektíváink műsorai bebizonyították azt, hogy sokat fejlődött a kompozíciók színpadi megjelenítése, a táncosok színpadi viselete. Ma már csak elvétve jelennek meg, és csak a kevésbé rendszeresen működő csoportoknál, az úgynevezett „színpadi táncos ruhák". Az öltözetből (viseletből) s a kompozíciókból folyamatosan eltűntek az uniformizáló sémák. A viselet az adott koreográfia szerves része lett. A tánc jellegének, tájegységi hovatartozásának külső megjelenítését szolgálja. Vezető együtteseink — ha nagy nehézségek árán is — de megszerzik a megfelelő viselethez szükséges anyagiakat. A legértékesebb eredmény az, hogy a táncalkotók tudatában győzött ez a gondolat és természetessé vált számukra a stílushű viselet igénye. E téren már a hatvanas évektől kezdve példamutató volt a szinai (Sena) Rozmaring Táncegyüttes. Az együttes sokáig a Csemadok Szinai Aiapszervezete égisze alatt működött, tehát nem tartozott a „gazdag" együttesek közé és mégis: anyagiakban nem, elveiben gazdag és szilárd volt. Konferencia az amatőr művészeti mozgalomról Az amatőr művészeti mozgalom I. járási konferenciáját a Galántai járásban a kerületi nemzeti bizottság, a kulturális osztály és a Járási Népművelési Intézet szervezte meg a galántai (Ga/anta) Barátságház üléstermében, színvonalas kereteket biztosítva. A főbeszámolóban a járás amatőr művészeti csoportjainak eddigi tevékenységét, és a fejlesztés lehetőségeit ismertették. Ezt követően a tömegszervezetek hatáskörébe tartozó művészeti csoportok tevékenységéről esett szó, ezek közül a Csemadok-szervezetek munkájáról szólót tartjuk fontosnak ismertetni, mivel bennünket ez érint elsősorban. Mézes Rudolf, a Csemadok JB titkára beszámolójában elmondta, hogy a 11 ezer Csemadok-tag 20 %-a hetven különböző kollektívában fejt ki tevékenységet. Az országos fesztiválokon a járás 12—16 képviselője vesz részt évente, és általában öten-hatan mindig dobogós helyezést érnek el. Az utóbbi évek legjelentősebb eredményeit az énekkarok érték el, annak köszönhetően, hogy háromévenként Galántán rendezik meg a Kodály Napokat, és ez nagy ösztönző erő. 6 Részlet n z 1985-hen megrendezett néprajzi kiállításról
