A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-06-19 / 25. szám
ELETEBOL A Ghymes zenekar neptai legyűjtés közben Korábban is követhette volna a példáját több együttes is, olyan, ahol a pénz megvolt (Csallóközi, Csalló, Szőttes), de úgy látszik a gondolat csak a nyolcvanas évekre vált általános érvényűvé. Természetesen elismerjük az előző évtizedek egy-egy jó viseletmegoldását is. Sőt, Somorján például varroda is működik, ahol népviseleteket varrnak, és tervezői is vannak a korhű ruháknak (Muráné, Méryné, Jókai stb.), de csoportjaink megtalálták az utat a valamikori aranykezű falusi varróasszonyokhoz, a kéméndi (Kamenín), a martosi (Martovce), a kolonyi, a hidegkúti (Studená), a gömöralmágyi (Gern. Jablonec), stb. örökifjú menyecskékhez is. Ezért nagyon szép a Csalló és a Kisbojtár kéméndi, a pozsonypüspöki (Pod. Biskupice), a Hajós és Más területeken is akadnak szép eredmények, de sok a munkát nehezítő körülmény. „Amatőr művészeti együtteseink, de más szervezetek csoportjai és együttesei is gyakran fűtetien helyiségekben kénytelenek próbálni. A városokon kívül megoldatlan az egyes csoportok vezetőinek honorálása is; az egyes csoportoknak jórészt maguknak kell gondoskodniuk az egyenö/tőzetről, a kosztümről. Sok községben a kultúra utolsó helyre szorul a fontossági sorrendben " — mondta Mézes Rudolf Beszámolójában kitért a pedagógusok munkájára is, nehezményezte, hogy sok helyütt a csoportokat vezető pedagógusok semmiféle elismerést, segítséget nem kapnak. A magyar nemzetiség amatőr művészeti mozgalmának továbbfejlődésében megtorpanás következett be, amióta megszűnt a bratislavai Központi Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya; megoldatlan a karvezetők, koreográfusok és rendezők magyar nyelvű képzése. Ez az öt éve tartó áldatlan állapot akadályozza az előrelépést a folklórcsoportok, a kisszínpadok és a színjátszók munkájában is. Súlyos gondként említette a UTA, a szövegkönyveket kiadni hivatott ügynökség kiadványainak minőségét is: évek óta nem jelent meg játszható, színvonalas magyar nyelvű kiadvány, nem is szólva a gyermek- és ifjúsági darabokról, ahogy azt több felszólaló is felvetette. Pedig nagy igény lenne ilyen művek iránt — jó lenne, ha a hiányt a Madách Könyvkiadó pótolhatná, esetleg a csoportvezetők által szerkesztett legjobb szövegkönyvek vagy dramatizációk évenkénti összegyűjtése és kiadása által. A vitában felszólalók kitértek arra is, hogy a járás milyen kevés amatőr művészeti csoporta Tátika martosi, a Palóc gömöralmágyimedvesalji, a bodrogközi bélyi és még több együttes viselete. Eredmény az is, hogy a vezető együttesek nagyrésze megszervezte együttese számára — beleértve a gyermekcsoportokat is — a saját zenekarát. A zenekarok a régi paraszti, falusi zenekarok mintájára szerveződtek és azok hagyományai alapján dolgoznak. Létrejöttükre nagy hatással volt az erdélyi, a magyarországi parasztzenekari kultúra megújhodása, és hazai ösztönzőként, példaként a híres detvai, terchovai, gorál stb. parasztzenekarok. Ezekről a híres szlovák parasztmuzsikusokról az ötvenes-hatvanas években nem is vettünk tudomást, pedig gyakorta találkozhattunk velük a különböző népművészeti ünnepélyek műsoraiban. Hasonlóképpen népművészeti mozgalmunk elsö-középsö idejében a saját parasztbandáink értékét sem becsültük kellő mértékben. Ki emlékszik ma már pl. a martosi, a deméndi, a csoltói stb. parasztzenekarokra?! Sajnos, magnószalagok sem rögzítették tudásukat, muzsikálási stílusukat. Ők még a Tavaszi szél vizet áraszt... országos mozgalom előtt működtek. Pedig milyen jó szolgálatot tenne most megőrzött játékuk, különösen a stílustanulás szempontjából. Az utóbbi években alakult zenekarok az együttesek szerves részét képezik. A jó, színvonalas muzsikálás mellett bizonyítják azt is, hogy ez az együttesek járható útja, és a zenekari megoldás lehetőségei közül ez a legmegfelelőbb, legértékesebb és legeredményesebb. Természetesen létezik más megoldás is. Erre is voltak és vannak példák: például az Üj Hajtás citerazenekara, a Csallóközi és a Búzavirág népi zenekara, az Apró Bodrogközi és a Kisbojtár gyermekzenekara. jának van fenntartó, támogató szerve, patrónusa — pedig erre adottak a lehetőségek, s ezt máshol ki is használják. Évek óta sürgetik egy gyermekszínjátszók számára szervezett nyári szaktábor létrehozását — eddig eredménytelenül, hangzott el a vitában. A Kulturális Minisztériumnak a csoportok anyagi támogatásáról szóló 1986. szeptember 30-i 4258-31-es rendelete ellenére nagyon kevés amatőr művészeti együttes részesül az őt megillető anyagi juttatásban. A Ga/ántai járás amatőr művészeti mozgalmának fejlesztésére kidolgozott távlati program roppant biztató, lehetőséget nyújt mindezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére — természetesen ehhez szükséges lesz a sokszor nagy áldozatot követelő munkára, az önkéntesen vállalt „túlórákra", jóval tökéletesebb összmunkára, és minden községi és városi vezető nagyobb megértésére, odafigyelésére is, hiszen az amatőr művészeti mozgalomban részt vevők, munkát vállalók rengeteget áldoznak mindnyájunkért; azért, hogy a közösség tagjai, az ország polgárai minél teljesebb életet élhessenek. Mindezzel jelentősen hozzájárulnak a komplex esztétikai nevelés kiterjesztésére irányuló kormányprogram megvalósításához is. HARASZTI MÁRIA a Palóc sajátos zenekara, stb. Ezek a zenekarok a zenekari kérdés megoldásának sokszínűségét, sokrétűségét bizonyítják és egyben azt, hogy amelyik zenekar beolvad az együttesbe, annak szerves részévé válik, az lehet szervezeti felépítésben bármilyen, általában hasznos elösegítője az együttes művészi fejlődésének, természetesen csak akkor, ha stílusában alkalmazkodni tud az együttes stílusához. Az országosan, és a Csemadokon belül meghirdetett versenyeket a versenyműsor szerkezeti felépítése, a rendezés, a dramaturgia, az egyes művészi részek: tánc, ének, zene, viselet kidolgozottsága, aránya és a táncképen belüli összhatása, a hazai néptájegységek színpadra állítása, a néprajzi hűség a táncban, zenében, viseletben, valamint az előadás, a bemutatás, a táncosi, zenészi teljesítmény színvonala alapján értékelik. Ezekkel az igényekkel minden versenybe jelentkező csoport tisztában van. A csoport vezetője a versenyműsor készítésekor a versenyfelhívás igénymeghatározó elveire támaszkodik. Lényegében ezek az elvek azok, amelyek segítségével az irányító szervek — köztük a Csemadok KB is — a leginkább hathat a művészeti kollektívák: táncegyüttesek, tánccsoportok, gyermektánccsoportok alkotó munkájának tartalmára, néprajzi hagyományainkhoz, valamint nemzeti-nemzetiségi néptánckultúránkhoz való kapcsolódására, a népi-nemzeti táncos nyelvezet tisztaságának őrzésére, elmélyítésére. Újrakezdés A Csemadok Málasi (Mátaš) Helyi Szervezete már évek óta egy helyben topogott, szinte semmiféle érdemleges tevékenységet nem mutathatott ki. Nemcsak a népművelői munka stagnált, de még a tagdíjak rendezése is gondokkal járt. A felsőbb szervek intézkedései sem voltak elég hatékonyak, így maradt minden a régiben. A nagy „törés" márciusban valósult meg, amikor a község néhány lelkes kultúra-kedvelője nem formális gyűlésre, hanem beszélgetésre jött össze. A megbeszélésen részt vett Ábel Gábor, a Csemadok járási bizottságának titkára és Vámos Vilmos, a helyi nemzeti bizottság elnöke is. Az összejövetel célja egyértelmű volt: a kulturális életnek a régi kerékvágásba kell kerülnie. Ötlet ötletet követett, majd elhatározták, hogy néhány hét leforgása alatt körzeti dal- és táncünnepélyt rendeznek. A terv a Csemadok jb hathatós segítségévei meg is valósult, s egy szép áprilisi szombaton ismét megtelt érdeklődőkkel a helyi művelődési ház. Öröm volt nézni és hallgatni a hazai közönség előtt fellépő óvodásokat és a női éneklőcsoportot. Még a kisebb-nagyobb időtartamú áramkiesés sem akadályozta meg a vendégeket — a zselízi (Želiezovce) és a lévai (Levice) tánccsoportot, a garamgyörgyi (Jur nad Hronom), a sárói (Šárovce) és a tesmagi (Teáinak) női éneklöcsoportot — abban, hogy otthonosan, jól érezzék magukat. A siker valamennyi résztvevő érdeme. Lackóné H. Edit • Krasznahorka (Krásna Hôrka) várát az év minden időszakában rengeteg hazai és külföldi turista látogatja meg. Nyáron azonban különösen megnő iránta az érdeklődés. A tizenharmadik század második felében épített — gondosan karbantartott — épület Szlovákia egyik leglátványosabb vára. Krasznahorka azonban nemcsak szép fekvése és gazdag történelmi múltja miatt népszerű, hanem népszerű és ismert egyebek között azért is, mert nagyrészt itt játszódik Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regényének története. Jókai Mórnak ma is A lőcsei fehér asszony az egyik legismertebb és legolvasottabb regénye. Aki a regényt elolvassa, szinte leküzdhetetlen kíváncsiságot érez az iránt, hogy a várat és környékét közelről is megismerhesse. Az utóbbi években Krasznahorka népszerűségét a Csemadok is növelte. A szövetség járási bizottsága karöltve más szervekkel és intézményekkel nyaranta a vár alatti szabadtéri színpadon rendezi meg a járási dal- és táncünnepélyt. A legutóbbi (május 23-án és 24-én) megrendezett járási dal- és táncünnepély alkalmából ismét sokan felkeresték Krasznahorkaváralját. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója jegyében rendezett kétnapos kulturális rendezvényen neves hazai és külföldi szólisták, művészegyüttesek és a járás legjobb népi együttesei és szólistái léptek fel. • A térzene egykor a tömegek igen kedvelt és népszerű szórakoztatási formája volt. Aztán valahogy a térzene a legtöbb helyen megszűnt és feledésbe merült. Mostanában azonban egyre többen igénylik (és egyre több helyen újítják fel) ezt a szórakozási formát is. A térzene meghonosulóban van a Csemadok tevékenységében is. Legutóbb a május 18-a és 24-e között megtartott Jókai Napokon találkozhattunk ezzel a szórakozási formával. Komáromban (Komárno) a fesztivál nyitónapján a Szakszervezetek Háza előtti téren szórakoztatta fúvószenekar a közönséget. • A Kanyapta Menti Dal- és Táncünnepély a Kassa (Košice) vidéki járás egyik legrangosabb kulturális rendezvénye. A járás legjobb népművészeti együtteseinek fellépési lehetőséget biztosító rendezvény jubilált: ez évben tizedszer rendezték meg. A Csemadok szerveinek és szervezeteinek a sokrétű támogatásával május 24-én Buzitán (Buzica) megtartott kulturális rendezvénysorozat keretében a járás legjobb magyar és szlovák népművészeti együttesei, valamint hazai és külföldi művészek léptek fel. • A Csemafilm 1986 — olvastuk a Csemadok szakdolgozói által a 23. Jókai Napok eseményeiről készített és a 24. Jókai Napok záróműsorán is levetített film végén. Ez jelezte ugyanis, hogy kik a szerzők, illetve kik a film alkotói. A kíséröszöveggel ellátott mintegy félórás „Csemafilm 1986" a tavalyi Jókai Napok egy-egy jellemző epizódját elevenítette meg érdekesen, lényegremutatóan. A képek nemcsak a Jókai Napok szereplői, hanem a nézők tetszését is megnyerték. TAKÁCS ANDRÁS Fotó: a szerző 7
