A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-27 / 9. szám
A CSEMADOK Ünnepélyeink A szepsi (Moldava nad Bodvou) Menyecske éneklőcsoport Somodiban, 1986-ban Az Hosvai Táncegyüttes Somodiban az 1986-os járási dal- és táncünnepélyen A Csemadok járási bizottságai az 1955-ös évtől kezdve évente rendszeresen megrendezik a járási dal- és táncünnepélyt. A rendezvény elnevezése a több mint harminc év alatt, többször is változott, (Csemadok-nap, aratási és békeünnepély, népművészeti fesztivál, illetve a járás egy nevezetes tájának megnevezése: Daloló Ipoly-völgy, stb.), módosult, de az ünnepély tartalma, küldetése, kultürpolitikai jelentősége a kezdettől fogva azonos: egy, vagy kétnapos kulturális rendezvény keretében bemutatni azokat az értékeket, közösség elé tárni azokat az eredményeket, melyeket a Csemadok tagsága, a népi kultúrát szerető és ápoló magyar nemzetiségű dolgozók, egy év leforgása alatt, a népi kulturális hagyományból feltártak, felgyüjtöttek, és színpadra feldolgoztak. A Csemadok, amikor felismerte a népi, a haladó és forradalmi kulturális hagyományok fontosságát, megindult azon az úton, amely a szocializmus építése során a nemzetiségi-nemzeti tudat állandó ébrentartását, erősítését jelenti. A Köztársaság államalkotó nemzeteinek: cseheknek, szlovákoknak a szocialista kultúra építésében, fejlesztésében meghatározott céljait, elveit követve szocialista tartalmú, nemzeti jellegű kultúra részrehozójává vált. Műsoraival kifejezte amit a szocializmust építő összes nemzet és nemzetiség vall: történeti fejlődésünk mai szakaszában nemzetiségünk folklór nélkül elképzelhetetlen volna, — a jövőben pedig egyebek között folklórunk révén őrizzük meg nemzetiségünket. A magyar nemzetiség részére Csehszlovákiában a Csemadok szervezetében fórumot teremtettek a hagyományőrző feladathoz. Az e téren egy év alatt kifejtett hangyaszorgalmú, soksok áldozatot igénylő, alkotói gondola-Ha a Csemadok helyi szervezeteinek gyermek és felnőtt néptánccsoportjai, a női és férfi éneklőcsoportok továbbra is újból és újbői felelevenítik a régi szokásokat, mondókákat, a környéken ismert csak ott honos népdalokat akkor reménykedhetünk, hogy nem merül feledésbe zenei anyanyelvűnk. Az igazán szép az lenne, ha a dalokat nem újratanulni, hanem el sem feledve egyszerűen nemzedékről nemzedékre továbbadni lehetne. A folytonosság fonala megváltozott felgyorsult világunkban mára ugyancsak elvékonyodott. Anya gyermekének nem mond ujjas kiszámolót, neki sem mondott az édesanyja, mert már ő is bölcsődében nevelkedett. Napjainkra a helyzet sokat változott Lényegesen több időt tölthet az édesanya pici gyermekével. A gyermek születése után okosan eltöltött két-három év az egész család életében a legszebb korszak lehet. Az okos időtöltés elsősorban a babával vakí foglalkozást jelenti. De hogyan ? Elsősorban úgy, hogy beszélünk a gyermekhez. Az édesanya szava megnyugtatja a csecsemőt. A mai édesanyák kénytelenek újratanulni a csecsemő gondozása közben dudorászható mondókákat versikéket. Az újratanulásban nyújtott segítséget, útmutatást a Csemadok komáromi (Komárno) Klapka művelődési klubja, amely a járási egészségügyi felvilágosító központtal és a gyermekpszichiátriai rendelővel közösen felkérte Svec Ilona igazgató óvónőt, tartson szakmai bemutató előadást a kismamáknak. Svec Ilona számtalan, részben saját gyűjtésű, részben a szakirodalomból merített altató, csitító. vigasztaló, tapso/tató, lovagoltató, hajmosáskor, fürösztéskor mondható versikével ajándékozta meg hallgatóit. (A klubest rendezői előrelátóan sokszorosították a mondókákat.) Dr. Gyurász István, az egészségügyi felvilágosító központ vezetője elmondta, hogy ez az első alkalom, amikor ily módon is megpróbálják segíteni a fiatal családok egészséges érzelmi fejlődését. Ha próbálkozásukat siker koronázza néhány hónap múlva ismét összehívják a várandós anyukákat, hogy a babákat ne csak ölelő karok, hanem édes szavak is ringassák. Hogy az érzelemszegény nevelés vagy az érzelmeit kifejezni nem tudó szülő milyen kárt okoz gyermekének, arról Dr. Bajnok István gyermekpszichiáter nagyon sokat tudna mesélni. A baj megelőzéséről, a gyermek érzelmi neveléséről ő tartott előadást a leendő anyukáknak. A klubest hallgatói ismeretekben gazdagodva, az anyaságra lélekben felkészültebben várják a nagy eseményt. Közművelődési klubjaink számára pedig a komáromi klubest példa lehet arra, mely intézményekkel lehet együttműködni, melyek a még ellátatlan területek, hogyan lehet tevékenységüket sokrétűbbé tenni. FISTER MAGDA • Megtartotta évzáró párttaggyülését a Csemadok Központi Bizottsága Titkárságán dolgozó pártalapszervezet. Az SZLKP Központi Bizottságának az évzáró taggyűlésen résztvett küldöttségét Vladimír Čerevka, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális miniszterhelyettese vezette. A pártbizottság beszámolója egyebek között hangsúlyozta, hogy a Csemadok 1986-ban is teljesítette feladatát. Az apparátus kommunista és párton kívüli dolgozóinak, valamint az önkéntes társadalmi dolgozók ezreinek az aktivitása révén a Csemadok sokrétű kulturális és politikai nevelő-felvilágosító munkával járult hozzá Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei együvé tartozása eszméjének elmélyítéséhez, a csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók eszmei-politikai és kulturális neveléséhez, a nemzetiségi és általa az egységes csehszlovák szocialista kultúra terjesztéséhez és fejlesztéséhez. Az évzáró párttaggyülés vitájában tizen szólaltak fel. Felszólalt Vladimír Čerevka elvtárs is, és elismerően méltatta a pártalapszervezet és a Csemadok munkáját. • Eredményesen dolgozik a Csemadok U- getfalui (Petržalka) Helyi Szervezete keretében működő Liszt Ferenc Klub. A több száz tagot számláló klubról és Liszt Ferencnek a Bratislavához fűződő kapcsolatairól hosszú cikket közölt a budapesti Magyar Hírlap január 24.-i száma. „Az Önök városának és közönségének örökké hálás maradok, mert itt Pozsonyban dőlt el a sorsom." — idézi Liszt Ferenc szavait a cikk szerzője, majd többek között elmondja, hogy a klub célja és feladata Liszt Ferenc szellemi hagyatékának ápolása és közkincssé tétele, a Liszt-kultusz élesztése és baráti kapcsolatok felvétele külföldi Liszt társaságokkal, hangversenyek rendszeres látogatása és rendezése, melye-6
