A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-30 / 5. szám
ÉLETÉBŐL figyelemmel kisért tájékoztatót. A művelődési szemináriumon pedig az alábbi témák szerepeltek: Mikszáth nógrádi barátai, Kubányi Lajos festészete. Manga János néprajzi gyűjtései az Ipoly mentén, A két világháború közötti csehszlovákiai magyar próza. A témákról neves előadók értekeztek, dr. Szabó Kálmán balassagyarmati irodalomtörténész. dr. Praznovszka Mihály, a Nógrád megyei múzeumok igazgatója, dr. Turczel Lajos irodalomtörténész és dr. Zólyomi József, a Palóc Múzeum igazgatója. A kulturális napok rendezői mindig nagy súlyt helyeztek a magyar-szlovák kulturális kapcsolatok ápolására. A szeminárium témái között mindig szerepel egy előadás ebből a témakörből is. 1986-ban Ján Fekete, Kékkőn élő szlovák író vallott eddigi pályájáról, művészetéről. A sok ismerettel gazdagító előadásokat Versben bujdosó címmel Nagy László — emlékműsor követte. A költő özvegyének, Szécsi Margitnak szívhez szóló bevezetője után Budai Ilona népdalénekes és Birinyi József népi hangszerművész közreműködésével. Az irodalmi és kulturális napok rendezvénysorozatát jól sikerült honismereti kirándulás zárta. A járás szinte valamennyi Csemadok-szervezetét képviselő túrázók Északkelet-Magyarország és Kelet-Szlovákia természeti szépségekben bővelkedő, irodalmi és történelmi emlékhelyekben gazdag tajaival, településeivel ismerkedhettek meg. Az őszi Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napok műsorából három esemény kívánkozik tollhegyre. A honismereti kirándulás, amely ezúttal aJBörzsöny vidékét, a Dunakanyar nevezetességeinek megismerését szolgálta. A művelődési szeminárium az évfordulók jegyében folyt. Dr. Pálmány Béla, a budapesti Mezőgazdasági Múzeum történész munkatársa a török kiűzésének 300. évfordulója kapcsán szólt a nógrádi várak életéről. Dr. Kerényi Ferenc, a Színháztörténeti Intézet igazgatója Az ember tragédiája a világ színpadain címmel tartott lebilincselő előadást. Lehel Zsolt bratislavai helytörténész az ötvenéves alsósztregovai Madáchsíremlék ürügyén Riegele Alajos szobrászművész munkásságát méltatta, diafilmekkel is illusztrálta. Böszörményi István gimnáziumi tanár Mocsáry Lajos nógrádi politikus és történész életútját ismertette. A napok zárórendezvénye a munkásénekkarok járási fesztiválja volt Ipolynyéken. Az irodalmi és kulturális napok rendszeres megrendezése immár hagyománnyá vált a Nagykürtösi járásban. Évről évre gazdagodik a műsorajánlat, mind többen vesznek róla tudomást. Apró sikerek' is fokozzák munkakedvüket. pl. az. hogy a művelődési szemináriumok neves előadói szép sorokkal örökítik meg nevüket az emlékkönyvben, gyarapszik — mégha magánkezdeményezés útján is — a hangtár Jaz előadások hangszalagra kerülnek), rendszeresnek mondható, hogy segédanyagokat sokszorosítunk (ilyen volt pl. a járás munkásmozgalmát feldolgozó ill. az alsó-sztregovai Madách-siremlék történetét ismertető, mindkettő dr. Csáky Károly munkája), vagy a honismereti kirándulásokra rendszerint megjelentetett képes útikalauz és kérdőív. A fentiekből kiderült, az irodalmi és kulturális napok programja vidéken zajlik ugyan, mégsem vidékies. Állja a versenyt bármely városi vagy országos rendezvény színvonalával. Erről bárki meggyőződhet, aki a napok idején valamelyik rendezvényre a Nagykürtösi járásba látogat. URBAN ALADÁR Gonda Valéria kiállítása Séta a szentendrei skanzenban Röviddel a Csemadok XIII. Országos Közgyűlése után, 1983-ban valami új kezdődött a Nagykürtösi járás kulturális életében. Kedvezően hatott az előrehaladásra Madách Imre születésének 160. évfordulója, s az az egyre kiteljesedő együttműködés, ami a Középszlovákiai kerület és Nógrád megye kapcsolatában figyelhető meg. A felgyülemlett sok tapasztalat, javaslat, ötlet szabad utat kapott. Bebizonyosodott, hogy vidéken is meg lehet ismerni a világot, hogy művelődés vidéken is létezik. A felismerést tett követte, s azóta évente két alkalommal, tavasszal és ősszel, Mikszáth Kálmán és Madách Imre nevével fémjelzett irodalmi és kulturális napok irányítják a köz figyelmét irodalmunkra, a honismeretre, néprajzra, képzőművészetre, a nemzetiségi kultúrára. 1986-ban a Mikszáth-napok műsora igen gazdag volt. Ekkor zajlott a CSKP megalakulása 65. évfordulója tiszteletére meghirdetett irodalmi-történelmi vetélkedő járási döntője, amelyet a vers- és prózamondó verseny győzteseinek gálaműsora zárt. Lovicsek Béla találkozott olvasóival a járás néhány községében, frissen megjelent könyvéből több száz talált gazdára, olvasóra. A Csemadok-tisztségviselők szakmai szemináriuma is fontos rendezvénye volt a kulturális napoknak. Ezen többek között dr. Gyönyör József Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlásáról, az anyanyelv- és a névhasználat jogi kérdéseiről tartott élénk. Dr. Kerényi Ferenc MŰVELŐDÉS VIDÉKEN • Ötven éve (1936. december 19-én) állították fel Alsósztregován (Dolná Strehová) Riegele Alajos bratislavai szobrászművész alkotását, Madách Imre siremlékét. A kezét magasba tartó Ádámot ábrázoló jellegzetes bronzszobor Madách Imre világhírű drámai költeményének. Az ember tragédiájának egyik jelenetét eleveníti meg. Az alsósztregovai Madách Múzeumot és Madách Imre siremlékét a belföldi és a külföldi turisták egyaránt gyakran felkeresik. Gyakran látogatnak Alsósztregovára a Csemadok-tagok is. Az említett évforduló alkalmából is többen megkoszorúzták Madách Imre síremlékét. • Mocsáry Lajos nevére és tanítására a Duna menti népek nemzetiségei különös tisztelettel gondolnak és hivatkoznak. A Losonc (Lučenec) melletti Kurtány pusztán 160 éve született politikus a monarchia idején következetesen védte a szlovák és a román nemzetiségek érdekeit, és a nemzetiségi kérdésben elfoglalt becsületes magatartásával szerzett magának elévülhetetlen érdemeket. Mocsáry Lajos emlékét a Csemadok is ápolja. A közelmúltban például a Csemadok Losonci (Lučenec) Járási Bizottságának kezdeményezésére az illetékes járási és helyi szervek képviselői Mocsáry Lajos születésének 160. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el Mocsáry Lajos ma is álló szülőházának falán. • A sajtóterjesztés egyike a Csemadok munkaformáinak. Az 1981-ben tartott XIII. Országos Közgyűlés óta eltelt időszakban a Csemadok helyi szervezeteinek aktivistái például összesen 5 458 előfizetőt szereztek a Csehszlovákiában megjelenő magyar nyelvű óságokra. Közülük a legtöbb előfizetőt (2 839-et) a Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapjára, a Hétre szerezték. • A Hét szerkesztőségébe érkező levelek többsége a Csemadok helyi szervezeteinek munkájáról tudósít. Gyakran kapunk azonban a Hétben megjelent cikkekre reagáló — dicsérő és bíráló jellegű — leveleket is. A minap Sebők János gerencséri (Nitrianske Hrnčiarovce) olvasónk arról írt. hogy a Hétnek az 1986. november 21-én megjelent 47. számában A Földközi-tenger gyöngyszeme című útirajzban a Rhodosz szigetére vonatkozó földrajzi adatok tévesek. Á mintegy 80 km hosszú sziget területe nem 1 400 négyzetméter, hanem mintegy 1 470 négyzetkilométer. A kézirat átírásakor történt „sajtóhibáért" ezúttal is kérjük olvasóink elnézését, egyben köszönjük olvasóinknak a Héttel kapcsolatas észrevételeit, • ..Kincskeresők" a neve a Bodonyi András vezetésével Ipolyságon (Šahy) 1971-ben alakult héttagú parasztzenekamak. A Csemadok erkölcsi és anyagi támogatásával dolgozó együttes többnyire az Ipoly mente népdalait és a csehszlovákiai magyar költők népies dallamokra épülő megzenésített verseit tartja műsorán. Rendszeresen fellép a különféle helyi-, járási- és országos rendezvényeken. A gyermek- és felnőtt tánccsoportoknak. valamint az irodalmi színpadoknak azzal segít, hogy biztosítja a zenei kíséretet. 7
