A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-03-20 / 12. szám

ELETEBOL Kurucz Lujza, a Cseniadok KB Elnökségének tagja megköszöni Szebellai János volt járási elnök sokéves, eredményes tevékenységét Dr. Budai Ernő, a Csemadok Lévai járási bi­zottságának új elnöke. lyek egy-egy énekkar tevékenységének — ma már sajnos szimptomatikus — velejárói. Több felszólaló ■ is kitért a magyar nyelv ápolására és a helyes nyelvhasználat fontos­ságára. Az SZLKP JB titkára, Bohumil Jablonický, akárcsak Kurucz Lujza, a Csemadok KB El­nökségének tagja elismeréssel szólt a Lévai járásban tevékenykedő Csemadok helyi szer­vezetek sokrétű, az együtt élő népek és nemzetiségek barátságát és kölcsönös meg­ismerését szolgáló tevékenységéről. A konferencián több aktív Csemadok-ta­­got kitüntettek. A Csemadok KB elismerését fejezte ki Szebellai Jánosnak, aki sok éven át a Csemadok Lévai járási bizottságának elnö­keként tevékenykedett. Kitüntették Csontos Vilmos költőt is, aki a zalabai helyi szervezet­ben végez áldozatkész munkát. A járási konferencia ezután megválasztot­ta a Csemadok új járási bizottságát és jóvá­hagyta a XIV. országos közgyűlésen részt­vevő küldöttek névsorát. A Csemadok Lévai járási bizottságának új elnöke dr. Budai Ernő tanfelügyelő lett, a járási bizottság titkárává ismét Ábel Gábort választották. (lacza) Bényák József felvételei VISSZATÉRNEK-E? Százd ISazdice), ez a dombok közt megbúvó kicsi falu már beírta nevét az irodalomba. Móra Ferenc volt a megörökitője. A Monti igricek (nemrég képernyőn is láthattuk a no­vella tévéváltozatát) című írásában szerepe! egy Guge Péter nevű pásztorember, aki azon­kívül, hogy hangszerét mesterien kezeli, esté­­re-éjszakára némi felfordulást is okoz a vár­megyeház és a trafiknak vélt posta környékén. De hagyjuk az évszázados pletykákat! Nem kell az időben olyan messzire mennünk, ha a tiszta népi dallamot, a néptáncot tisztelve művelő százdi emberrel akarunk találkozni. Elég, ha megvárjuk, amíg a fővárosból hazalá­togat Morávek Róbert, az Ifjú Szívek táncosa. A falubeliek büszkén említették Turcsan Lász­ló nevét is, aki grafikus és szintén Százd szülötte. Mind a 22 felsőfokú végzettségű embert nehéz lenne felsorolni, akik innen származnak. A jeles százdiak közül azonban nem hagyhatom ki dr. Budai Ernőt, aki járási tanfelügyelő, de a Csemadok helyi szervezeté­nek is krónikása, kultúrfelelőse, a járási bizott­ság elnökségi és a Központi Bizottság tagja. Ábel Gáborral, a Lévai (Levice) Járási Bizott­ság titkárával és Kozák Gyulával, a helyi szervezet elnökével együtt Budai Ernő üdvözölt minket amikor Hét-ankétra Ozsvald Árpáddal és Lovicsek Bélával a faluba érkeztünk. Az igazi meglepetés akkor érte kis társasá­gunkat amikor a helybeliek is bemutatkoztak. Kiderült, hogy a faluban sok Ozsvald vezeték­nevű ember él. A helyi szervezet pénztárosát pedig éppenséggel Ozsvald Árpádnak hívják. Csupán névrokonságról van szó. így azután vígan, mondhatni családias lég­körben beszélgettünk. A Hét-ankéton az olvasóké az elsőbbség. Petrovics József pedagógus javasolta, hogy az olvasótábor fiatalítása ügyében jó lenne, ha táncdalok kottáit és szövegét is közölné a Hét. Elsősorban a Melódia '86 versenyben induló és díjazott szerzeményekre gondolt. Azt is javasolta továbbá, hogy segítsünk irodalmi segédanyag közlésével a továbbtanulni szán­dékozó fiatalok felkészülésében. Szeretne töb­bet olvasni az alkoholizmus és. a dohányzás elleni harcról, az elért eredményekről. Ezután Nyúl József iskolaigazgató kért szót: — A mi helyi szervezetünk tagsága is ké­pes lenne színjátszásra. Ennek hagyománya is van a faluban. Csupán a segédanyag hiányzik. Én ezt várom a Héttől. Ha már szólhatok, egyéb javaslatom is van. Ugyancsak az ifjúság érdekében, nevében kérem a képregény közlé­sét. Ez a műfaj manapság annyira elterjedt és közkedvelt, hogy bizonyára sikert aratna a Hét oNasói körében is. — Citerazenekart is szeretnénk alakítani — folytatta a felszólalók sorát Sznyida Zoltán. — Ehhez sem elég a magunk ereje. Szakmai segítséget, segédanyagot várunk a Héttől. Ozsvald Árpád, lapunk helyettes főszerkesz­tője megköszönte az olvasók javaslatait. Ami erőnkből telik, azt beépítjük rovatainkba, ja­vaslataikat. hiányérzeteiket az írásainkban adott válasszal megpróbáljuk kielégíteni. Az ankét másik neves vendége Lovicsek Béla volt. Ő is e táj szülötte, szinte hazajött, amikor elfogadta a százdiak meghNását. Egy­kori szerkesztőségi titkárunk, a közkedvelt író a késő esti órákig szórakoztatta anekdotáival, tréfás történeteivel hálás oNasótáborát. Én pedig arra használtam ezt az időt, hogy közelebbről is megismerjem a falu életét Százd a Búr patak mentén a Morda-domb tövében épült. Határán két állami gazdaság és két szövetkezet osztozik. Lakosai még ennél is több helyen dolgoznak. Közigazgatásilag önál­ló, van vegyesboltja — a nyitvatartás ottjár­­tunkkor nem volt zavartalan —, vendéglője — ezt éppen felújították —, iskolája — mára már csak 1—4 évfolyam —> óvodája, könyvtára, művelődési központja és ravatalozója. Ami ebből az elmúlt években épült, azt mindet maguk építették, saját erőből, ún. „Z"-ak­­cióban. „ Visszatérek, mint a fecske..." — szavalta Kiss Bernadett és Tóth Csilla Ozsvald Árpád versében éppen ezen a találkozón. Százd szü­löttei vajon visszatérnek-e ? Az elmúlt húsz év alatt a lakosság egyhar­­mada a környező városokban — Ipolyságon IŠahy) vagy Tolmácson (Tlmače) esetleg Léván (Levice) talált munkát így sokan elköltöztek. Úgy tűnik mára megszűnt vagy legalábbis alábbhagyott az elkö/tözési vágy. Az itthonma­­radók szilárd közösséget alkotnak. Ifjúsági klub alakításáról beszélnek. Az egészséges mag kicsírázik. Remélem lesznek továbbra is híres szülöttei ennek a dombok között megbúvó kis falunak. FISTER MAGDA • Március 20-án Bratislavában egy napos ülést tart a Csemadok Központi Bizottsága. Az értekezlet megtárgyalja, hogy a Csemadok szervei és szervezetei hogyan teljesítették az 1986-ra előirány­zott tervüket és milyen feladatok várnak elvégzésre ebben az évben. • A Večerník, Bratislava esti napilapja az 1987. február 16-án megjelent szá­mában beszámolt a Csemadok IX. Bra­­tislava-városi konferenciájáról. A cikk közli a konferencián részt vett delegációk vezetőinek a nevét, és ismerteti a városi bizottság titkára által előterjesztett be­számoló, valamint a konferencia határo­zatának főbb gondolatait. • Bratislavában, az újságírók székhá­zában február 18-án sajtótájékoztatót tartottak a Csemadok Központi Bizottsá­gának tisztségviselői. Beszámoltak a szö­vetség munkájáról és ismertették, hogy az apparátus dolgozói és a tagság miként készül a Csemadok XIV. országos köz­gyűlésére. • Kiegészítő magyarázatot fűzött a la­punk ez év január 30. -i, ötödik számá­ban a Röviden címmel megjelent egyik közleményünkhöz Sólyom László losonci (Lučenec) olvasónk. Egyebek között el­mondta, hogy Mocsáry Lajos szülőfalujá­ban, a Losonc melletti Kurtányban „a dualizmus korának kiváló politikusa és közírója" tiszteletére „egy hatalmas hársfa alatt felállított két nyelvű szerény emlékmű" a Csemadok Losonci Járási Bizottságának a kezdeményezésére — „a Csemadok füleki, losonci és fülekko­­vácsi helyi szervezeteknek anyagi támo­gatásával" — született meg. • A Csemadok helyi szervezetei az 1983-ban tartott XIII. országos közgyű­lés határozata értelmében az elmúlt év­ben is kiemelt feladatuknak tekintették a tagság létszámának gyarapítását. A tag­toborzás eredményeképpen tavaly mint­egy háromezer új tag lé/rett a Csemadok­­ba. Az országos átlag — a magyar nem­zetiségű lakosság számarányához viszo­nyítva — jelenleg 16,11 százalék. A magyar nemzetiségű lakosság számához viszonyítva a legtöbb tagja a Csemadok­nak a Kassa-vidéki (Košice-vidiek), a Kassa vámsi, a Rozsnyói (Rožňava), a Bratis/ava-vidéki és a Losonci (Lučenec) járásban van. A felsorolás sorrendjében ezeken a helyeken a szervezettség 29,1 százalék, 24,9 százalék, 22,8 százalék, 21,3 százalék, és 20,1 százalék. A szer­vezettség a legalacsonyabb Bratislava városban, a Komáromi (Komárno) és a Tőketerebesi (Trebišov) járásban, ahol mindössze 9,7 százalék, 11,5 százalék és 12,6 százalék. • Néhány napja Karlovy Varyból kap­tunk egy kedves hangú levelet. A nyolc­vanhét éves Ján Medveď— Habrovsky, aki eredetileg zvolenben lakik, és aki most Karlovy Varyban gyógykezeltette magát, lapunk 30. évfordulója alkalmá­ból köszöntötte szerkesztőségünket és egyebek között ezeket írta: „szlovák nemzetiségű vagyok... A Csemadok képes hetilapjából, a Hétből néha öt-hat darabot is vásárolok ... Szeretném meg­szorítani a szerkesztőség minden dolgo­zójának a kezét és szeretném megkö­szönni munkátokat... Azt kívánom, hogy a jövő 30 évben is dolgozzatok legalább úgy, mint eddig. Lapotokat min­dig érdeklődéssel és szeretettel olva­som. " A Hét jubileuma alkalmából kül­dött jókívánságokat ezúttal is köszönjük. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom