A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-15 / 20. szám
TUDOMÁNY- TECHNIKA Elektronikus szemmel A Sony gyár SEG—2000 AP színes televíziós rendszere (Újdonságok a prágai Interkamerán) Az ipari forradalom egyik következménye az egyes termékek árának hirtelen zuhanása volt, ami egyúttal a céhrendszernek is megadta a kegyelemdöfést: bármennyire is igyekeztek tagjaik szakmai színvonalát növelni, érdekeiket képviselni, nem tudtak lépést tartani a tömegtermeléssel. A céhek megszűnése azonban egy társasági létforma megszűnését is magával hozta, az egy szakmát űzök teljesen elszakadtak egymástól. Mig korábban egy utcában, negyedben laktak, addig a múlt század folyamán lakhelyük egyre távolabb kerülhetett egymástól. Ebben a tömegközlekedés elterjedése volt a ludas, hiszen lehetővé tette, hogy az egy munkahelyen dolgozók akár több tucat kilométernyi távolságból is naponta ingázhassanak. Ennek megfelelően a szakmabeliek munkaidőn kívül alig találkozhatnak egymással. Modern korunkban — amely elsősorban az ipari forradalomnak köszönhetően vált olyanná, amilyen — a ritka találkák közé tartoznak a különféle nemzetközi kiállítások és vásárok. A Prágába induló hálókocsis szerelvény folyosóján csupa ismerős arccal találkozik az ember. Egyeseket barátként, kollégaként üdvözöl, másoknak még csak most mutatkozik be, míg a frissebb „tagokat" fejbólintással köszönti. Szlovákia fővárosának műszaki újdonságokra éhes szakemberei pillanatokon belül élénk eszmecserébe kezdenek egymással a szűk folyosón. Ismeretterjesztő újságíró, tévés főmérnök, filmes operatőr, optikai gyár műszaki vezetője, színházak, kulturális intézmények és a legkülönfélébb — az optikával és az elektrooptikával szorosabblazább kapcsolatban álló — vállalatok szakemberei cserélnek eszmét, adnak egymásnak tippeket, beszélnek gondjaikról, ötleteikről. Az alkalmi társaság természetesen nem véletlenül verődött össze: valamennyien a prágai Interkamerára utazunk. Az órákig tartó eszmecsere közben újabb szakmai ismeretségek születnek, régiek erősödnek meg, fontos tudnivalók, más országokban pénzben mért szellemi „termékek", azaz szakmai ismeretek cserélnek gazdát. Külföldi folyóiratok, tájékoztatók alapján alig van valaki az éjszakai utasok között, aki ne tudná vagy sejtené legalább, mivel rukkolnak elő a legismertebb világcégek a dinamikusan fejlődő optoelektronika e legrangosabb hazai seregszemléjén. A prágai Július Fučík Park egykori Kongresszusi Palotájának látogatóját nem is éri csalódás: a világ tizenhét országából százkét üzem képviselteti magát. A visszatérő vendég számára már alig tűnik fel: az Interkamera két évtizedes történetében egyre több az elektronika, az integrált áramkör, persze azért ez nem jelenti az optika háttérbe szorítását. Épp ellenkezőleg: lehetőségeink kiszélesítésével jár. Erre legjellemzőbb példa a fényképezőgépek „királyának", a Hasselbladnak az esete: fényképezőgépei mellett már kifejlesztette a fénykép telefonvonalon történő továbbítására szolgáló Dixel 2000 jelzésű digitális készülékét. Természetesen a fő helyet ma is a jól ismert kockatestű gépek foglalják el, amelyeknek csak egyik nevezetessége, hogy a régi jó 500-as típussal készítették az emberek az első felvételeket a Holdon (többek között a látóhatár felett lebegő Földgolyóval), és ezek az egész világot bejárták; a fotósok számára ennél sokkal fontosabb az, hogy az egy híján negyven évvel ezelőtt a Victor Hasselblad által megkonstruált eredeti modellhez is csatlakoztatható minden ma gyártott, továbbfejlesztett tartozék. Ezzel nemcsak egyedülálló rekorddal dicsekedhet ez a patinás gyár, de kimondva-kimondatlanul is a néhány éve elhunyt konstruktőr műszaki zsenijét dicséri, hiszen a gép úgy tökéletes, ahogy azt annak idején megalkotta. Persze különféle tartozékokkal kiegészítették, ilyen például a 2000 FCW kamera gyorstovábbítója (winder), valamint a könnyen csatlakoztatható TTL kereső. A „régi" konstrukció legjellemzőbb kiállított képviselője az 500 ELX kamera, amely, mint a betűjelzés első tagja is elárulja, villanymotoros (Electric) meghajtású, kis karokkal két villanófény (vaku) is csatlakozik hozzá. A legnagyobb tömeg ezúttal is a japán kiállítók körül tolong. A csak fényképezőgépeket, optikai eszközöket bemutató cégek (Canon, Nikon stb.) termékei iránt némileg kisebb az érdeklődés, az elektronikai gyárak termékeihez viszont csak kisebb „közelharc" árán lehet eljutni. Ez utóbbi kategória meglehetősen eltérő jellegű; a kiállításon szereplő gyárak a Panasonic és a Sony. Az előbbi kifejezetten fogyasztói termékeket gyárt, ennek megfelelően rendezte be kiállítását is: itt látható a családi gyufásdoboznál kisebb színes tévékamera, a komód méretű „tévéstúdió": a HAMA video mixing névvel ellátott tévélánc két színes monitort, négy kamerát, két VHS rendszerű képmagnót és egy képkeverő egységet tartalmaz. A kamerák természetesen töltéscsatolt félvezető elemekkel (CCD) alakítják át az optikai képet villamos impulzusokká, amelyek ezúttal is lázba hozzák a közönséget azzal, hogy a gyér világítás ellenére is tökéletes színes képet adnak. Termelési szerkezetének megfelelően egészen más. hatásra törekedett a Sony. Ez a hatalmas vállalat a házi tévékészüléktől kezdve az amatőr és félhivatásos tévéláncokon keresztül a legszigorúbb professzionális igényeket is kielégítő stúdióberendezésekig mindent gyárt. Az Interkamera jellegéből következően elsősorban félprofesszionális berendezéseket állított ki. Külön figyelmet érdemel a SEG-2000 AP jelű negykamerás kis tévéstúdiója, amely számos oktatási intézmény, kutatóintézet, különféle képmagnófelvételeket készítő és forgalmazó vállalat érdeklődésére tarthat számot. Elsősorban azokéra, akik a tévéstúdiót megközelítő minőséggel és trükklehetőségekkel kívánnak dolgozni, viszont jóval kisebb helyigény és beszerzési költségek mellett. A papirmaséból kivágott színes figurákat egyszerre több kamera elektronikus szeme „figyeli": valamennyi más-másfelvevöcsővel dolgozik, a sorba helyezett monitorokon a látogató meggyőződhet róla, milyen hűséggel adja vissza a saticon, a plumbicon és a CCD elem a színeket. A tévéstúdiókban máig szinte egyeduralkodó plumbicon tökéletes képvisszaadása közismert. A töltéscsatolt elem (CCD) hátrányai is legalább ennyire azok voltak ezidáig. Hiszen a rendkívül bonyolult félvezető technológiával előállított fényérzékeny elemmel felszerelt kamerák felbontóképessége még a közelmúltban is 300 sor körül mozgott, ami bizony hivatásosok számára nem elegendő. A mostani kiállításon viszont már az 500 sor felbontóképességű kamera is látható volt, amelynek képe már vetekszik a legjobb stúdiókamerákéval. Nem kell túl nagy jósnak lenni ahhoz, amikor a közeljövőre várjuk a tévéképet az eddigi felvevőcsöveknél tökéletesebben visszaadó CCD kamerák megjelenését. A minőség, a technológiai igényesség persze az árban is visszatükröződik: a kommersz és a legjobb minőségű CCD kamerák ára között tizenötszörös a különbség. Viszont élettartamuk többszöröse az elektroncsöves kamerákénak. Ennek ellenére még a legdrágább töltéscsatolt elemes kamera sem éri el a hagyományos stúdiókamerák árát. A korábbiakhoz képest ezúttal kisebb érdeklődés nyilvánult meg a Grundig termékei iránt. Ez minden bizonnyal összefügg a hazai képmagnógyártás felfutásával és fejlődési irányával is. Eredetileg vagy fél évtizede épp a Philips-Grundig közös fejlesztésű Video 2000 típusú képmagnót kezdték hazánkban gyártani, ez idő tájt volt nálunk leginkább „szem előtt" ez a kétségkívül olcsó és jó , minőségű fogyasztói elektronikát gyártó vállalat. Viszont néhány éve a — japán fejlesztésű — VHS rendszerű képmagnók világméretű térhódításának idején képtelenek voltak a távol-keleti előretörésnek gátat vetni: átvették a VHS-t, sőt a velük kooperáló üzemek is erre álltak át, közöttük a Tesla fogyasztói elektronika gyára. Ezúttal a régebbi képmagnók és színes tévék továbbfejlesztett változatát mutatták be, így némileg érthető a gyérebb érdeklődés. Egymás rhellett a plumbicon, saticon felvevőcsöves és CCD elemmel felszerelt tévékamerák Természetesen a „hagyományos" optikai gyárak is kiállítottak: az Agnieux tévés stúdiókamerákra szerelhető, nagyméretű — „gumilencsés" (zoom-objektiv) — objektiveket, a Bolex 16 mm-es, rádióval távvezérelhető filmkamerákat, a Rank Strand Electric a legkülönfélébb méretű és teljesítményű stúdió- és stadionreflektorokat. Sokan megcsodálták a Kodak Mínilab 25 jelű, konyhaszekrény méretű automata fényképmásoló berendezését, amely lehetővé teszi az amatőr felvételek gyors kidolgozását, színes fényképek készítését. Ez elsősorban fényképészeti vállalatok, fotoszervizek számára érdekes berendezés. Viszont kevesebben figyeltek fel a kiállított diavetítőkre. Ebben bizonyára az is szerepet játszott, hogy például az S/AV 2050 kisfilmes diavetítőt már vagy féltucat éve gyártják, viszont szerepeltetése a kiállításon teljesen indokolt, tekintve, hogy rendkívül egyszerű, masszív, ötletes konstrukció és mindent tud. Mechanikus üzemmódra csakúgy képes, mint távirányítással működni, külső egység csatlakoztatásával pedig számítógépvezérlésű diaporáma (multivíziós) műsor vetítésére is alkalmas. A rendszerbe kapcsolt vetítők száma egyedül a vezérlő egységtől függ, számuk akár a százat is elérheti. Szerkesztési elvét — műszaki „filozófiáját" — tekintve a híres-nevezetes 500-as Hasselblad fényképezőgépre emlékeztet — legalább olyan tökéletes is —, így minden reménye megvan arra, hogy hasonló karriert fusson be. Az utóbbi időben hazai tömegtájékoztató eszközeinkben is egyre több szó esik a műholdas televíziózásról. Örvendetes, hogy végre megjelent az első, házi tévékészülékhez csatlakoztatható antenna és dekóderes készülék: a magyarországi Computext vállalat gyártja. A berendezés öt csatornás, minden csatorna vételi hullámhossza állitógomb segítségével változtatható, így a vehető műsorok száma elvileg korlátlan. Egy-egy kiállítás, vásár, műszaki seregszemle valamennyi érdekes, figyelemreméltó termékét nemcsak terjedelmi, de személyiérdeklődési, szakmai okokból is lehetetlen bemutatni. A délután ötkor induló belföldi gyorson utazott haza az eleŕtrooptikusok nem létező hazai „céhének" nagy része. A többiek, akik záróráig nem tudtak elszakadni a megcsodált termékektől, az éjszakai gyorson találkoztak. Mindkét társaság számára órákig tartó disputákra nyílt lehetőség, nemcsak az összezártság folytán, hanem amiatt is, hogy új ismeretekkel feltöltödve próbálták bemérni a további fejlődés várható útját, összhangba hozva munkaadójuk terveivel, műszakianyagi lehetőségeivel és szakmai képességeivel. OZOGÁNY ERNŐ (Fotó: Méry Gábor) 16
