A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-05-29 / 22. szám

Képzeletben Balassi Bálintot is magammal viszem Losoncra. Ahhoz a Losonczy Annához, illetve annak a Losonczy Istvánnak a lányához, aki Temesvár hős védöjeként a törökkel szemben hősi halált halt. Balassi a Júlia-verseket Losonczy Annához írta, s mivel járatos volt Nógrád vármegyében, valószínű, hogy Losoncon is többször megfordult. Jön hát velem régi nagy szerelmeinek egyik színhelyére, melynek fontos szerepe volt Nógrád vármegye történetében. A 16. század legvégétől Losoncon, Gácson vagy Szécsényben tartották a megyegyűléseket. Három vár feküdt közvetlen közelében s azoknak urai egymás ellen sűrűn hadakozva Losoncon töltötték ki a mérgüket. Jiskra és Hunyadi ütközeteinek is megitta keserű levét a város. A törökök is zsarolták. Múltbeli Kis- és Nagybég utcái erre emlékeztetnek.

De ha mindazok elkísérnének utamra, akik Losoncon születtek vagy innen indultak pályájukra, népes kísérettel érkeznék a majd harmincezer lélekszámúra duzzadt városba. Ott lenne köztük a költő politikus, Ráday Pál, aki a Rákóczi-szabadságharc esztendejében a fejedelem személyi titkára és titkos kancelláriájának a vezetője, később Nógrád megye főjegyzője; a felvilágosodás eszméiért tollal csatázó, elszánt harcos, Kármán József is, aki a Nemzet csinosodása című tanulmányát és a Fanni hagyományai című regényét tette közkincsként a magyar irodalom asztalára, s lennének köztük olyan kiváló zeneszerzők is, mint Serly Lajos, akinek egyik fájdalmasan szomorú, szép dalát, a Kék nefelejcs, kék nefelejcs ... címűt gyermekkorom óta ismerem, vagy a világhírnévre szert tett Lehár Ferenc, aki ugyan nem született Losoncon, de húszéves fiatalemberként érkezik a városba és a 25. gyalogezred híres katonazenekarának a karnagya lesz, innen ível egyre magasabbra a pályája.

És hozzám szegődhetne utam során megannyi losonci proletár, akiknek a száma együtt növekedett a város iparosításával. A múlt század végén gőzmalom, posztógyár, zománcgyár, mezőgazdasági gépgyár kezdi meg termelését Losoncon, s egymást követik a munkások sztrájkjai, éhségmenetei, felvonulásai. Az első világháború okozta szenvedés a forradalmi megmozdulások melegágya lesz. A nagy Október hatása, illetve a háborús vereség Losoncon is felgyorsítja az eseményeket. Megalakul a Magyar Nemzeti Tanács, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után a direktórium, amely csupán néhány hónapot él meg, de a város proletárjai számára örökre felejthetetlen marad. Az első világháború után Losonc az akkor megalakult Csehszlovákiához kerül, s a húszas években a város proletárjainak már a cseh burzsoáziával szemben kell hiábavalóan hadakozniuk a leépítésre kiszemelt gyárak megmentéséért. A harmincas években a kommunista párt a város legerősebb pártja, amelyet 1938 ősze után Horthy Magyarországában sem tudtak egészen megtörni, csupán illegalitásba kényszeríteni.

Ennyi mindenre emlékezve érkeztem a városba, amelyet Szlovákia déli részén élő embernek kikerülnie aligha lehet. Vasút- és autóbusz-pályaudvara van, a járatok hozzák-viszik az átutazókat. A Keleti Vasútigazgatóság átrakodóállomás és teherpályaudvar építését tervezi Losoncon, s az tovább növeli majd a város jelentőségét. A vnb vezetőinek azonban nem tetszik az elgondolás, mert az igazgatóság a vasútállomás mostani helyén akar terjeszkedni, a városi nemzeti bizottság viszont környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve és a beépítési terv szerint is a dél keleti ipari zónába szeretné helyezni az átrakodóállomást és a teherpályaudvart. A vita folyik mert a városatyák makacsul ragaszkodnak az álláspontjukhoz.

Losonc mindig átjáróhely volt, akár történelmi múltját, akár mindennapjainak valóságát nézem. Egyszer irányult rá kiterjedten a figyelem, amikor 1982-ben itt rendezték meg az Ejtőernyős Világbajnokságot. A sportvilág központjának számított akkor. A Honvédelmi Szövetség új központjával gazdagodott a város. Azóta is ez a központja az ország ejtőernyős élsportolóinak. Szállodáinak számát is gyarapította a sportesemény. A Losonc Szállót ez hívta életre. De korábbi szállodái is felújultak, a Slovan és a Tatran, nem beszélve a Nógrádról, amely kényelmével jó hírét költi a városnak.

Hirtelenében nem tudnám megmondani, hányszor jártam Losoncon. Megszámlálhatatlanul sokszor! A Kármán József Irodalmi és Kulturális Napokon, író-olvasó találkozókon a pedagógiai, az építészeti és a mezőgazdasági szakközépiskolában, amelyeknek magyar tagozatuk is van, a Csemadok járási titkárságán, a magyar tanítási nyelvű általános iskolában. Laktam régi és új szállodájában, étkeztem szinte valamennyi éttermében és talponállójában, s elüldögéltem hosszan főutcái cukrászdájában, s hallgattam a magyar és szlovák ajkú losonciak beszélgetését a város és a világ dolgairól, s megfordultam néhányszor a város kiváló festőművésze, Szabó Gyula műtermében is. S

hetem Losoncot, hiszen nyolc általános iskolája, azonkívül gimnáziuma, egészségügyi és közgazdasági szakközépiskolája, valamint magyar tagozatos pedagógiai, építészeti és mezőgazdasági szakközépiskolája van, ahogy azt már említettem. 1985-ben egy nagy, modern épületegyüttes is elkészült, a süketnémák bentlakásos alapiskolája számára. A lakosság kulturális igényeinek a kielégítéséről a városi művelődési központ gondoskodik. Szervezi a szinielőadásokat, irányítja a különböző érdekköröket. A Csemadok szervezete is jelentősen hozzájárul a város kulturális életéhez. A fiatalok a Csemadok égisze alatt eleven klubéletet folytatnak. A város fiatalságának viszont mind a mai napig nincs klubélete megfelelő helyiségek hiányában. A városi nemzeti bizottság most egy családi ház átépítésével próbál javítani a helyzeten, amíg az 1995-re tervezett új ifjúsági központ föl nem épül. A nyugdíjasok klubélete sokkal megalapozottabb. A

ahogy teltek-múltak az évek, úgy terebélyesedett a város. A régi üzemek megújultak és újak is épültek: A nehézgépipari üzem, a kerámiaüzem, az autóbuszjavító vállalat, az Ipoly menti téglagyár, s épül az új húsipari üzem, s épülnek építkezési, szolgáltató és mezőgazdasági üzemek. A losonci ipari létesítmények, vállalatok, szervezetek tizennégy és fél ezer embert foglalkoztatnak. És még el is járnak a városból dolgozni Fülekre (Fiľakovo) és Poltárra. A lakásépítés lendületét is tapasztalom. Új városrészek keletkeztek. 2000-ig újabb városrész felépülésével számolnak. Rokonszenves Losoncon, hogy a lakóházakkal egyszerre készülnek el a szolgáltató egységek.

A bölcsődék és óvodák hálózata maximálisan kielégíti az igényt. Losoncon mindig volt s van magyar osztálya is az egyik óvodának. Jelenleg pedig átépítés alatt áll egy családi ház, kimondottan magyar óvodások részére. Iskolavárosnak is tekint-