A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-27 / 9. szám
tokát megvalósító társadalmi munka eredménye bemutatásának, lemérésének járási szintű fórumai a Csemadok dal- és táncünnepélyek, a Csemadoknapok. Az ötvenes évek közepén, második felében e területen is — mint a kulturális élet sok más területén — hagyományteremtő volt a Csemadok, és ma már komoly tartalommal bíró, a járás lakossága által elfogadott, nyilvántartott, évente ismétlődő fórumot jelent e népművészeti seregszemle. Amint a gondosan ápolt fa, ez a fórum is folyamatosan erősödött, nőtt, terebélyesedett, és több irányú hatással bírt: formálta a közönség, a nemzetiségi közösség kulturális ízlését, jobb munkára, alaposabb felkészülésre ösztönözte a szereplő kollektívákat, ország-világ előtt demonstrálta népinemzeti kultúránk értékeit, erősségét, Csehszlovákia magyarságának gazdag hagyománykincsét, értékes forradalmi kulturális hagyományait. Régebben — az ötvenes, hatvanas években, amikor a népi kultúra igazi felvirágoztatásának lehettünk szemtanúi — járásonként több dal- és táncünnepélyt, Csemadok-napot is rendeztek. Azóta jelentős változáson ment át az életünk: megjelent, és teret hódított a televízió, kiépült a hivatásos népi együttesek és színházak láncolata, jelentősen nőtt az amatőr együttesekkel szembeni igény, a velük szembeni társadalmi elvárás. És polarizálódott is a kulturális élet: szakágazatok szerint teremtődtek meg a fórumai, a járási méretű bemutatkozó fesztiváljai. Ezért ma már járásonként csak egy dal- és táncünnepély megrendezésére kerül sor, csak ennyire van szükség, ez fedi az igényeket. De erre az egyre nagyon nagy szükség van. Az elsődlegesnek számitó kulturális értéke mellett — ne féljünk kimondani — a járások életében politikai fórum is, és nemzetiségi találkozó hely is a rendezvény. A járások politikai és kulturális életét vezető személyek évente itt, ezen a nemzetiségi kulturális ünnepélyen találkoznak a járásuk magyar nemzetiségű lakosságával. Itt van lehetőség rá, hogy az általános politikai és gazdasági problémák feltárása mellett a sajátos nemzetiségi kérdésekkel is foglalkozzanak. Ezen az ünnepélyen találkozhatnak a nemzetiség legnagyobb számú képviseletével. Ma egy-egy rendezvényen általában két-három-négyezer ember jön össze. És ez a nemzetiségi „képviselet", a falvak, a települések kultúra és politika iránt érzékenyebb lakóiból tevődik össze, azokból, akiket érdekel a világ, az ország és a nemzetiség sorsa. A sajátos nemzetiségi-népi kultúra eredményeinek felvonultatása mellett, az ünnepélyeken helyet kap a nemzetiséggel együtt élő más (szlovák, ukrán) népi kultúrának bemutatása, és a határ menti kapcsolatokon keresztül a magyar nemzeti kultúra. Ez növeli az ünnepély internacionalista jellegét. Szemléltetően jelenik meg a Kárpát-medence népei ezeréves együttélésének a népek kultúrájára gyakorolt hatása. A daloknak, az-év jeles napjaihoz (karácsony, farsang, húsvét, stb.), családi és munkaünnepeihez (lakodalom, keresztelő, aratás, kukoricafosztás, stb.) kapcsolódó szokáshagyományoknak a tartalma azonos, a nyelve, a nemzetet, nemzetiséget, a tájegységi népcsoportot megA szilicei folklórcsoport a rozsnytii (Krasnahorka) dal- és táncünnepélyen '81-ben határozó jellege más, az a sajátosan magyar, szlovák, barkó, mátyusföldi, zoboraljai, Ipoly menti fennsíki, detvai, sárosi, stb. És a sok-sok gyönyörű színből kötött csokor a nagyon szép, nagyon meggyőző együttélés kifejezője. A Csemadok több mint 35 éve fejlődési folyamatában a járási dal- és táncünnepélyek kikristályosodtak, stabilizálódtak, a kulturális felépítmény élő organizmusává váltak. A Csemadok XIII. Országos Közgyűlése óta eltelt 5 éves választási időszakban küldetésükhöz méltó helyet foglaltak el nemzetiségünk kulturális életében. TAKÁCS ANDRÁS Fotó: a szerző Érződött a tenniakarás ken Liszt művei szerepelnek. A klub missziója Liszt Ferenc eddig még ismeretlen műveinek, életútjának, utazásainak, leveleinek ismertetése, a róla megjelent könyvek tanulmányozása, tudományos Liszt-előadások rendezése. Visszapillantva az alakulás óta megvalósított 47 rendezvényre elmondhatjuk: a klub színvonalas műsorokkal gazdagítja az érdeklődők szellemi életét. Betölti hivatását. Helytörténeti szempontból rendkívül érdekes a város zenetörténetének népszerűsitése és forrásadatok felkutatása. A klub tekintélyét növeli az a tény, hogy több hasonló szervezettel is állandó kapcsolatban áll. Levelezői kapcsolat fűzi többek között a Prágában székelő Cseh Zenei Társasághoz, melynek kültagja. Baráti kapcsolatban áll a budapesti Liszt Ferenc társasággal és nyolc magyarországi csoportjával. A klub munkája megérdemli a támogatást és az iránta megnyilvánuló érdeklődést. • Közel ezer tagot számlál a Csemadok Rozsnyói (Rožňava) Helyi Szervezete. A Szervezetnek a közelmúltban megtartott évzáró taggyűlésén nagy sikerrel lépett fel a Csunyocska Árpádné vezette Búzavirág táncegyüttes és az ifj. Balogh Gyula vezette Pityóka zenekar. Fellépett és szintén nagy sikert aratott a Máté Dénes vezényelte Rozsnyói Munkásdalárda. A Csemadok Nyitrai Jb XXVI. konferenciájára 1987. január 24-én a nyitrai Tatra szállodában került sor. A járás 20 helyi szervezetének 2 762 tagját 41 szavazati joggal és 13 tanácskozási joggal rendelkező küldött képviselte. A Csemadok Jb elnökének, dr. Veres János tanfelügyelő megnyitója után Sándor János, a Csemadok Jb titkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját, amely a XXV. járási konferencia óta eltelt időszak (két év) tevékenységét értékelte. A járás Csemadok szervezetei kiemelkedő eredményt értek el főleg a népművészeti hagyományok ápolása terén. Javult a népművelői tevékenység, de még sok a kihasználatlan lehetőség, főleg a tudományos ismeretterjesztő előadások megvalósítása terén. A beszámolót élénk vita követte. 18 felszólalás hangzott el 15 küldöttől. A járási párt és állami küldöttség vezetője, dr. Éva Ferancová, a jnb alelnöke a járás magyar nemzetiségű lakosainak társadalomépítő és kulturális tevékenységéről szólt elismerően. A Csemadok KB küldöttségét Petrik József titkár vezette, aki felszólalásában az eredmények méltatása és elismerése mellett szólt azokról a tartalékokról, amelyek a Szövetségünk égisze alatt végzett munkát még hatékonyabbá és még sikeresebbé tehetik. Felhívta a figyelmet a Nemzeti Front tagjaként végzett munka új formáira, a választási programok teljesítéséhez szükséges aktivitás fokozására. A küldöttek felszólalásaikban kulturális tevékenységükkel kapcsolatos problémáikról beszéltek. Kitértek a hatékonyság fokozásával kapcsolatban szükséges tennivalókra, a fiatalok bevonására a Csemadok munkájába, a helyi szervezetek tevékenységének szellemi frissítésére (új műfajok, az érdeklődésnek megfelelő műsorok, stb.), az együttműködések javítására, a falvakon dolgozó tömegszervezetek és gazdasági egységek kulturális alapjának célszerűbb és gazdaságosabb kihasználására, a szellemi kapacitások egyesítésére, stb. Szóltak az anyanyelvű oktatás és tanárképzés problémájáról, a televízió magyar nyelvű közvetítésének hiányosságairól. az óvodák és iskolák helyzetéről, a továbbtanulással kapcsolatban a lehetőségek gyér kihasználásáról, a magyar nemzetiségű fiatalok szakmai és humán műveltségének fokozásáról stb. A konferencia határozatban adta feladatául az újonnan megválasztott elnökségnek, hogy a vitahozzászólásokat értékelje. Biztosítsa a hatáskörébe tartozó feladatok megvalósítását, és a többi kritikai észrevételt továbbítsa a megfelelő intézményekhez. A konferencia légköréből érződött a tenniakarás és a Csemadokban folyó tevékenység javításának szándéka. A résztvevők aktivitásából a megvalósításhoz szükséges lelkesedésre is következtetni lehetett. Reméljük, két év múltán az elfogadott határozatok teljesítéséről és a helyi szervezetek még termékenyebb tevékenységéről számolhatunk be. (D. D. G.) 7
