A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-05-08 / 19. szám

AKTIV HOZZÁJÁRULÁS HAZÁNK FELVIRÁGOZTATÁSÁHOZ mmmmm mm Részletek Július Hanus elv­társnak az SZSZK kormánya első a/e/nökének a Csemadok XIV. Országos Közgyűlésén el­hangzott beszédéből. Köszönet az elért eredménye­kért Engedjék meg, hogy köszöntsem a Csema­dok XIV. Országos Közgyűlésének résztvevő­it, és egyúttal tolmácsoljam Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának, a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja Központi Bizottságának, az SZSZK kormányának, valamint párt- és kormánykül­döttségünk elvtársi üdvözletét, egyúttal pe­dig átadjam Lenárt és Colotka elvtárs jókí­vánságait. Kívánjuk, hogy tanácskozásuk tar­talmas és eredményes legyen. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultu­rális szövetségének legfelsőbb szintű ta­nácskozása számottevő kulturális és társa­dalmi eseménynek számít, s a szövetség életében is jelentős határkövet jelent. E mos­tani közgyűlésnek kiemelkedően fontos fela­data van: számvetést kell készítenie az előző közgyűlés határozatainak teljesítéséről, érté­kelnie kell a Csemadok tevékenységének eredményeit, ám ezzel együtt szükséges is, hogy felmérjék a hibákat és a fogyatékossá­gokat, s a mélyreható elemzést követően a szövetség és a tagság figyelmét azokra az új feladatokra irányítsák, amelyek a kor igényé­ből adódnak. Szeretnék köszönetét mondani, tisztelt barátaim, az elért eredményekért. Nagyra értékeljük tanácskozásunk bíráló és önkriti­kus hangvételét, s azt a tényt, hogy felelős­ségteljesen elemzik eddigi munkájukat, a meglévő gondokat. Erőt, céltudatosságot, elszántságot, töretlen lendületet kívánunk azoknak a feladatoknak a sikeres megoldá­sához, amelyeket ez a közgyűlés hagy majd jóvá. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­ban élő magyar nemzetiség kulturális és társadalmi életének további fejlesztését cél­zó konstruktív erőfeszítéseik a párt- és állami szervek teljes megértésére és támogatására találnak. Az új gondolkodásmód korunk követelménye A szocializmus építése nem valamiféle gondtalan sétálgatás a rózsaligetben. Ez az út forradalmi, amely elsősorban becsületes, céltudatos munkát, következetes magatar­tást, kellő szerénységet és tisztességet kíván meg valamennyiünktől. Ezen az úton bizo­nyos kockázatok, gondok és tévedések is előfordulhatnak. Stratégiai céljainkat új gon­dolkodásmód és alkotó hozzáállás nélkül nem tudjuk elérni. Az új gondolkodásmód korunk követelménye, erre mutatott rá az SZKP XXVII. kongresszusa is. Az ott elhang­zott magvas és forradalmi jelentőségű gon­dolatok számunkra is az ösztönzés erejével hatnak. Mi is teljes mértékben tudatosítjuk a szovjet társadalom átalakítási programjának elvi és történelmi jelentőségét, amelyben Október forradalmi hagyatékának következe­tes megvalósítását, alkotó továbbfejleszté­sét, a szocializmus előnyeinek jobb kihasz­nálását látjuk. Az SZKP KB januári ülésének határozatait, a tanácskozáson elhangzott mélyenszántó gondolatokat iparkodunk a mi körülménye­ink közepette, a mi gondjaink megoldásában minél szélesebb körben, alkotó módon érvé­nyesíteni. Ennek az irányvonalnak a jelentő­ségét még inkább tudatosítjuk e napokban, amikor Gorbacsov elvtársat, az SZKP KB főtitkárát hazánkban köszönthetjük. E helyről is szívélyesen üdvözöljük őt, s egyúttal mély­séges tiszteletünket fejezzük ki a testvéri szovjet nép és a szovjet testvérpárt iránt. Az átalakítás fontosságáról azért beszé­lünk a Csemadok közgyűlésén is, mert ezt a jelentős lépést minden társadalmi folyamat dialektikus egységében kell értelmezni. E feladatok nem esnek kívül a kulturális élet és a nemzetiségi politika kontextusán sem. El akarjuk érni, hogy társadalmi rendszerünk belső gazdasági, politikai és erkölcsi ösztön­zéseink alapján működjék, ésszerűen formál­ja és elégítse ki az emberek igényeit. Mindez természetesen semmiképpen sem jelenti azt, hogy hátat fordítunk annak a munkának, amelyet eddig végeztünk, s azoknak az ered­ményeknek, amiket idáig elértünk. Megváltozott Dél-Szlovákia ar­culata Csehszlovákia a nyolcvanas évek második felében modern, politikailag szilárd, szociális szempontból pedig konszolidált államként lépett. A nép életszínvonala, műveltségi szintje a legfejlettebb államokéval mérhető, s mindezek a tények tovább növelték hazánk nemzetközi tekintélyét. Hazánk minden dolgozója nemzetiségi ho­vatartozástól függetlenül hozzájárul az or­szág gazdasági és szociális fejlődését célzó feladatok megoldásához. Pártunk, és vezető képviselői, Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, továbbá Jozef Lenért elvtárs, az SZLKP KB első titkára számos alkalommal kiemelte, hogy közös hazánk kiemelkedő sikereiben a magyar nemzetiségű kommu­nisták és más állampolgárok — a többi dolgozóval együtt — is jelentős részt vállal­tak, s hogy Dél-Szlovákia ma hazánk egyen­rangú része. A CSSZSZK eredményeihez nem kis mértékben járult hozzá a magyar nemzetiségű dolgozók szorgalmas, áldoza­tos munkája. A magyar nemzetiségű dolgo­zók — a munkásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság és a szocialista értelmiség tagjainak — élete szervesen összekapcsolódott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság társa­dalmi rendszerével, munkájukkal aktívan já­rulnak hozzá hazánk további felvirágoztatá­sához. E vidék és egész köztársaságunk számára rendkívüli jelentőségű a dunai vízlépcső­rendszernek, annak a grandiózus műnek az építése, amely a Magyar Népköztársasággal szoros együttműködésben készül. A létesít­mény közös tulajdont képez a két baráti ország között, s ez az elv a munkálatok megkezdése idején a maga nemében úttörő jelentőségű volt. Ezek az eredmények egyértelmű bizonyíté­kai annak, hogy a párt- és az állami szervek politikája hazánk általános szükségleteinek és az országos érdekek keretén belül mindig figyelembe vette a magyar nemzetiség sajá­tos helyzetét és igényeit is. Az elért eredmé­nyek — s ez a leglényegesebb — igazolják nemzetiségi politikánk elvszerűségét, fele­lősségérzetét és céltudatosságát. Az orszá­gunk egyes részei között egykor meglévő különbségek fokozatos felszámolása fontos szerepet töltött be hazánk nemzetei és nem­zetiségei életében, fejlődésében, valamint kölcsönös közeledésében. Tudatosítjuk, hogy a nemzeteink és nemzetiségeink jelen­legi. s jövőbeli együttélésével kapcsolatos kérdések megoldásában a gazdasági és a szociális szempont semmit sem veszít jelen­tőségéből. Éppen ezért az egységes cseh­szlovák népgazdaság további fejlődése érde­kében a jövőben is igyekszünk kihasználni a rendelkezésünkre álló eszközöket és erőfor­rásokat, s ezzel párhuzamosan nemzeteink és nemzetiségeink részére egyforma feltéte­leket teremtünk a munkában való érvényesü­léshez, a művelődéshez, a kulturális élethez, az egyéni és a társadalmi igények kielégíté­séhez. Pártunk és szocialista államunk következe­tes, lenini elvekre épülő nemzetiségi politiká­jának eredményeképpen a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek együttélése a társadalmi élet minden területén megvalósu­ló egyenjogúságon és egyenrangúságon ala­pul. Nemzeteink és nemzetiségeink helyzete lényegesen megváltozott 1948 Februárjá­ban, s ez a folyamat a csehszlovák szocialis­ta föderáció létrejöttével tetőzött. A nemzetiségek helyzetét rögzítő alkot­mánytörvény szellemében a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban — amely a cse­hek, a szlovákok és a nemzetiségek közös hazája — a szocialista demokrácia és nem­zetköziség szellemében kellő feltételeket te­remtünk a magyar nemzetiség sokoldalú fej­lődéséhez is. A nemzetiségeknek létszámuk­kal arányos képviseletük van a különböző választott szervekben, joguk van az anya­nyelvi művelődéshez, kulturális élethez és ahhoz is, hogy a hivatalokban anyanyelvükön érintkezzenek. Többek között a nemzetiségi sajtó is szolgálja tájékozódásukat és művelő­désüket. Mindez nem csupán jogi meghatá­rozás, hanem tényekkel, érvekkel és adatok­kal kellően megalapozott társadalmi gyakor­lat. Az anyanyelvi művelődés lehe­tőségei Örülünk az anyagi szférában elért eredmé­nyeknek, s ugyanígy jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy emelkedik a magyar nem­zetiség műveltségi színvonala, és szakkép­zettsége is javul. Kellő feltételeket teremtünk ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű fiatalo­kat anyanyelvükön neveljék és oktassák az óvodákban, az alapiskolákban és a különbö­ző típusú középiskolákban. A magyar nem­zetiségű iskolákban áldozatkész pedagógu­sok és más nevelők ezrei dolgoznak. Érdem­dús munkát végezve formálják, nevelik az új, szocialista nemzedéket, amely mentes a na­cionalista indulatoktól és elfogultságoktól, internacionalista módon gondolkodik, érez és cselekszik, természetes nemzetiségi ön­tudattal rendelkezik, s ezzel együtt büszkén vallja hazájának a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. Szeretnénk, ha magyar pol­gártársaink még jobban érvényesülnének egész Csehszlovákia területén a különböző állami és gazdasági tisztségben, a Csehszlo­vák Néphadseregben, a Közbiztonsági Tes­tületben, s ha tovább növekedne felsőokta­tási intézményeinkben a magyar nemzetisé­gű hallgatók száma. Ezért a magyar tanítási nyelvű iskolákban biztosítjuk a szlovák nyelv hatékony oktatását, hogy ez a nyelv a maga kommunikatív funkciójával lehetővé tegye magyar polgártársaink számára alkotmányos jogaink gyakorlati és teljes mértékű érvénye­sítését. A Csemadok internacionalista küldetése Amikor az elért eredményekről beszélünk és egyúttal a mai és a holnapi feladatokra gondolunk, értékelni akarjuk mindazt, amivel a magyar dolgozók kulturális szövetsége hozzájárult a közös műhöz, a magyar nemze­tiségű dolgozók közéleti és politikai aktivizá­lásához, a csehszlovák államiság, a szocialis­ta hazafiság és a szocialista internacionaliz­mus szellemében történő nevelésükhöz, az egységes büszkeségérzet kialakításához az ország iránt, amelyben a magyar nemzetiség is él és dolgozik. A Csemadok-szervezetek segítenek megismertetni a dolgozókkal a CSKP politikáját, elkötelezett munkára és közéleti tevékenységre ösztönzik őket, lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy az emberek kielégíthessék sokrétű kulturális igényeiket. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom