A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-03-13 / 11. szám

ÉLETÉBŐL ÚGY CSELEKEDJÜNK, HOGY GAZDAGODJUNK... ... Természetesen szellemiekben, a nemzetiségi közművelődés dolgaiban! Lényegében ez volt a vezérgondolata a Csemadok Bratislava-vidéki járási kon­ferenciájának, amelyet 1987. február 7-én Szencen (Senec) rendeztek meg. E tanácskozáson részt vett az SZLKP és a Nemzeti Front járási bizottságainak, illetve a Csemadok központi bizottsá­gának küldöttsége. A legutóbbi konfe­rencia óta végzett két esztendőnyi te­vékenységről Görföl Jenő, a járási bi­zottság titkára számolt be. Rámutatott, hogy az eltelt időszak során a Csema­dok sokirányú munkájának homlokteré­ben ezen a vidéken is mind a járási, mind a helyi párt- és állami szervekkel való szorosabb együttműködés kialakí­tása, ehhez kapcsolódóan pedig a tag­ság aktivizálása, a szervezeti élet meg­szilárdítása, a művelődési s népművé­szeti tevékenység minőségének javítá­sa, tartalmi gazdagítása volt. Hasonló­képpen pozitívumként könyvelhető el — szögezte le a mértéktartóan tárgyila­gos beszámoló —, hogy a földrajzilag a szlovák főváros vonzáskörzetében fekvő Bratislava-vidéki járás Csemadok-szer­­vezeteinek vezetőségeiben ma már va­lóban lelkes és a nemzetiségi kultúra ügyéért akár többletmunkát is vállaló emberek irányítják a tagság és az álta­lános közművelődésnek az érdeklődök egyre szélesebb körét érintő tennivaló­kat. E környék vegyeslakosságú közsé­geiben jelenleg a több mint tízezer főnyi magyar nemzetiségű lakosság 21,5 százalékát tömöríti soraiba a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultu­keket hallhattunk, gitárkísérettel. A mű­soros est befejezéseként Elhervadt céd­rusfa címmel balladaműsor hangzott el. melynek szereplői Sa/lainé Somoskői Ág­nes, Lázár Edina, Túrós Márta és a Gömör Tánccsoport voltak. A balladamű­sort Veres János rendezte. Az irodalmi est megszervezésében nagyon sokan részt vettek. Oroszlánrésze volt a szerve­zésben Vaskői Kám/ynak, a TMK új elnö­kének, Kovács Tibornak, Tóbisz Ferenc­nek, Gál Mátyásnak. Lévay Tibornak, Deák Rozáliának és Gyürke Gyulának. Befejezésképpen néhány szót a klub ez évi terveiről. Szeretnénk meghívni dr. Bajnok Istvánt egy orvosi témájú elő­adással, Bredár Gyula prágai nyelvészt anyanyelvi műsorral, Demján Zoltánt egy vetítéses előadásra a hegymászásról, to­vábbá szeretnénk még néprajzi előadást és egy honismereti kirándulást szervezni a környékre. A nyár folyamán a Csema­rális Szövetsége. A titkári számvetés során szóba jött továbbá, hogy jónak mondható a járási bizottság és a helyi szervezetek vezetősége, illetve a helyi szervezetek egymás közötti kapcsolata; hogy a Nemzeti Front kötelékébe jutás­tól mindenki a Csemadok köznapi tevé­kenységének még rugalmasabbá s eredményesebbé tételét várja, hogy a járás 9 helyi szervezetében 1985/86- ban összesen 217 rendezvényt valósí­tottak meg 13 700 érdeklődő jelenlété­ben; hogy a Szenczi Molnár Albert Napok és a Féli (Tomášov) Kulturális Napok valóban reprezentatív rendezvé­nyekké nőtték ki magukat, viszont sok tekintetben nehezíti a közművelődési munka szervezését, hogy e járás terüle­tén a nemzetiségi iskolahálózat magyar tannyelvű létesítményei közül mindösz­­sze két alapiskola és egyetlen gimnázi­um van, ami főképpen a művészeti munkát teszi meglehetősen esetleges­sé. Gondolom, már ez is jelzi, hogy a konferencián nemcsak az erényekről, hanem a gondokról is beszéltek a jelen­lévők. Mind a beszámolóban, mind az azt követő viszonylag rövid, de magvas, vitában. Szóba került például, hogy a lehetségesnél jóval alacsonyabb az év­záró taggyűlések látogatottsága és a HÉT előfizetőinek száma sem tekinthe­tő kielégítőnek; hogy az amatőr művészegyüttesek közül jelenleg sem felnőtt szinjátszócsoport vagy népi tánc­­együttes, aminek következményekép­pen a néprajzi gyűjtőmunka sem eléggé következetes. A vitában felszólalók ész­dok rimaszombati szervezete és a TKM közös rendezésében sor kerül a II. járási művelődési táborra (július 3-4-5) Almá­­gyon: s szeptemberben megtartjuk a hagyományos Tompa Mihály Napokat Rimaszombatban. •• A Csemadok Újbásti Helyi Szerve­zete a múlt év november 7-én tartotta évzáró közgyűlését A falu ötszázötven lakosa közül nyolcvanan Csemadok-ta­­gok. Az évzárón beszámoltak az 1986-os évben lezajlott eseményekről és ismertették a tagsággal a jövő évi tervet. Az 1986-os évben számos estet szervez­tek. Ilyen volt többek között Gaál Mátyás barlangászati előadása, Dévai Nagy Ka­milla és Pelsőczy László műsoros estje. Herényi Béla afrikai útibeszámolója, Bö­revételei közül a műszaki foglalkozású­ak aktívabb bevonását célzó javaslat érdemel külön figyelmet, valamint az az óhaj, hogy a Csemadok fűzze szorosabb­ra kapcsolatait a különböző szintű nép­­képviseleti szervek magyar nemzetisé­gű képviselőivel. A járási szervek képviseletében Borka Ferenc, az SZLKP járási bizottságának dolgozója köszönte meg a Csemadok sokoldalú tevékenységét, s adott egy­ben további biztatást is a soronkövet­­kező feladatok teljesítéséhez. SziNássy József, a Csemadok KB Elnökségének tagja felszólalásában arra figyelmezte­tett, hogy a jövőben sokkal céltudato­sabban kell kihasználni a szövetség munkájának belső tartalékait, mert csak így érhető el részint a Csemadok kü­szöbönálló XIV. országos közgyűlésén születő, részint a Bratislava-vidéki járási konferencián hozott határozatok mi­előbbi és a tagságot is kellőképpen aktivizáló teljesítése. A járási konferen­cia elnökké újra Méry Bélát, titkárrá Görföl Jenöt választotta. (miklósi) szörményi István tanár előadása a népi építészetről. Újjáalakult a női énekkar dr. Blaskó László vezetésével és újból együtt van a citerazenekar is. Az 1987-es tervekben szerepel jogi, orvosi, néprajzi, régészeti előadás. Sze­retnének részt venni az énekkarral a Tavaszi szél... versenyen is. VÖRÖS ATTILA Fotó: archívum • TILTAKOZNAK az Amerikai Egyesült Ál­lamok atomrobbantásai ellen a Csemadok tagjai is. A helyi szervezetek évzáró taggyű­lésein és a járási konferenciákon amellett foglaltak állást, hogy az atomhatalmak kö­vessék a Szovjetunió példáját és szüntessék meg az atomrobbantásokat. A Szlovák Béke­tanácsnak küldött levelek egyike például így szól: „A Csemadok Központi Bizottsága Tit­kárságának és a Hét szerkesztőségének dol­gozói 1987. február 9-én nyilvános pártgyű­lést tartottak. Az ülés résztvevői felháboro­dással vették tudomásul, hogy az Egyesült Államok február 3-án a nevadai telepen végrehajtotta az újabb atomrobbantást. A Szovjetunió már több mint másfél éve nem hajtott végre atomkisérletet, s remélte, hogy az USA is követi példáját és kezdeményezé­sét Az Egyesült Államok mai vezetése azon­ban — Ronald Reagan-nel az élen — nem az enyhülés, hanem a kihívás es az agresszió útját követi. Az újabb atomrobbantással fi­gyelmen kívül hagyta az emberek millióinak az érdekét, valamint a nukleáris leszerelésre irányuló kívánságát és tovább növeli a fegy­verkezési versenyt és a háborús veszélyt. A nyilvános pártgyűlés résztvevői a leghatáro­zottabban elítélik az Egyesült Államok ma­gatartását és követelik az atomrobbantások megszüntetését és a nukleáris fegyverek megsemmisítését." • TIZENÖT éve, 1972-ben alakult a Cse­madok Kalászi (Klasov) Helyi Szervezetének folklórcsoportja. A húsztagú együttes rend­szeresen fellép a járási népművészeti ren­dezvényeken és a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyen. Az 1983-ban rendezett országos döntőben a harmadik helyre került. A népszokásokat felelevenítő összeállításo­kat műsoron tartó együttes folyamatosan próbál és készül az új bemutatókra. • A Csemadoknak a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásban harmincnyolc tele­pülésen van helyi szervezete. A lakosság számarányához viszonyítva a szervezettség 41,8 százalékkal Tonkházán (Tonkovce) a legnagyobb. A szervezettség tekintetében az 5,9 százalékkal Felsőpatony (Horná Potôň) áll az utolsó helyen. A járásban működő helyi szervezetek a XXV. járási konferencia óta eltelt időszakban 122 előfizetőt szereztek a Hétre. E számmal a Csemadok Központi Bizottsága képes hetilapja előfizetőinek szá­ma a járásban — a Csemadok-tagok számá­hoz viszonyítva — 8,2 százalékra emelke­dett. Sajnos, e szám még mindig nagyon alacsony. • Jó példát mutat a Csemadok Perenyhimi (Perín-Chým) Helyi Szervezetének fiatal lá­nyokból összetevődő éneklőcsoportja. Az immár tízéves együttes hetente próbál, rend­szeresen fellép a különféle rendezvényeken és feladatának tekinti azt is, hogy össze­gyűjtse a környék népdalait. Az együttes tagjai eddig már mintegy kétszáz népdal szövegét jegyezték le és dolgozták fel. A hagyományápoló együttes egyre népsze­rűbb. Munkáját számos elismerés övezi. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom