A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-08 / 19. szám
FELADATOKAT TŰZÜNK KI A szűkülő világ s a gyorsuló idő törvényszerűen a gondolkodásmód gyökeres megváltoztatását követeli mindannyiunktól. Képesek leszünk rá? Pártkongresszusaink is az új gondolkodásmód szükségességét hangsúlyozzák. A társadalmi és a gazdasági életben beálló változások nemcsak új gazdasági szemléletet, vagy politikai szemléletet, vagy egyszerűen egy modernebb eszménynek megfelelő értékrendszert követelnek meg, hanem olyan fokú kultúráltságot, amely képessé tesz társadalmi fejlődésünk gyorsítása stratégiájának megvalósítására, ami viszont újfajta gondolkodás nélkül elképzelhetetlen. Mit tettünk és mit kell tennünk ennek érdekében? Meg kell ezt kérdeznünk önmagunktól is, mert ami nemzetiségünk egyetemi és főiskolai műveltségét — szakképzettségét illeti, tudjuk, nemhogy a hazai élvonalat, de még csak az országos átlagot sem közelítjük meg. És mit tehetünk a jobbító változtatás érdekében mint kulturális szövetség? Fel kell keltenünk a tudásszomjat, elavult nézeteket kell lerombolnunk, a csak a mának élés tespedtségéböl kell felráznunk főleg a fiatalokat. Rá kell döbbentenünk őket arra. hogy a tegnapi, a mai késés holnap már behozhatatlan hátutkullogássá válik. Mi nem szakmai képzést adunk, nekünk az eddiginél színvonalasabb, hatékonyabb értelmi-érzelmi többletet adó közművelődést kell biztosítanunk. Ez nem csak nemzetiségi érdek. Ez össztársadalmi érdek! Meg kell nyernünk e munkának azokat a szakembereket, akik képesek arra, hogy szakmai tudásukat és eszmei-erkölcsi magatartásukat vonzóvá tegyék a fiatal nemzedék számára, akiktől gazdagabbá, kultúráltabbá válnak. Hazafiság és internacionalizmus A XIII. Országos Közgyűlés után tevékenységünk e könnyűnek nem nevezhető ágában egyik legfontosabb feladatunknak tartottuk tagságunk szocialista hazafisága és szocialista internacionalizmusra való nevelését azon marxi-lenini elv alapján, amely nem azonosítja az internacionalizmust az elnemzetlenedéssel, de egyszersmind a nemzetek és a nemzetiségek közeledésével, kultúrájának kölcsönös megismerésével, gazdagításával küzd a nemzeti magábafordulás és az elszigeteltség ellen. Az értékelt időszak kiemelkedő politikai évfordulói és eseményei jó alkalmat adtak e nevelési cél megvalósítására az irányítás minden szintjén. Előadások és beszélgetések formájában népszerűsítettük a pártpolitikát, a nemzetek és nemzetiségek együvé tartozásának eszméjét. Ezt a célt szolgálták azok a szellemi vetélkedők is, melyekbe szép számmal kapcsolódtak be tagjaink, amiről meggyőződhettek az adalékokból. 1984-töl rendszeresen, többfordulós országos történelmi-honismereti vetélkedőket szerveztünk, melyek közül külön ki kell emelni a CSKP 65. évfordulója jegyében és tiszteletére szervezett versenyt. A csoportok felkészítését szolgálták azok a központi és járási szemináriumok, melyeken a Párttörténeti Intézet, a Szlovák Tudományos Akadémia, a Komenský Egyetem, a Szocialista Akadémia, a Matica slovenská és a múzeumok vezető munkatársai, valamint az alapító és érdemes párttagok adták át ismereteiket és tapasztalataikat a szervezőknek és a versenyzőknek. A szocialista hazafiságra és a szocialista internacionalizmusra való nevelést, e nevelés eredményeinek értékelését nem szűkíthetjük le egy adott munkaterületre, vagy annak egy részére, hiszen ez az elvi jelentőségű nevelési koncepció áthatotta valamennyi rendezvényünket. Ezt az alapvető célt szolgálta végső soron a jogi ismeretterjesztés, a honismereti tevékenység, a legtöbb esetben az irodalomnépszerűsítés, a nyelvművelés, az általános ismeretterjesztés, a nyári művelődési táborozások sora is. De nem csupán ez, s nem csupán a közművelődés. Ilyen szempontból sem vonhatunk válaszfalat a közművelődés és a művészeti tevékenység közé, hiszen mi mást szolgálna az az általános gyakorlatunk, hogy minden járási és minden központi művészeti rendezvényünk színpadán szeretettel fogadott vendégként bemutatta tudását, közvetítette saját népe kulturális értékeit a cseh, a szlovák, az ukrán és a lengyel nemzet, illetve nemzetiség élvonalbeli együttese. De meg kell említeni a Martini Színházi Szemle, a Myjavai, a Detvai, a Svidniki, a Jablunkovi. és nem utolsó sorban a Vychodnái fogadtatását csoportjainknak, mint az egy hazában élő nemzetek és nemzetiségek barátságának őszinte, szép megnyilvánulásait. Ezeket a magasztos elveket csak a mindennemű tevékenységünk alapvető feltételét biztosító békében valósíthatjuk meg. Ennek tudatában számos békenagygyűlést szerveztünk, és az irányítás alacsonyabb szintjein már hagyományosan kultúrműsorral és szervező munkával járultunk hozzá a Nemzeti Front békeünnepélyei sikeréhez, de említést érdemelnek a Szovjetunió békeprogramjait népszerűsítő előadásaink is. Az amatőr művészeti tevékenység helye szövetségünkben Kulturális szövetségünk legnagyobb hagyományai az amatőr művészeti tevékenységben vannak. Az amatőr művészeti mozgalom a XIII. Országos Közgyűlés határozata értelmében tovább fejlődött: javult együtteseink műsorának társadalmi elkötelezettsége, eszmei és művészi színvonala. Bővült az intézményekkel és társadalmi szervezetekkel való kapcsolatunk és együttműködésünk, együtteseink és szólistáink rendszeresen bekapcsolódnak az állami ünnepek, politikai és kulturális évfordulók alkalmából rendezett megemlékezések, ünnepségek kultúrműsoraiba és a Polgári Ügyek Testületé munkájá■ ba is. (A szerzőnek erről a helyről mondunk köszönetét a kitűnő magyar nyelvű segédkönyvért, amely az „Élet állomásai" címen jelent meg a Polgári Ügyek Testületéi, valójában a mi szervezeteink számára is.) Fellépéseinkkel hozzájárultunk a rendezvények internacionalista jellegének kidomborításához, csoportjaink szoros kapcsolatot alakítottak ki működési helyük kulturális intézményeivel és társadalmi szervezeteivel, a népművészeti és egyéb művészeti kollektívákkal, közös műsoros esteket rendeztek, gyakran magyarországi és szlovák csoportokat is vendégül látva. Az eltelt időszakban elmélyült a mozgalom résztvevőire, a kollektívák tagságára gyakorolt etikai, esztétikai, erkölcsi és kulturális hatás, ezzel jelentősen hozzájárultak a szocialista embertípus jellemének formálásához. A népművészeti műsorpolitikában elsősorban a hazai hagyományokra épülve segítettük népi kultúránk feltárását, felelevenítését és továbbőrzését színpadi feldolgozás formájában. Az anyagi ellátottság terén is sikerült bizonyos haladást elérnünk. Több együttesnél a helyi intézmények és szervezetek anyagi és műszaki, illetve szellemi kapacitását összefogva sikerült biztosítani a rendszeres és eredményes munka feltételeit. A rendszeres munkát kifejtő együtteseink jelentős hányada ma már ilyen formában dolgozik. A kollektíva müsorprofilja — a társfenntartó érdekeinek figyelembevétele és kielégítése mellett — nem változott. Az öszszefogás eredménye, hogy ezen csoportjaink munkája színvonalasabb és rendszeresebb lett. Ma már gyermekcsoportjaink is igyekszenek hasznos kapcsolatot létesíteni kulturális intézményekkel és üzemekkel. A folyamatos és színvonalasabb munka eredményeként a magyar amatőr művészeti mozgalom szerves része a Csehszlovákiai országos mozgalomnak, csoportjaink rendszeresen bekapcsolódnak az SZSZK Kulturális Minisztériuma által meghirdetett művészeti versenyekbe, és nem ritkaság, ha legjobbjaink eljutnak a szlovákiai döntőbe, rendszeresen résztveszünk a kerületi és az országos művészeti seregszemléken is. Belső életünk törvénye az alapszabályzat A Csemadok Központi Bizottsága számot adott a XIII. Országos Közgyűlése határozata teljesítéséről. Megállapíthatjuk, hogy tagságunk. szervezeteink, szerveink eleget tettek az igényes követelményeknek. Az értékeléskor nem kerülték el figyelmünket a hiányosságok sem. A beszámoló az egyes munkaszakaszok záradékaként felvázolta a további időszak tennivalóit is. S bár így volt ezidáig is, még sem azonosíthatjuk XIV. Országos Közgyűlésünket az eddigiekkel, mert egy forradalmi időszak jegyeit tartalmazza szocialista társadalmunk gazdasági, szociális és társadalmi fejlődése meggyorsításának kultúrpolitikai támogatásával, a Nemzeti (Folytatás a 19. oldalon) Fotó: Prandi Sándor és Gyökeres György 7
