A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-18 / 29. szám

ÉLETÉBŐL Az ifjúsági kórusok kategóriájában két kó­rus indult. Tudomásunk szerint csak három ifjúsági kórusunk van (Galánta, Kassa, So­­morja). A jövőben ilyen esetben tanácsos lenne mindhármat meghívni, ismerve az egyes kórusok erényeit és hibáit. A Collegi­um Canticum ifjúsági vegyeskar kórusmoz­galmunkban nagy előrelépést jelent, már pusztán létezésével is. Reméljük, a jövőben nem elégednek meg a félmegoldásokkal. Elsősorban több gondot kell fordítaniuk a rendszeres hangképzésre (főleg ami a női kart illeti), a tiszta intonációra és a müvek pontos elsajátítására. A 15 tagú galántaí leánykórus nem egy hallgatót megtévesztett. Aki kórushangzásra várt, az csalódott. Aki azonban tudatosította, hogy kamarakórus áll a színpadon, azt könnyen meghódította a lányok teljesítménye, változatos műsora. Kár, hogy iskolásokról van szó. Jó lenne, ha ez a csoport a jövőben együtt tudna maradni, nagyobb hangsúlyt fektetve az egyéni és a csoportos hangképzésre, a lazítás techniká­jára, még nagyon magas szintet érhetnének el. Minden adottságuk megvan hozzá. Mű­sorukból kiemelnénk a kiváló kötelező szám mellett Regnart: Megbabonáz sok szivet. Eben : Snéži (ez lehetett volna még kifeje­zőbb!), valamint Bartók Leánycsúfoló c. mű­vét. A vendégkórusok között hallhattuk a helyi alapiskola gyermekkórusát Szabó Éva és Ko­pasz Csilla vezetésével, a váci Petőfi Sándor Általános Iskola gyermekkarát Farkasné Var­ga Gabriella vezényletével, a szlovák Harmó­niát Ján Ozabal irányításával, s a fesztiválja­inkon olyan jól ismert vegyeskórusokat, mint a kassai Csermely és a komáromi Egyetértés Havasi József, illetve Stubendek István ve­zényletével. A vendégek műsora változatos volt. A helyi kórust reméljük a jövőben majd a központi versenyen is hallhatjuk. A váci gyerekek tel­jesítménye jó összehasonlítási alapot adott az otthoni karmestereknek, a szlovák női karon érezhető volt az éneklésből fakadó öröm és élmény. Érdemes megjegyezni, hogy látták ven­dégkarnagyaink a fesztivált. „A szervezést dicsérném különösen... a gyermekek mű­sora maradandó élmény kórusunk számá­ra ..." (Farkasné, Vác). „Meglepett a színvo­nalas szervezés és lelkesedés és az énekka­rok tömege. Leányaink is szívesen énekel­nek, ha hívnak, megyünk. Évente megközelí­tően ötven fellépést abszolválunk." (J. Ozá­­bal, Modra). Itt álljunk meg egy pillanatra! Melyik kórusunknak van évi ötven fellépésre lehetősége? Tudomásunk szerint ilyen nincs. Reméljük, hogy a jövőben otthon és a kör­nyéken kórusainkat is jobban fogják támo­gatni, enélkül nincs fejlődés! Idézzük, fel, hogy látta a versenyt a társ­szervező, a Népművelési Intézet képviselője Dr. M. Mésárošová: „Úgy tűnik, hogy ezen a versenyen szigorúbb válogatás volt, így a mai versenyen példás teljesítményeket hallhat­tunk. Ez a gyerekhangok helyes »megmunká­lásának« az eredménye ..." — A nyolcadi­kos Kópéik Kati (Kassa, Csengettyű) így nyi­latkozott : „Szeretek utazni, már három évvel ezelőtt is részt vettem a versenyen, tudtam, mi vár ránk. Nagyon jó itt minden, az időt is kifogtuk." Érsekújvár elcsendesedett, de hiszünk ab­ban, hogy Szlovákia falvaiban egyre gyakrab­ban felcsendül majd a dal, s három év múlva kórusaink újból találkoznak. Dr. DUKA ZÓLYOMI EMESE Prándl Sándor felvételei VII. GÍMESI MŰVELŐDÉSI TÁBOR Még pár órával a táborozás kezdete előtt is gomolygó felhők riasztgatták a szervezőket és a táborba készülőket. De az időjárás végül is kegyes maradt az immár hetedszer sorra kerülő művelődési tábor résztvevőihez. A csaknem zavartalan napsütésben népes csoport indult a gimesi (Jelenec) vár megte­kintésére. Az inkább kellemes sétának ne­vezhető túra, a májusi szépségében pompá­zó erdő, a kilátás, valamint a túrát vezető Lehel Zsolt előadása és magyarázatai még azoknak is sok újat adtak, akik már sokad­szor vettek részt a tábor ezen a — már hagyományosnak mondható — nyitóműso­rán. „Modem szexuológia" címmel került sor az első előadásra. Dr. Huncsík Péter a szexu­alitás biológiai és pszichológiai kérdéseivel foglalkozott. A téma, az előadó gyakran a népszerű dr. Veres Pál stílusát idéző elő­adásmódja, frappáns megjegyzései megra­gadták a hallgatóságot. Kár, hogy az elő­adásban kelleténél nagyobb figyelmet szen­telt olyan biológiai kérdéseknek, amelyeket a résztvevők már tudtak, vagy legalábbis régen tudniok kellett volna. így lényegesen keve­sebb idő maradt a tanulságosabb és fonto­sabb pszichológiai háttér elemzésére, amelyről napjaink sokszor felszínes kapcso­latait, válási statisztikánkat nézve mindenki­nek van még mit tanulnia. A komáromi Borostyán és a Zsámbék együttesek voltak az esti műsor főszereplői. Kedves, hangulatos dalaik, a megzenésített versek, gyermekdalok megérdemelt sikert arattak. Á zsúfolásig megtelt teremben többször hangzott fel a visszahívó vastaps. A műsort követően táncház zárta a táborozás első napját. Aerobicgyakorlatokkal ébresztették fel magukat a lelkesebbek a második nap reg­gelén. A II. világháború hősei emléktáblájá­nak megkoszorúzása után a faluban zajlott le a délelőtti műsor. Jókai Mária gyűjtéseinek anyagából állított össze egy néprajzi kiállí­tást a falu kastélyának vadásztermében. Pár­ták, tökötök. lakodalmi jelek, férfiingek stb. kerültek bemutatásra felelevenítve a környe­ző falvak — lassan kihaló népszokásait. Az Néprajzi kiállítás ismert néprajzgyüjtő több mint egyórás tár­latvezetésen mutatta be a kiállított tárgya­kat, ismertette származásukat s a hozzájuk fűződő népszokásokat. A kastély udvarán a már ugyancsak hagyo­mányosnak mondható gyermekműsornak tapsolhattak a falu legfiatalabb és idősebb lakói, valamint a táborozok egy része. A JUGYIK irodalmi színpada, a bábcsoport, a Borostyán együttes játékokkal, dalokkal, me­sékkel, tánccal szórakoztatták ifjú közönsé­güket. Dr. Püspöki Nagy Péter közvetlen, lenyű­göző előadásmódja még a történelem iránt kevésbé érdeklődök figyelmét is le tudta kötni. Délutáni előadásában a Wesselényi­iéi mozgalom eredményeit elemezte. Néhány mesterséggel ismerkedtek meg a kíváncsiabbak ezután. Vörös Ernő a kosárfo­nás néhány titkát tárta fel, Jókai Mária fonásmintákat (négyesfonás, körömfonás) és hímzéseket mutatott be, míg Nagy Katalin a kopjafa faragásánál a fafaragás néhány fogá­sát. Az ügyesebbeknek a tanultakon túl való­színűleg kedves emlékeik maradnak az itt elkészített tárgyak. „A magyar széppróza" volt a témája Gren­del Lajos előadásának, amelyben a magyar szépirodalom jelenségeiről, egyéniségeiről beszélt. A nap legnagyobb élményét az esti műsor jelentette. A JUGYIK színjátszó csoportja az „Özvegy Kamyóné" viszontagságos „kaland­jait" mutatta be a gimesi tó partján. Remek előadásmód, ügyesen elkészített díszletek és koreográfia, szellemes és elgondolkodtató megjegyzések sora — igy lehetne a bemuta­tó fő jellemvonásait összefoglalni. A táboro­zok vastapssal jutalmazták a látottakat. Re­mélhetőleg nem utoljára szerepeltek a mű­velődési tábor műsorában. Néhány — a terem körüli — probléma megoldása után táncház zárta a tábor máso­dik napját is. Az utolsó nap délelöttjére egy témakör maradt. Öllős László az antik görög művé­szetről tartott előadást. A téma igényelte volna a diavetítést, a görög művészet reme­keinek képeken való bemutatását is. A háromnapos találkozó végét jelentette a kopjafaavatás. Zeneszó, tánc, közös ének kíséretében került a kopjafa „idősebb" társai mellé. Az idei tábor kiváló műsora mellett még egy rekordot is magáénak mondhat. Rövid történelme során először vettek részt rajta ilyen nagy létszámban. Sajnos, akadtak olya­nok is, akik nem a táborba valók voltak! Néhányan kirívó viselkedésükkel hívták fel magukra a figyelmet. A szomorú tény nem a szervezők hibája! Ök a tábor sikeréért min­den tőlük telhetőt megtettek. Jó lenne, ha az a néhány fiatal elgondolkozna azon, hogy viselkedésük milyen jelentős károkat okoz a rendezőknek, a művelődni és tanulva szóra­kozni kívánó, s szerencsére a többséget képviselő táborozóknak. S ha úgy érzik, hogy felelőtlen viselkedésüket nem tudják meg­változtatni. akkor maradjanak távol az ilyen jellegű rendezvényekről. Az ilyen tartalmú „szereplésük" sehol sem kívánatos. PUNTIGÁN JÓZSEF Fényképezte: Puntigán J. A VI. CSENGŐ ÉNEKSZÓ versenyének eredményei: I. KATEGÓRIA Aranykoszorú a zsűri dicséretével, különdij a 15 éves munkás­ságáért A komáromi (Komárno) Béke utcai Alapiskola kicsinyek kórusa Karnagy: Kaszás Margit Kíséret: zongora és furulya — Czókoly Éva, hegedű — Zsákovics Zsuzsa ARANYKOSZORÚ A nagymegyeri (Čalovo) Alapiskola Igricek kórusa Karnagy: Ág Erzsébet Kíséret: zongora — Mravúchová Helena II. KATEGÓRIA Aranykoszorú a zsűri dicséretével, különdij a legjobb műsor­­összeállításért A kassai (Košice) Kuzmányi utcai Alapiskola Csengettyű gyermek­kara Karnagy: Homolya Éva Kíséret: zongora — Babcsák Klára Aranykoszorú A Nagymegyeri (Čalovo) Alapiskola gyermekkara Karnagy: Szeder Irma Kíséret: zongora — Mravúchová Helena A Peredi (Tešedíkovo) Alapiskola Pitypang gyermekkara Karnagy: Jónus Katalin Kíséret: zongora — Oláh Julianna Ezüstkoszorú, különdij a 25 éves munkásságért A komáromi (Komárno) Béke utcai Alapiskola gyermekkara Karnagy: Striber Lajos Kíséret: zongora — Czókoly Éva Ezüstkoszorú A kürti (Strekov) Alapiskola gyermekkórusa Karnagy: Kovács János Kíséret: zongora — Dobai Csilla III. KATEGÓRIA Aranykoszorú a zsűri dicséretével, különdij a kötelező kórus­mű legjobb előadásáért A Galántaí (Galanta) Magyar Tannyelvű Gimnázum leánykara Karnagy: Józsa Mónika Ezüstkoszorú A kassai (Košice Schönherz Zoltán Magyar Tannyelvű Középfokú Ipari Iskola Collegium Canticum ifjúsági vegyeskara Karnagy: Havasi József A bíráló bizottság elnöke Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző, karnagy, Budapest A bíráló bizottság tagjai: Dr. Igor Berger, Szlovák Zenei Alap, Bratislava — Dr. Duka-Zólyomi Emese, Egyetemi Könyvtár, Bratis­lava — Dr. Marcela Mésárošová, Népművelési Intézet, Bratislava — Szíjjártó Jenő, zeneszerző. Csehszlovák Rádió, Bratislava r 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom