A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-20 / 12. szám
A CSEMADOK A Csemadok munkája a fővárosban Szlovákia fővárosában kilencedik alkalommal jöttek össze a Csemadok városi konferencia küldöpei, hogy értékeljék, összegezzék az elmúlt években végzett népnevelő és kulturális munka eredményeit és tapasztalatait. A konferenciát dr. György István, a VB alelnöke nyitotta meg. Üdvözölte a párt és az állami szervek, valamint a Nemzeti Front képviselőit: dr. Pavol Kováč kandidátust, Bratislava alpolgármesterét, a küldöttség vezetőjét, dr. František Bartošekot, a Večerník főszerkesztőjét, Ladislav Antalíkot a Nemzeti Front városi bizottsága elnökségének tagját. A Csemadok KB titkárságának küldöttségét Petrik József titkár vezette. A Csemadok városi bizottság beszámolóját dr. Homyák István titkár terjesztette elő. A konferencia küldöttei nagy figyelemmel hallgatták az értékes, minden részletre kiterjedő, a hibákat is feltáró és a korszerű népnevelő munkára ösztönző beszámolót. Dr. Hornyák István beszédében rámutatott arra a tényre, hogy a Csemadok kettős feladatot teljesít; egyrészt a mindennapi munkájával bizonyítja a szocialista nemzetiségi politika gyakorlati megvalósulását, másrészt a nemzetiségi kultúra ápolásával párhuzamosan elmélyíti a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében történő nevelés hatékonyságát. Szlovákia fővárosa területén hat helyi szervezet működik: Óváros, Ligetfalu (Petržalka), Pozsonypüspöki (Pod. Biskupice), Vereknye (Vrakuňa), Oroszvár (Rusovce) és Újváros. De ezek közül csak három szervezetben folyik rendszeres kulturális tevékenység. — Ismerjük a tevékenységet gátló objektív akadályokat is — mondotta dr. Hornyák István. — A falubontás/ a lakótelepi élet, az elöregedés,-a megfelelő művelődési otthon, a vezetőség aktivitásának ffiánya mind hozzájárul ehhez az állapothoz. Továbbra is azon fáradozunk, hogy megtartsuk szervezeteinket, de ez csak úgy érhető el, ha igyekezetünk alulról jövő kezdeményezéssel is találkozik. A három szervezet (Óváros, Püspöki, Ligetfalu) országos viszonylatban is bátran sorolható a legjobbak közé. Az egyik legkiforrottabb munkaforma a klubtevékenység. A város területén nyolc klub működik. E klubok fő feladata a tagság műveltségi szintjének emelése, a közösségi szellem elmélyítése, tartalmas műsorok szervezése és nem utolsósorban a hasznos szórakozás. A nagyvárosi körülmények között gyakran felbukkanó problémák megoldására irányuló törekvéseink, ha nem is jártak mindig sikerrel, az eredmények tükrében mégis bizonyos fejlődésnek lehettünk tanúi — fejezte be beszámolóját dr. Homyák István. A vitában tizennégyen szólaltak fel. Voltak akik a beszámoló alapján konkrét javaslatokat is tettek és értékes kiegészítésekkel gazdagították a konferencia határozatát. Dr. Pavol Kováč felszólalásában hangsúlyozta, hogy a városi pártbizottság és a városi szervek nagyra értékelik a Csemadok munkáját, a kulturális életben betöltött szerepét. Különböző vélemények lehetnek, de gondjainkat közösen kell megoldani. Az új lakótelepeken még mindig kevés a művelődési otthon. Kiemelte a kulturális integráció szerepét, a hagyományok ápolása mellett az egymás kultúrájának megbecsülésére hívta fel a figyelmet. Áttekintést nyújtott a főváros fejlesztésének gondjairól és eredményeiről. Dr. Balázs Béla a VB elnöke zárszavában megemlítette, hogy a vitát kritikus szellem jellemezte. A hibák ellen csak úgy lehet harcolni, ha szemtől szembe mondjuk el véleményünket. A konferencia állást foglalt a Szovjetunió békejavaslatai mellett és a fővárosban folyó Csemadok-munka további tökéletesítése érdekében több pontból álló határozatot hozott, majd megválasztotta a városi bizottság tagjait. A városi bizottság elnökévé ismét dr. Balázs Bélát, titkárrá pedig dr. Hornyák Istvánt választották meg. (ozsvald) Egy fokkal feljebb Amelyik tömegszervezetnek, közösségnek színvonalas és tartalmas a zárszámadó gyűlése, az az értékelt időszakban nyilván nem henyélt, hanem dolgozott, tette a kötelességét. Ez a megállapítás a Kassa (Košice)-vidéki járás Csemadok-mozgalmára már évek óta érvényes. Az utóbbi két év mérlege, a január 24-én megtartott konferencián, mindezt csak megerősítette. A járási tanácskozás mind szervezési, mind tartalmi szempontból kitűnően sikerült, s hűen tükrözte a helyi szervezetek többségében folyó sokrétű kulturális tevékenység minőségét. Amint az a Kolár Péter által előterjesztett elnökségi beszámolóból kitűnt, a harmincnégy helyi szervezet és a járási bizottság az elmúlt időszakban is felelősségteljesen igyekezett. teljesíteni küldetését. Az illetékes párt- és állami szervekkel, illetve intézményekkel szorosan együttműködve komoly részt vállalt a járás magyar nemzetiségű lakosságának eszmei-politikai neveléséből, a nemzetiségi és az egyetemes kultúra fejlesztéséből, a népi hagyományok ápolásából. A szervezeti élet területén sikerként könyvelhető el, hogy az utóbbi két év alatt 3968-ról 4010-re nőtt a taglétszám, s hogy a helyi szervezetek többsége tervszerűen dolgozott. A Csemadok-szervezetek részt vállaltak a helyi, körzeti és járási politikai rendezvények előkészítéséből, szervezéséből. A járási bizottság a szövetség kassai városi bizottságával, továbbá az Ukrán Dolgozók Kultúrszövetségének Kassai Városi Bizottságával és a párt-, valamint állami szervekkel karöltve a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónapban ezúttal is megrendezte a hagyományos barátsági estet. A Csemadok már évek óta a népművészeti tevékenységben éri eL a legszebb eredményeket. így volt ez az utóbbi két esztendőben is. Akkor a helyi szervezeteket a szinai (Sena) Rozmaring és a nagyidai llosvay tánccsoport, a bodollói (Budulov) és a tornaujfalusi (Nová Bodva) énekkarok, a jánoki (Janik), a szesztai, hími (Chým), szepsí (Moldava nad Bodvou), bodollói és alsólánci éneklöcsoportok képviselték legjobban a különböző helyi, járási, kerületi és országos seregszemlén. A helyi szervezetek számos értékes előadást, vetélkedőt, író-olvasó találkozót. A Csemadok Kassa (Košice)-videki járási konferenciáján felszólalt Jozef Závada. az SzLKP járási bizottságának vezető titkára. könyvkiállítást és emlékestet szerveztek. A sok rendezvény közül ezúttal is kiemelkedett a hagyományos Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok, a Kazinczy Napok és a somodi nyári művelődési tábor. A konferenciát megtisztelték jelenlétükkel a felsőbb szervek képviselői. Többek között jelen volt Jozef Závada, az SzLKP járási bizottságának vezető titkára, a Nemzeti Front járási bizottságának elnöke. A Csemadok Központi Bizottságának küldöttségét Sidó Zoltán, a KB elnöke vezette, aki felszólalásában elismerően nyilatkozott a járási bizottság és a helyi szervezetek munkájáról. A járási bizottság elnöke továbbra is Gál Sándor, titkára pedig Boda Ferenc. GAZDAG JÓZSEF Fotó: Gazdag Tartalmas munkáról adtak számot Érsekújvárban (Nové Zámky) február első szombatján tartották a Csemadok járási konferenciáját, amelyen a járási pártbizottság küldöttsége is részt vett Ján Mészáros titkár vezetésével. A Csemadok Központi Bizottságát Sidó Zoltán elnök vezette. A beszámoló tartalmas munkáról adott számot. A járásban 37 helyi szervezetben 9 464 tagot tartanak nyilván. Ez a szám emelkedett, mivel a küldöttek 187 új tag belépési nyilatkozatát adták át a konferencia tiszteletére. Az utóbbi években a járásban szépen felvirágzott a klubtevékenység. Tizennégy klubot tartanak számon, közülük kimagasló eredményeket ért el a párkányi (Štúrovo) Balassi Bálint Közművelődési Klub. amelyik számos előadást, író-olvasó találkozót, kiállítást, irodalmi estet, kirándulást szervezett. Ezt követte az érsekújvári helyi szervezet mellett működő Történelmi-honismereti Klub és a Képzőművészetet Kedvelők Klubja. A járási Csemadok-szervezetek tevékenységében, jelentős helyet foglal el az irodalmi nevelés, a könyvvel végzett munka. Igen jó az együttműködésük a járási népkönyvtárral és a községi könyvtárakkal, az érsekújvári és a párkányi könyvesbolttal, valamint a Madách Könyvkiadóval. Ennek tudható be az a 60 iró-olvasó és szerkesztő-olvasó találkozó, 113 irodalmi előadás és 89 könyvkiállitás, amit a járás egyes helységeiben szerveztek, tovább az, hogy 67 011 korona értékben adtak el könyvet. A Csemadok — a művelődéspolitika céljaival összhangban — fontos szerepet vállal a szocialista életmód formálásában. Ezt a célt szolgálta az a művészeti tevékenység, amelyet az értékelt időszakban végeztek. Színjátszó csoportjaik 85 alkalommal léptek fel, közülük a muzslai, párkányi és érsekújvári csoport az országos versenyre, a Jókai Napokra is eljutott. Esztrádcsoportjaik 66 alkalommal léptek közönség elé. Közülük legsikeresebb az érsekújvári csoport volt Csak egy kis emlék című műsorával. Néptánccsoportjaik közül a párkányi végzett rendszeres munkát. Művészeti munkájuk kicsúcsosodása a járási dal- és táncünnepély, melyet évente Szőgyénben (Svodin) rendeznek meg — a két év alatt 690 szereplővel 4 233 néző előtt. Ez a néhány kiragadott adat is azt bizonyítja, hogy a Csemadok-szervezetek sokrétű munkát végeznek a járásban. A konferencián 9 tagú elnökséget, 33 tagú járási bizottságot és öt tagú ellenőrző és revíziós bizottságot választottak. Az elnök Dr. Kafka Imre, a titkár Őszi Irma, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke Retkes János mérnök lett.- SZÍ. -Helyesen látják a feladatokat A Lévai járásban 1987. február 14-én Léván (Levice) rendezték meg a Csemadok járási konferenciáját. Ábel Gábor, a JB titkára beszámolójában ismertette a legutóbbi konferencia óta eltelt időszakban elért eredményeket, szólt a sikeres rendezvényekről, ugyanakkor érintette a különböző, főleg a szervezeti élet területén megnyilvánuló hiányosságokat is. Sajnos, több olyan helyi szervezet is található a járásban, ahol jóformán nem is tartanak taggyűléseket, s a Csemadok-munka is sok kívánnivalót hagy maga után. A távlati feladatok ismertetésekor a járási bizottság titkára célként jelölte meg ezeknek a passzív helyi szervezeteknek az aktivizálását is. A vitában több hozzászóló részletesebben is kitért az általa képviselt helyi szervezet tevékenységére. Általában elmondható, hogy a felszólalók tárgyilagosan, a problémákat és a feladatokat helyesen látva és láttatva fejtették ki véleményüket és észrevételeiket, amelyekből a jószándékú bírálat hangja is kiérzödött. Gerő János, nyugdíjas gimnáziumigazgató a kulturális élet néhány problémájára mutatott rá. Horvát Géza az ének-zenei mozgalom időszerű kérdéseit boncolgatta, s beszélt azokról a nehézségekről, ame-6
