A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-05-08 / 19. szám

TUDOMÁNY- TECHNIKA Egy ornitológus emlékezete Csiba Lajos Tejfalun (Mliečno) született 1901. július 27-én. A Mezőgazdasági Akadémiát Magyarévá rótt végezte. Mezőgazdasággal fog­lalkozott kis birtokán szülőfalujában. Madárta­ni megfigyeléseit is itt kezdte Kunszt Károly (1859—1939) somorjai ornitológus vezetésé­vel és irányításával. Tőle tanulta meg a ma­dárpreparálás tudományát Neves tanítómes­terének nyomdokán haladva a felső Csallóköz és Szigetköz madártani kutatását tűzte ki célul. Számos adattal gazdagította Kleiner Endre alapvető munkáját a Duna középső szakaszá­nak orniszáról: Mitteilungen über die ornis der Mittleren-Donau. Folia Zoologica et Hydrobi­­ologica (Riga, 1940), 10. p. 450—479. Csiba kiegészítő adatai csallóközi vonatkozásokban is nagyon értékesek (Aquila 65, p. 302— 304). Érdemeihez tartozik közreműködése Bá­lát F., Ptači fauna Žitného ostrova (A Csalló­köz madárfaunája, 1963) munkája meg­írásánál. Csiba Lajos (baráti köre Pancinak nevezte) a harmincas években részt vállalt a somorjai Csallóközi Múzeum természettudományi gyűj­teményének gyarapításából Csiba érdeme, hogy a múzeumban nagyjából képviseNe volt Csalló­köz madárvilága. Oológiával is foglalkozott. Első gyűjteménye 1945-ben tönkrement. A máso­dik kollekciót 1947-től gyűjtötte, amikor áttele­pült a Szigetközbe. Tojásgyűjteményének kata­lógusa 100 szigetközi madárfaj 178 fészekalját tartalmazza. Az egyedülálló dokumentumanya­got Csiba végrendeletileg a budapesti Madárta-Az emberhez szokott bálnák Az urbanizáció és a tudományos-technikai haladás okozta más, nagy területekre kiterje­dő környezeti változások következtében szá­mos állatfaj viselkedése lényegesen megvál­tozott: a korábban félénknek tartott mada­rak és emlősök otthonossá váltak a városok­ban, és valami hasonló vált most ismertté a bálnákkal kapcsolatban is. Az Alsó-Kalifornia-félszigeten a San Igna­­ció-lagúnába 10 éve a vártnál nagyobb mér­tékben növekszik a szürke bálnák populáci­ója. A lagúna vízfelületének kétharmad ré­szén minden vízi közlekedés tilos, a csóna­kok száma megszabott az öbölben, és a csónakosoknak nem szabad nyugtalanítani­uk a bálnákat. Megfigyelték, hogy a bálnák egyre nagyobb mértékben keresik a kontaktust: körül­úszkálják a csónakokat és hozzájuk dörzsö­­lödnek. Különösen az üresjáratú motorok és az álló csónakmotorok csavarjai iránt érdek­lődnek: megbökdösik őket, sőt megpróbál­ják szájukba venni. Ez a tény, valamint az, hogy a gyorsan haladó motorcsónakokat és a motor nélküli járműveket kerülik, arra utal, hogy a bálnákat nem annyira az ember, mint inkább a csónak érdekli. A lassan járó csó­nakmotorok ugyanis olyan frekvenciájú rez­géseket keltenek, amelyek a bálnák kommu­ni Intézetnek adományozta. Több közleménye jelent meg az Aquila hasábjain. Billegető cankó (Actitis hypo/eucos), réti sas (Haliaetus albicilla), bütykös hattyú (Cygnus olor), apácalúd (Branta leucopsis) adatai és számos további megfigyelé­se jelentősen elősegítették a térség madártani feltárását Csiba Lajos 1966. augusztus 2-án hunyt el Tejfaluszigeten. Ornitológiái munkásságát ne­ves kutatók méltatták Magyarországon és kül­földön egyaránt Csiba Pancit a Csallóköz és Szigetköz jeles festője és dokumentátora Tat­­lós-Prohászka István (1896—1976) is megörö­kítette. STOLLMANN ANDRÁS nikációs spektrumában is előfordulnak. Vi­selkedésük megváltozásának másik oka az lehet, hogy a bálnák olyan generációja nőtt fel az öbölben, amely már nem fél a motor­csónakoktól. Magzat és cukorbetegség Annak a valószínűsége, hogy a cukorbeteg kismama születési rendellenességben szen­vedő gyermeket hoz a világra, háromszor­­négyszer nagyobb, mint a nem cukorbeteg asszonyoké. A születési, rendellenességek gyakorisága általában három százalék, a cu­korbeteg anyák gyermekei esetében viszont 6—8 százalék — állítja vizsgálatai alapján Boyd Metzger, a chicagói orvosegyetem ku­tatója. Miért okoz születési rendellenességeket a cukorbetegség? Ezek a rendellenességek nem meghatározott típusúak. Jelentkezhet­nek olyan általános kórkép formájában, mint a gerincagy hiányos fejlődése, szívritmusza­varok, a gerincoszlop és a medence csonto­zatának fejletlensége. Lawrence Phillips, az atlanti Emory orvose­gyetem kutatója azt tartja lehetséges ma­gyarázatnak, hogy a születési rendellenessé­geket olyan növekedésgátlók okozzák, ame­lyek az anyai szervezetben jönnek létre és bejutnak a méhlepénybe. Ez egyelőre még nem bizonyított feltevés, de nagyon érdekfe­szítő — jelentette ki Boyd Metzger. Phillips abból a megfigyelésből indult ki, hogy egyes gyermekek vagy kísérleti állatok rosszul fejlődtek, jóllehet szervezetük nagy mennyiségű növekedési hormont hoz létre, amely rendesen serkenti a növekedést. A rosszul táplált gyermekek például nagy mennyiségű növekedési hormont termelnek, de rosszul fejlődnek. Ugyanezt lehet megfi­gyelni cukorbeteg vagy a veseműködés­elégtelenségben szenvedő gyermekeken is. A növekedési hormon arra serkenti a májat, hogy szomatomedint termeljen: ez az inzu­linszerű hormon váltja ki a csontok-ízületek fejlődését. Elképzelhető, hogy a növekedési hormon nem ösztönzi a szomatomedin szin­tézisét, felépülését a szervezetben. Az is elképzelhető, hogy ugygn létrejön a szoma­tomedin, de ennek ellenére nem következik be a fejlődés. Eben az esetben azt kell feltételezni, hogy a szomatomedin hatása valahogyan leblokkolódik. Phillips megvizsgálta cukorbeteg és rosszul táplált kísérleti patkányok vérszérumát, és szomatomedin-gátlóra bukkant benne. Ami­kor egészéges patkányok cukorbeteggé vál­tak azáltal, hogy inzulin-termelő sejtjeiket vegyileg szétroncsolta hasnyálmirigyükben, szervezetük azonnal szomatomedin-gátlót kezdett termelni. Phillips megállapította, hogy ugyanaz a gátlóanyag található a cu­korbetegek, a rosszul tápláltak és a vese­elégtelenségben szenvedők vérszérumában. A vizsgálatok további szakaszában kiderült, hogy ez a gátlóanyag bejut a méhlepénybe és befolyásolhatja a patkányembriók fejlődé­sét. A gátlóanyag hatásának kitett patkány­embriók lassabban fejlődtek és számos fejlődési rendellenesség alakult ki rajtuk. E megállapítás alapján joggal feltételezhető, hogy ugyanez a gátlóanyag okozza a cukor­beteg anyák gyermekeinek születési rendel­lenességeit is. Az orvosi gyakorlatban gyakran megesik, hogy a cukorbeteg kismama csak a terhes­ség bekövetkezte után keresi fel az orvost. Csak ebben a helyzetben próbálja ellenőrzés alatt tartani egészségét. Sajnos, ilyenkor már késő lehet: szomatomedin-gátló anyag már hatott magzatára. Ha Phillipsnek igaza van, akkor a cukorbeteg asszonyok már teherbe esésük előtt állandó orvosi ellenőrzésre szo­rulnak, és csak akkor vállalhatják terhessé­güket, ha cukorbetegségüket biztosan el­lenőrzés alatt tartják. Csak így csökkenhet a valószínűsége, hogy születési rendellenes­ségben szenvedő gyermeket hoznak a világ­ra. Fehérjeragasztó A Connecticut! egyetem (USA) kutatóinak sikerült felderíteniök annak a fehérjeragasz­tónak a szerkezetét és összetételét, amellyel bizonyos kagylófajok rendkívül szilárdan a töltésekhez, oszlopokhoz, kagylópadokhoz ragasztják magukat a víz alatt. Az iparnak eddig nem állt rendelkezésére hasonló ra­gasztóerejű víz alatti ragasztó. A vizsgált kagylófajok lábain különleges mirigyek hosz­­szúláncú, fenoltartalmú aminosavakból álló folyadékot választanak ki. A ragasztó meg­kötését különleges enzim váltja ki. Ezzel a ragasztómódszerrel a kagylók villámgyorsan hozzátapasztják magukat a felszín alatti szi­lárd felületekhez. A kagylókból sikerült ki­vonni a ragasztóanyagot, jóllehet egyetlen grammnyi ragasztó előállításához háromezer kagylót kell feldolgozni. A kísérletek követke­ző szakaszában a különleges ragasztót megpróbálják majd szintetikus úton előállí­tani. Főként a gyógyításban és a fogorvoslás­ban jósolnak neki fényes jövőt. A fogászat­ban például meggyorsíthatja majd a fogak javítását, mert alapként felvive a száj nedves környezetében is szinte azonnal megköt. Ta­lán megtalálják a ragasztó.gyors bontó- vagy ellenszerét is —, ezzel megakadályozhatják a sűrű alga- és kagylólerakódást a tengerparti létesítményeken és a hajótesteken. Aggódás az ebédlőasztalnál Az éttermekben, falatozókban ebédjüket, va­csorájukat elköltők étkezés közben mindun­talan figyelmesen jobbra és balra néznek. Az ellenségeit kémlelő táplálkozó állaton is megfigyelhető magatartás-forma gyakorisá­ga és hossza az étkező nemétől és a csoport nagyságától függ — állapították meg a frei­­burgi (NSZK) egyetem biológiai intézetének munkatársai az egyetemi menzán étkező diákokat tanulmányozva. Az egyedül étkezők kétszer annyit pillantanak jobbra-balra, mint az ötös csoportban ülők. Percenként 17 másodpercet fordítottak a körbepillantásra, míg a csoportosan étkező diákok csak há­rom másodpercet használtak fel erre. A nők jóval rövidebb pillantást vetnek jobbra-balra, mint a férfiak — pontosan ezt a nemi kü­lönbséget már csimpánzokon is megfigyel­ték. Nyitott terepjáró LADA Hollandiában nagyon népszerűek a szovjet Lada gépkocsik különböző típusai. Egyebek között sokan keresik a nálunk LADA—NIVA jelzéssel forgalomba hozott terepjáró nyitott változatát is, amelyet Hollandiában „Savan­ne" típusjelzéssel hoznak forgalomba. A te­repjáró kisteherautó erdészeknek, vadászok­nak, horgászoknak, geológiai kutatóknak te^ hét jó szolgálatot. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom