A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-25 / 30. szám

A HET NYÁRI KEPES VERSENYE A várfalak tövében emlékmúzeum várja a látogatókat­jelkép. A szakavatott kutatók a közel­múltban ősmorva templom nyomaira bukkantak. A szlovák nemzeti ébredés élharcosa, Ľudovít Štúr 1836-ban ezen a helyen hirdette ki nemzetújitó eszmé­it. Ady Endrén kívül a szlovák költőóriás, Pavol Országh-Hviezdoslav is megéne­kelte a hely szépségét, történelmi jelen­tőségét. Az amfiteátrum felé, a völgybe pillan­tok. Két szép, csipkés bástyafokon akad meg a tekintetem. A rege szerint igaz, tiszta, őszinte szerelemmel szerette egymást két közelben lakó, élő nemes­úr fia és leánya. A fiatalokat tiltották egymástól a számító, kegyetlen, hozo­mányvadász, zord szülök. Az ifjú és szívbéli mátkája hát, végső kétségbe­esésében, hogy nem lehetnek egymá­séi, erről a két szikláról vetette magát a mélyben tovarohanó habokba ... Alkonyodik. Hazafelé indulnak a tu­risták. A romok régmúlt időkről álmod­hatnak reggelig. A falak között szél kószál, a kövek réseiben madarak talál­nak éjszakai szálláshelyet maguknak. Az alábukó nap búcsút int a vár romja­inak. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei űn k \ / MOSZKVA A Szovjetunió fővárosa, politikai, tár­sadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális életének központja. A világ negyedik legnagyobb városa. Sokarcú, sajátságos atmoszférájú város. Tágas, «éles főútjai, modern épületei világ­városi jellegét erősítik. Mint fán az évgyűrűk, úgy rakódtak egymásra Moszkvában az egymást követő építé­szeti stílusok. A XII. század közepén említik először a krónikák Moszkva nevét. Azóta sok száz tanulmányban dolgozták fel a város történelmét. A Vörös tér Moszkva legrégibb tere. A szovjet élet sok hagyománya fűző­dik hozzá. Itt tartják a május elsejei és november hetedikéi felvonulásokat, s a katonai díszszemléket. A tér köz­pontjában áll a Lenin mauzóleum mél­tóságteljes gránitépítménye. A Kreml vastag falain összesen húsz bástyato­rony van, s az öt legmagasabbat világí­tó rubin csillagok díszítik. Moszkvában számos múzeum, kép­tár és színház található. A Lenin-he­­gyen épült fel a híres Lomonoszov Egyetem, amelynek különböző fakul­tásain több mint 30 ezer diák tanul, a Szovjetunió 50 nemzetiségének és 60 külföldi ország — köztük Csehszlová­kia — fiataljai. Az 1980-ban rendezett nyári olimpiai játékok fő központja a luzsnyiki Lenin-stadion volt. A hatva­nas években épült az impozáns Kong­resszusi palota, KGST modern iroda­épülete, az új Kalinyin proszpekt tet­szetős, forgalmas üzlethálózatával. Moszkva még ma is a nagy építkezé­sek városa, meggyorsul a város törté­nelmi részeinek rekonstrukciója is. A korszerű sugárutak mellett új épülete­ket emelnek, de a művészeti szem­pontból értékes házakat is meghagy­ják. KÉRDÉS: A Kreml területén épült ez a modern palota, s ebben az évben egy igen jelentős esemény színhelye volt. Mi az épület neve ? LENINGRAD „Európára ablakot itt vágjunk: tenger mossa lábunk!" — írja Puskin A bronz­lovas című költeményében a városról, melyet Nagy Péter cár alapított 1703- ban Szentpétervár néven és hosszú évtizedekig Oroszország fővárosa volt. Szép fekvése, gyönyörű utcái, hidjai miatt észak Velencéjének is szokták nevezni. A XIX. század végén e város lett az orosz forradalmi munkásmozga­lom központja. Lenin felhívására 1917. november 6—7-én a petrográdi mun­kások, a forradalmi érzelmű katonák és matrózok támogatásával átvették a hatalmat. Ez volt a nagy októberi szo­cialista forradalom, amely rövid idő alatt egész Oroszországban győzött. A Téli Palotát, az utolsó döntő roham színhelyét számos regény, festmény és film örökítette meg. Az Ermitázs ma a világ legnagyobb képzőművészeti mú­zeuma. Jellemző, hogy a forradalom, sőt magában a palotában folyó harcok sem okoztak kárt a gazdag gyűjte­ményben. A műtárgyak, emlékművek tisztelete és féltő megóvása mindvé­gig jellemezte a forradalmat. Noha a 20-as évektől kezdve ismét Moszkva lett az ország fővárosa, Le­­ningrádban is számos új üzem, tudo­mányos intézmény, egyetem létesült s tovább virágzott a város nagy hagyo­mányokkal rendelkező kulturális élete. A második világháború idején Le­­ningrád 900 napig volt a német fasisz­ták gyűrűjében, de a szovjet hadsereg-KÉRDÉS: Ez a hajó ma múzeum. És a forradalmi munkásmozgalom legjelentősebb eseményére emlékeztet. Mi a hajó neve ? nek sikerült megtartania a várost, 1945-ben a Szovjetunió legfelsőbb ta­nácsának elnöksége Leningrádnak a Hős Város címet és a Lenin-rendet adományozta. A háború befejezése után rendkívül gyorsan eltüntették a háború nyomait. Új üzemek, főiskolák, közlekedési vo­nalak és modern lakóházak épültek. A helyes válaszokat a rejtvényszelvé­nyekkel együtt levelezőlapon 1986. szeptember 15-ig kell beküldeni a Hét szerkesztőségébe. Aki mind a hét fordulóban sikeresen szerepel, részt vehet a sorsoláson. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom