A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 1. szám
Holocsy László az önsegélyes alapon történő építkezéseket fel is sorolja. így építették fel a tornatermet, így vezették be a vizet, így ástak a falu egy részében csatornarendszert, így szedték rendbe a temetőt, amelyben a ravatalozó is felépült az előző elnök idejében. Éberhardnak kb. 450 házszáma, tizennégy utcája és szeméttelepe is van. Nem volt könnyű elérni, de a szemetet kihordják a faluból. A szemét lerakása egyébként is országos gond. A választási program lényegesebb pontjai: gázmüvesítés, több célt szolgáló épület építése, az egyéni lakásépítés lehetőségének, valamint hatvan lakóház részére villany, gáz, útépítés, tisztító berendezéssel ellátott szennyvízcsatorna biztosítása. („A helyi nemzeti bizottságnak 25 képviselője van. Munkájukról elismerően kell szólnom. Az se becsülhető le, amit segítség címén a tömegszervezetek tagjai nyújtanak. A Csemadok helyi szervezete a legtermékenyebb közöttük. Háromszázötven tagja van. A Csemadok járási bizottsága évről évre itt rendezi meg járási dal- és táncünnepélyét. Én is részt veszek az ünnepélyen. Tavaly meg is nyitottam, meg beszéltem is a mintegy nyolcszáz-ezer résztvevöhöz. A műsor mindig jó, érdekes. Előkészítésében számos tömegszervezet tagjai segédkeznek. De legjobban a Burger Ferenc vezette Csemadok helyi szervezet tagjai. A helyi nemzeti bizottság is segít. Néha előfordul, hogy az estém szabad. Néha a szombatom, vasárnapom is. De legtöbbször még esténként is ügyfeleket fogadok. Még soha nem voltam szabadságon. Egyszer mentem el egy hétre a családommal a šíravai tóhoz. Ötödik éve már, hogy a szövetkezetbe járok nyaranta a fiaimmal szalmakazlat rakni. Ők most katonák. A lányom elárusító a fővárosban. Néha kőműveskedni és ácsmunkát végezni is eljárok másokhoz. Baráti alapon, fizetség ellenében, mikor hogyan. Feleségem szintén tízgyermekes családból való. Főiskolásokként kerültünk össze. Nehéz volt talpra állnunk. A testvéreimmel ritkán találkozom. Rendszerint halottak napján. A szüléink sírjánál II lésházán. Tanítói lakásba költöztem Éberhardon, de már régen nem lakom ott. Családi házat építettem.”) Beszédesen járjuk körül a falut, amelynek postahivatala, kocsmája, hentesüzlete és cukrászdája van. Kulturális terme nagyon kicsi, a nyolcadik ötéves tervben azzal a bizonyos több célt szolgáló épülettel akarnak ezen a gondjukon segíteni. Sok bajuk van a vegyeskereskedés nyitásával, mert a bolt vezetését senki nem akarja elvállalni, és a Jednota fogyasztási szövetkezet több munkaerőt nem tud alkalmazni. A fővárosból utaztatják Éberhardra a nehéz bevásárlótáskákat. („Nehéz munkát vállaltam" — mondja még Holocsy László búcsúzóul. De az elért eredmények felvillanyoznak. Érzem, hogy az emberek tisztelnek, becsülnek. Érdemes értük dolgozni...") MÁCS JÓZSEF Görföl Jenő felvételei Az öregkor nem természetellenes és nem is rendkívüli, az ember életének ősze nem jelent szerencsétlenséget. Szocialista társadalmunk azok számára, akik átlépik a nyugdíjkorhatár küszöbét biztos anyagi körülményeket teremt, hogy életük nyugodt és boldog legyen, élvezhessék a megérdemelt pihenést. Örömmel tapasztaljuk, hogy a nyugállományba vonuló embertársainknak nem csökken az érdeklődésük, hasznos társadalmi életet kívánnak élni, állandóan találkozni akarnak egymással és a város lakosságával. Komáromban (Komárno) azok közé a hasznos intézmények közé, amely a nyugdíjasok szórakozását és megérdemelt pihenését biztosítja, 3 nyugdíjasklub tartozik. A Május 1. téri új, kerszerüen berendezett nyugdíjasklubot kerestem fel a napokban, hogy betekinthessek a klub sokrétű kulturális tevékenységébe. Mindenütt nagy volt a sürgés-forgás. — Látja, itt nincs időnk öregedni! — fogad mosolyogva Kuchaf Rózsa, a klub vezetője. — Mindenről lehet itt nálunk beszélni, csak a korról nem, mindenki az érdeklődése szerint kapcsolódik be a munkába. — Tudjuk, hogy munkájukban szép sikereket érnek el. Beszéljen ezekről! — Több mint hatszáz tagunk van, sokan közülük nagyon aktívak, ebből adódott az ötlet, hogy tevékeny résztvevői legyünk városunk kulturális életének. Fokozatosan, a tagság érdeklődésének megfelelően hoztuk létre az érdekköreinket. így Tarics János vezetésével megalakult az énekkarunk és az irodalmi kör. A tagok már többször szerepeltek a klub és város nyilvánossága előtt. Háborúellenes műsorunknak, amelyet a Szakszervezetek Házában adtunk elő kétszer is nagy sikerrel. járásba és'többször voltunk már Magyarországon is, ahol a legszebb tájakkal és műemlékekkel ismerkedtünk meg. — Hogyan biztosítják tevékenységükhöz az anyagiakat? — A vnb támogatásával rendszeresen papírgyűjtést szervezünk, társadalmi munkát is végzünk. Védnökséget vállalunk a Kertész utca felett, amire kell, van mindig anyagi fedezetünk. — Mit tart kulturális tevékenységük legnagyobb eredményének? — A már említett gazdag és sokrétű rendszeres tevékenység mellett azt, hogy itt a klub tagjai megtanulják ápolni és szeretni a kultúrát. Sokan talán még soha nem szavaltak, nem énekeltek.- S ami ennél még fontosabb, örülnek annak, hogy valami hasznosat csinálnak, s másoknak örömet, jókedvet szereznek. Támogatjuk a Csemadok m Ti í\5 Próbál az énekkar ▼ A kézimunka kor tagjai p *' Ť* -p j* l*f '4 * * if i jU ^ ' ja*. . A f • 'Ä több mint 70 szereplője volt, 60—80 évesek. Beck Pál, a város első munkáspolgármestere, immár 86 évesen, lelkesen szavalta a saját verseit. Most ismét vidám összeállítást tanultunk be és mutatunk be még a december folyamán. Saját zenekarunk van, tagjai Varga András, Rév Sándor, Nagy László, Hollósi József és Kisvince Ilona. Nem is gondolná, mennyi ember jön el a rendszeres zenés teadélutánokra. Kézimunka szakkörünknek 25 tagja van, rendszeresek a kézimunka-kiállításaink. A honismereti kört Trugli Sándor vezeti. Az ismeretterjesztő előadások mellett a műemlékek környékének szépítéséből és ápolásából is kivesszük a részünket. — Nem feledkezünk meg a sportról sem — szólal meg mellettünk Žibrita Pál — a biliárdozás mellett rendszeresen dolgozik a turista szakkörünk is. Csoportos túráinkon a város környékét, a környék legszebb helyeit látogatjuk meg. — Sokan vesznek részt az autóbusz-kirándulásokon — mondja Kisvince Ilona. Ellátogattunk már a Duklaihágóhoz, Prágába, a baráti Blanskói munkáját is, hiszen egy épületben székelünk a Csemadok helyi és járási bizottságával. Búcsúzáskor örömmel állapítom meg, hogy megérte létrehozni e mo; dern nyugdíjasklubokat, hiszen itt olyan emberek találkoznak naponta, akik nem érzik, hogy ök már kiestek a mindennapi munkafolyamatokból. Fiatalos lendületük sokunk számára lehet példa, azok számára is, akik még messze vannak a nyugdíjkorhatártól. Dr. BENDE ISTVÁN Fotó: Nagy Tivadar 13
