A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-05 / 49. szám

asnsrAN

HAnűTTUK-OLmSTUK-LATrüK

I

A csináld magad szalon, amely nemrég nyílt meg Kijevbén, azonnal népszerű lett. Harmincféle szolgáltatást nyújt, többek között számítógépen vagy írógépen dolgozhatnak a látogatók, megjavíthatják rádiókészüléküket, lakatos és asztalos szerszámokkal dolgozhatnak, varrni, kötni tanulhatnak.

A robbantók nem éppen hétköznapi munkája már gyermekkorától vonzotta Nyina Litovcsenkót, mert a kis ukrán falu mellett, ahol laktak, egy kőbánya volt. Az iskolából kikerülve itt vállalt munkát, elvégezte a megfelelő tanfolyamokat és teljesült az álma, már több mint húsz éve robbantóként dolgozik. Jól végzett munkájáért a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki.

vet kapta. A küzdőtere univerzális, rendezhetnek benne atlétikai, műkorcsolya és jégkorongversenyeket, koncerteket és színházi előadásokat.

ISZAAK BABEL MÜVEI

Az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent több mint 800 oldalas kötet kevés kivétellel magában foglalja Iszaak Babel minden müvét, föltárva a bábeli jelenség lényegét, munkásságának és életének határait. A fordítók: Elbert János, Gereben Ágnes, Hetényi Zsuzsa, Király Zsuzsa és Wessely László régen várt munkát végeztek el, amikor hozzásegítették a magyar olvasóközönséget az immár klasszikusnak számító szovjetorosz Babel széles körű megismeréséhez. A jegyzeteket készítő Gereben Ágnes írja: „1964-ben adták ki nálunk a mindmáig legteljesebb Bábel válogatást.

Kötetünk felöleli az azóta kéziratban előkerült és különböző kisebb-nagyobb folyóiratokban, tudományos gyűjteményekben közreadott Babel-irásokat, valamint az író életében megjelent műveket, amelyek régi folyóiratokban lappangtak idáig. így most már lényegében Babel életművének csaknem teljes egészével megismerkedhet a magyar olvasó, annak többrétüségében, műfaji sokféleségében, a publicisztikai írásokat, levelezést stb. beleértve."

Megtalálhatjuk a könyvben a Lovashadsereget, az Odesszai történeteket, a Galambdúcon történt, az Alkony és a Marija című színmüveit, filmforgatókönyveit, cikkeit, karcolatait és legérdekesebb leveleit. Babel irásművészete nagyon sokrétű és bonyolult, bár egyszerűnek látszik. Kardos László azt írta elbeszéléseiről annak idején: „A valamirevaló olvasóba örökre beleégnek ezek a látszólag sebtiben odavetett, igazában gyötrelmes műgonddal megmunkált, sokszor csak két-három lapnyi novellák, megrendítő vázlatok, halhatatlan riportok."

Mint tudjuk, Iszaak Bábelt Gorkij indította el írói útján, és később is rajta tartotta szemét. Akkor is megvédte ifjú barátját, az odesszai születésű, zsidócsaládból származó Bábelt, amikor heves támadások érték. Gorkij már a kezdet kezdetén felismerte Babel tehetségét, azért küldte az életbe élményeket szerezni, élményeket elraktározni. Így lett Babel forradalmár, katona a vörös lovashadseregben, s olyan iró, aki nem sémákban gondolkozott és írt, hanem a tényeknek és átélteknek megfelelően, az igazság jegyében.

(Dénes)

A JELEN ÜZENETE

„A jelen üzenete" című vándorkiállítás megnyitásával emlékezett meg a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeum a Szlovák Népművészeti Szövetséggel karöltve a CSKP megalakulásának 65. évfordulójáról.

A nyugat-szlovákiai művészek munkáiból olajképek, pasztelek, kombinált technikájú képek, érmék, fa- és fém dombormüvek, szobrok és fotók kerültek bemutatásra. A feldolgozott témák különbözők, viszont szemléletüket tekintve rokoníthatók. Az alkotások személyes érzéseket, világlátást, társadalmi kapcsolatokat, művészi elkötelezettséget tükröznek. Megörökítették az anyaságot, a természet szépségeit, tiszteletet adnak a munkának, az alkotásnak s a történelmi eseményeknek. Helyet kapott egy időszerű téma is, az emberiséget és a világot fenyegető pusztítás, s ezzel egyidőben az élet féltésének gondolata.

Említésre méltó alkotások Trangošová pasztelljei, Almási Jelenák, Gellen, Janiga, Kopócs, Drexler, Hološka, Dúdor, Kalický, Szilva olajfestményei, Kollárik kombinált technikájú képei, Kiss rézből készült domborművei, Jurča aluminium plasztikája. Mag bronz domborművé, Drahoš hegesztett acélszobrai, Lipcsey faszobrai, Marcina és Dzurek fadombormüve. Darázs öntött bronzérmei, valamint Košúthová, Štubňa. Abel, Hajdúch színes, illetve fekete-fehér fotósorozatai.

Az életből merített témák feldolgozása, művészi megfogalmazása mindenkihez szól, mert nemcsak műélvezetet kínál, hanem gondolatokat, mondanivalót közvetít.

vélt okairól, az öncsalás s az önmagu(n)kkal való szembenézés mechanizmusairól ad hiteles képet ebben a darabjában. Az előadást Beke Sándor rendezte, akinek, sajnos, csak helyenként sikerült lentről is érzékelhető atmoszférát teremtenie. Kár pedig, mert a József Attila Színház színészei — ebben az előadásban Szabó Éva, Horváth Sándor és Vogt Károly — látványosan ismerik a szakmát. Színészi eszköztáruk gazdagságából, tudásukból érzékelhetett valamit az a néző, aki a történet kiszámítható fordulatai helyett erre figyelt.

Miklósi Péter

TALPALATNYI

FÖLD

Csörgő Zsuzsa

BUDAPESTI

VENDÉGJÁTÉK

Érdekes színházi műhely Budapesten a József Attila Színház Létrejöttének időpontjában : harminc évvel ezelőtt még a város peremén a legnagyobb munkáskerületnek számító Angyalföldön kezdte meg előadásait azzal a szándékkal, hogy egy addig ellátatlan városrészben teremtsen színházkultúrát. Azóta, természetesen, sok minden változott részint magában a színházban, részint annak környékén is. A legfontosabb azonban, hogy pontosan körvonalazható az elmúlt évtizedek műsorszerkezetének lényege. A József Attila Színházban széles műfaji skálán szólaltak meg az érvényes társadalmi problémák a magyar drámákban, a legfrissebb szovjet drámairodalom felfedezett és sikerre vitt előadásaiban, míg az újabb színpadi nyelv könnyed és hatásos használatát a ze‘nés műfaj széles skáláján bemutatott előadások alapozták meg. Mindennek eredményeképpen a társulat elsősorban műfaji soksanüségre törekszik, de nagy klasszikus drámák színrevitelével merészebb feladatokra is vállalkozik. Jó példa erre a híres Dosztojevszkij-regény: A félkegyelmű Bratislavában látott színpadi adaptációja is, amelynek külön érdekessége, hogy a rendező: Iglódi István a főszerepek egy részét pályakezdő színészekre bízta. A címszerepet például Mertz Tibor játssza, és Miskin hercege egységes karaktert teremtve tárja elénk az élet mélyére látó figura sokszínűségét. Igazi, sajátos ellentétekkel feszített dosztojevszkiji figura Andorai Péter Ragozsinja, az est legnagyobb jutalma azonban Töröcsik Mari pompás játéka Lizaveta Prokofjevnaja szerepében. Ebben az előadásban így elsősorban a színes eszközökkel érzékeltetett színészi játék kárpótolja a kissé tempótlannak látszó rendezés hibáit.

A társulat október 14—15-én megvalósult bratislavai vendégjátékának második estéjén Ivan Bukovčan: Keringő a padláson című háromszemélyes „tragikobohózatáť adta elő. A viszonylag fiatalon elhunyt szlovák szerző a kisemberek szorongásainak valós és

„A magyar filmkészítés gyakorlatában szinte korszakalkotó felfedezésnek számított a két főszereplő alakítására ismeretlen, fiatal színészekre, Szirtes Ádámnak és Molnár Tibornak kiválasztása. De nemcsak a két, faluról származott fiatal színész, hanem Mészáros Ági és a film többi szereplőjének játékstílusa hitelesen átélt alakítása is forradalmian újat jelentett." — írja Molnár István a „Filmek Könyvében" a Talpalatnyi föld-ről, s ítéletét millióknak volt módjuk újra helyeselni, minthogy a Magyar Televízió most induló Bán Frigyes-sorozatát az államosított magyar filmgyártás első filmjével s egyik legnagyobb remekével kezdte, az 1948-ban készített Talpalatnyi földdel.

Mert aligha vitatható: Bán Frigyes müve állja a versenyt minden idők legjobb magyar filmjeinek seregszemléjében mindmáig, noha az elmúlt évtizedek olyan versenytársakat hoztak, mint Jancsó filmjei, különösképpen a Szegénylegények és a Csillagosok, katonák, Makk Károly Szerelem című remeke, Huszárik Zoltán Szindbádja vagy legutóbb Szabó István Mephisto-ja.

„A Talpalatnyi föld színvonalához nagyban hozzájárult Szabó Pál regénytrilógiája. Film és irodalom találkozásából az utóbbinak nem puszta illusztrációja született, hanem a kettő ötvözetéből az új művészet eredetinek minősülő alkotása származott."

De Szabó Pál regénytrilógiája, az 1942— 43-ban íródott Lakodalom, Keresztelő, Bölcső nem csupán hozzájárult a film színvonalához, hanem előfeltétele volt annak, hiszen igazi remekművek a filmvásznon is csupán remekmű-forgatókönyvekböl születnek. Az is igaz viszont, hogy nem minden remekmű forgatókönyvből, regényből stb. születik film-remekmű. Ehhez még sok minden szükséges. Nos, e sok minden, úgy tűnik, 1948- ban együtt volt: a rendező Bán Frigyes nagy szakmai tapasztalata, a remek színészgárda: Mészáros Ági, Szirtes Ádám, Molnár Tibor, Pécsi Sándor, Soós Imre, Egri István, Lehotay Árpád. S még egy, gyakran nem méltányolt összetevő: Makay Árpád képei. „A mesterien fotografált filmben a falusi környezet nem külső disz, hanem a meseszövés szerves része. Az események sodró lendületében, a részletek érzelmi telítettségében négy szerepe van a film sajátos ritmusának, vágásának. A lakodalmi forgatag képváltásai, a kubikusok világa, a zsilipmegnyitás mind-mind eredeti és rendkívüli kifejező részlete ennek a filmnek."

(cselényi)

9